Parlando 1963/11. 12.-13. p.
Egy Liszt tanítvány „Új zongoraoktatási
módszer”-e
(Folytatás)
Egyik növendék
dolgozata.
Közben
a gyakorlatok technikai előkészítése is állandóan folyik. Pl. a 19.
gyakorlathoz (mely skálaszerű menetű) gyakoroltatja a 2-9-es
hangmeneteket, alá és áttevéseket, a hármashangzat töréseket
és fordításokat, négyszólamú kadenciákat. Ez
utóbbiakat is a darabokból vonják ki úgy, hogy pl. eljátsszák a gyakorlat
harmonikus vázát a szekundó szólam helyén s ugyanakkor a primo szólam uniszónó
játssza hozzá a dallamot. Példa: Czerny 19. gyakorlatának négykezes
átíratására.
A
Czerny 19-32. gyakorlatok már dalformák C-dúrban. Az elemzés alapján kikeresik
az alaphelyzetű hármasok fordításait és a fordítások alaphelyzetét.
Gyakorolják a hármas felbontásokat, elemzik a dallamot, végül tudni kell
folyékony előadásban emlékezetből.
Sorra
kerülnek a különböző ütem nemek, keringő, mazurka, polka, induló,
csárdás, szöveges és szöveg nélküli dal, programzene, korál. Már gyakorolják a
modulációt is C dúrból G dúrba, a gyakorlatok és darabok között található
minták alapján, szerkesztési feladatokkal.
Az
első év befejezésével átismétlik az évi tananyagot, nagy gondot fordítva a
hibátlan és ízléses előadásra és összefoglalják a tanultakat.
Érdemes
átnézni ezt az összefoglalást, hogy mit végeztek el egy év alatt!
A) A gyakorlati tananyagból:
1.
Czerny: Erster Lehrmeisterből 11-31.
gyakorlatok.
2.
Czerny: Erster Lehrmeisterből 11-22.
gyakorlatok négy kézre is.
3.
Egy-két, forma és harmónia tekintetében is
megfelelő négykezes.
4.
Két-három, kétféle kulcsban írt, lehetőleg
nemzeti dal.
5.
A szerkesztett darabok közül a sikerültebbek.
6.
A skála- és akkordgyakorlatokból a C és G dúrok,
az I., IV., V. hármas és domináns hetedhangzat fordításaikkal, három- illetve
négy szólamban törve és egyszerre leütve és a gyakorlatokban és darabokban
előforduló alakzatok alkalmazásával.
7.
Az ujjgyakorlatok közül két hang összekötése és
egyszerre ütése, a két-kilences hangmenetek 2 oktávban, alá- és áttevések,
összevont és tágított fogások, amint előfordultak.
B) Az elméletből:
1. Elemzések:
a) műfajok
(polka, keringő, népdal),
b) formák (2 és
3-részű kis-, nagy- és miniatűr dalforma),
c) akkordok (I.,
IV., V. és V7 és fordításaik neveinek és alaphangjainak
meghatározása),
d) harmonikus
egymásután (három szempont: Egy ütemben hány akkord fordul elő? A
kezdő periódusok részvégzetei egymással szembe állítva milyenek? Az egyes
akkordokat milyen akkord előzi meg és milyen követi?),
e) zárlatok (fél és
egész zárlatok és ezeknek különböző alakjai),
f)
melódia (lényeges, átfutó, visszatérő,
elsőütéses hangok és a skála- és akkordrészletek értelmezése),
g) ütembeosztás (C,
2/4, 3/4, 4/8 ütemek; egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod és triolás
hangjegyek),
h) hangok és
jegyeik (különböző oktáva fajok és kulcsok).
2. Szerkesztések:
a) adott melódiához
kíséret,
b) adott
harmóniához melódia,
c) önálló kis
darab,
d) szövegre dal,
e) harmonikus
kivonatok zongorán és írásban. Ennek alapján:
f)
átiratok két kézről négy kézre és viszont,
g) transzponálás és
improvizálás a kadenciák alapján.
Veszprémi Lili
(Folytatása következik)