Parlando 1962/5,

Százéves a debreceni zeneoktatás

Az idei (VI.) debreceni zenei hetek homlokterébe az intézményes zeneoktatás 100. évfordulójának megünneplése került.

Az ünnepség március 24-től június 2-ig tartott, műsorán zenekari, kórus és ifjúsági koncertek szerepeltek, melyeket üzemekben, tsz-ekben, hangversenyteremben és szabadtéren tartottak. De minthogy a művészi szereplések, a koncertek a pedagógiai munka egyenes folyományai, a súlypontja az ünnepségeknek a pedagógiai napok voltak, mégpedig a március 24-26-ig tartó zenepedagógiai napok, és a március 31-től április 2-ig tartó versenyek.

A zenepedagógiai napokra zenei életünk számos kiválósága látogatott el. A megnyitó előadást Meruk Vilmos, a Művelődésügyi Minisztérium zenei főosztályának vezetője tartotta, majd Szabolcsi Bence mondta el zenetörténeti előadását „A magyar zenei nevelés problémái Maróthitól Kodályig” címmel.

24-én került sor a modern magyar pedagógiai művek bemutató-hangversenyére. Kókai, Járdányi, Tardos, Szelényi, Sugár, Hajdu, Mező Imre és Farkas Ferenc zongora-, hegedű-, klarinét-, fuvola-darabjai, valamint kamarazene- és zenekari művei kerültek bemutatásra.

A bemutatást vita követte, mely az invenciózus műveknek helyenként igen jó előadásából adódóan pozitív volt.

A közönség - a budapesti és vidéki szakiskolák és a Tiszántúl körzeti zeneiskoláinak igazgatói, tanárai - hálás tapssal és köszönettel adóztak a szerzőknek és szereplőknek, hogy erre a néhány napra módjukban állott bekapcsolódni az ország pezsgő zenei életébe. Nem utolsó sorban szólt a köszönet dr. Szabó Ernőnek, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola tanárának, aki hónapok fáradságos munkájával szervezte meg a találkozót és szerezte meg a hozzá szükséges kézirat-anyagot.

25-én dr. László Zsigmond zenetörténész tartott színvonalas előadást a magyar prozódia kérdéséről.

Ezt követően a Déry múzeumban a Kodály-kórus köszöntő éneke után Gulyás György, a Szakiskola igazgatója megnyitotta a 100 éves zeneoktatás dokumentumait magában foglaló kiállítást. Megható élményt jelentett a régi hangversenyplakátok, fényképek, hivatalos levelek, évkönyvek tanúságtétele arról, hogy hogyan szolgálta a debreceni zenede a magyar szellemet és az egyetemes zenekultúrát. Nem véletlen, hogy Komlóssy Imre a zenede első igazgatója honvéd-tiszti egyenruhában néz ránk egyetlen fényképén. Az első évek hangversenyplakátjai még kétnyelvűek, de a zeneoktatás nyelve a zenedei alapszabályok szerint kizárólag magyar volt. Ne felejtsük el, hogy a Bach-korszakot közvetlenül követő időben volt ez, s a hírneves tanárok között is számos nem magyar származású akadt. A 25. éves évfordulón ugyanúgy Haydn Teremtés c. oratóriumát mutatták be, mint ahogyan·a mostani ünnepségek során is ez szerepel Gulyás György vezényletével. A zenede virágzását lelkes igazgatók mozdították elő. Simonffy Emil alatt épült a Vár utcai új zenede, a mai Szakiskola épülete. P. Nagy Zoltán az 1910-es években vette át az iskolát. A 30-as években, a Bartók-Kodály körüli nagy országos vita alkalmával a debreceni zenede határozottan két nagy mesterünk mellé állt.

A régi tanári gárdából megemlítjük Ridley-Kohne világhírű hegedűművész és Emmerth Antal zongoraművész nevét, aki Amerikából jött vissza Debrecenbe. Itt tanított Maasel Emília énektanárnő, Brück Gyula, az első magyarnyelvű formatan írója, Sauer Emil által is játszott kompozíciók szerzője.

Tíz éve annak, hogy a zenede kettévált, s így megalakult a Kodály Zoltán Szakiskola és a Simonffy Emil Zeneiskola, ennek dokumentumait a Múzeum ugyancsak őrzi. Már ebben az új formájában hozott a debreceni pedagógus-gárda nemzetközi díjakat, mint dr. Tóth Dénes, Szabó Emil, Pongrácz Zoltán, valamint dr. Sonkoly István szerzeményeivel, tudományos cikkekkel.

A zenepedagógiai napok 25-én Sándor Frigyes előadásával folytatódtak. Az előadó a mai zenepedagógiai problémákkal foglalkozott.

26-án pedig Hernádi Lajos, Katona Béla, Mihály András, Kányási József szakonként foglalkoztak a zongora-, hegedű-, kamarazene- és fúvós tanszakok problémáival. A nagy érdeklődéssel kísért előadásokat lelkes viták követték.

A zenepedagógiai napok kitűnő rendezéséért a Szakiskoláé az érdem, a Zeneiskola pedig az ezt követő versenyek szervezésében nyújtott kiváló eredményt.

A Tiszántúl hét körzeti zeneiskolája nevezett be a versenybe, mégpedig: Nyíregyháza, Szolnok, Karcag, Hajdúböszörmény, Jászberény, Berettyóújfalu és Püspökladány indultak 3 korcsoport szerinti kategóriában. Az elődöntők a zeneiskolák székhelyein zajlottak le, minden kategóriából két-két versenyző indulhatott. A bírálóbizottságok döntése szerint a következő eredmények alakultak ki:

• Debrecen hét 1., hat 2. és öt 3. díjat,
• Nyíregyháza kettő 1., négy 2. és öt 3. díjat,
• Karcag négy 1., öt 2. és egy 3. díjat,
• Hajdúböszörmény kettő 1., kettő 3. díjat,
• Szolnok egy 1., egy 2. és három 3. díjat,
• Jászberény kettő 1., egy 2. és három 3. díjat,
• Berettyóújfalu egy 3. díjat nyert.

A versenyek győztesei április 2-án rendkívül színes, változatos műsorral tettek tanúbizonyságot megérdemelt jó helyezésük mellett.

A verseny méltó befejezését képezte a 100 éves évforduló ünnepségeinek. Megmutatta, hogy a mai zeneoktatás tudatában van hívatása fontosságának, és e szerepét maradéktalanul be is tölti. E feladat: a zenekultúra kiterjesztésével és minél szélesebb területek bevonásával a hagyományok ápolása mellett az új magyar zene fellendítése.

Fábry Zoltánné