Parlando 1963/11. 12.-13. p.

Egy Liszt tanítvány „Új zongoraoktatási módszer”-e

(Folytatás)

Egyik növendék dolgozata.

Közben a gyakorlatok technikai előkészítése is állandóan folyik. Pl. a 19. gyakorlathoz (mely skálaszerű menetű) gyakoroltatja a 2-9-es hangmeneteket, alá és áttevéseket, a hármashangzat töréseket és fordításokat, négyszólamú kadenciákat. Ez utóbbiakat is a darabokból vonják ki úgy, hogy pl. eljátsszák a gyakorlat harmonikus vázát a szekundó szólam helyén s ugyanakkor a primo szólam uniszónó játssza hozzá a dallamot. Példa: Czerny 19. gyakorlatának négykezes átíratására.

A Czerny 19-32. gyakorlatok már dalformák C-dúrban. Az elemzés alapján kikeresik az alaphelyzetű hármasok fordításait és a fordítások alaphelyzetét. Gyakorolják a hármas felbontásokat, elemzik a dallamot, végül tudni kell folyékony előadásban emlékezetből.

Sorra kerülnek a különböző ütem nemek, keringő, mazurka, polka, induló, csárdás, szöveges és szöveg nélküli dal, programzene, korál. Már gyakorolják a modulációt is C dúrból G dúrba, a gyakorlatok és darabok között található minták alapján, szerkesztési feladatokkal.

Az első év befejezésével átismétlik az évi tananyagot, nagy gondot fordítva a hibátlan és ízléses előadásra és összefoglalják a tanultakat.

Érdemes átnézni ezt az összefoglalást, hogy mit végeztek el egy év alatt!

A) A gyakorlati tananyagból:

1. Czerny: Erster Lehrmeisterből 11-31. gyakorlatok.

2. Czerny: Erster Lehrmeisterből 11-22. gyakorlatok négy kézre is.

3. Egy-két, forma és harmónia tekintetében is megfelelő négykezes.

4. Két-három, kétféle kulcsban írt, lehetőleg nemzeti dal.

5. A szerkesztett darabok közül a sikerültebbek.

6. A skála- és akkordgyakorlatokból a C és G dúrok, az I., IV., V. hármas és domináns hetedhangzat fordításaikkal, három- illetve négy szólamban törve és egyszerre leütve és a gyakorlatokban és darabokban előforduló alakzatok alkalmazásával.

7. Az ujjgyakorlatok közül két hang összekötése és egyszerre ütése, a két-kilences hangmenetek 2 oktávban, alá- és áttevések, összevont és tágított fogások, amint előfordultak.

B) Az elméletből:

1. Elemzések:

a) műfajok (polka, keringő, népdal),

b) formák (2 és 3-részű kis-, nagy- és miniatűr dalforma),

c) akkordok (I., IV., V. és V⁷ és fordításaik neveinek és alaphangjainak meghatározása),

d) harmonikus egymásután (három szempont: Egy ütemben hány akkord fordul elő? A kezdő periódusok részvégzetei egymással szembe állítva milyenek? Az egyes akkordokat milyen akkord előzi meg és milyen követi?),

e) zárlatok (fél és egész zárlatok és ezeknek különböző alakjai),

f) melódia (lényeges, átfutó, visszatérő, elsőütéses hangok és a skála- és akkordrészletek értelmezése),

g) ütembeosztás (C, 2/4, 3/4, 4/8 ütemek; egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod és triolás hangjegyek),

h) hangok és jegyeik (különböző oktáva fajok és kulcsok).

2. Szerkesztések:

a) adott melódiához kíséret,

b) adott harmóniához melódia,

c) önálló kis darab,

d) szövegre dal,

e) harmonikus kivonatok zongorán és írásban. Ennek alapján:

f) átiratok két kézről négy kézre és viszont,

g) transzponálás és improvizálás a kadenciák alapján.

Veszprémi Lili

(Folytatása következik)