Parlando 1963/4, 15.-18. p.

Hegedűtanításunk kérdéseihez

A felszabadulás után kiadott Sándor: Hegedűiskola nagy fejlődést jelentett a korábbi, sok száraz etűdanyagot tartalmazó iskolákhoz képest. Lehetővé tette, hogy jó, bőséges és magyar zenei anyagon sajátítsák el a növendékek a hangszeres készséget. Mivel az iskola használatához nincs útmutató, s magyar nyelvű modern metodika, amely a technikai problémák módszeresen felépített tanítását tárgyalná, még nem jelent meg, az oktatás irányvonalát mindenütt maga a zeneiskola szabja meg. Ebből sok esetben a tananyag aránytalan, rossz felhasználása származik, Előfordul, hogy egyik típusból minden gyakorlatot megtanul a növendék, a másikból semmit.

Ennek következtében:

a) nem alakul ki a gyakorlatoktól független önálló hangszeres készség;

b) a tanárok egy gyakorlaton minden fellelhető problémát meg akarnak tanítani, holott arra alkalmasabb anyagot is találhatnának, a növendékeket egyszerre sokféle feladattal halmozzák el, melyet egyszerre nem tudnak megoldani;

c) az óra menete szerteágazó, az egyes mozzanatok nem egységes célt szolgálnak.

Az elvi tisztázatlanságnak tulajdonítható az is, hogy a Sándor: Hegedűiskola megváltoztatási javaslatai sokszor ellentétes tendenciájúak. Végül is nem lehet olyan hangszeres iskolát összeállítani, amely minden tanár és minden növendék adottságaihoz alkalmazkodik, mennyiségi és minőségi téren egyaránt. A Hegedűiskolában tulajdonképpen minden technikai elem megtanítására bőséges anyag van, s hogy mégsem kielégítő az eredmény annak az az oka, hogy magát az iskola megtanítását tekintjük pedagógiai célnak. Holott a cél a hegedüléshez szükséges készségek elsajátítása. Noha igaz, hogy a Hegedűiskola zenei anyagának elsajátításán keresztül vezet az út a készségekhez, a „mit és mennyit” kérdésre csak a távolabbi cél szemmel tartása adhatja meg a választ.

A készségek kialakításának megfelelő célkitűzése megoldja:

a) az anyag helyes arányban való felhasználását;

b) jobb időbeosztást tesz lehetővé;

c) a tanítás menetének határozott irányvonalat ad;

d) az egyszerre jelentkező technikai problémákat szétválasztja, ezzel enyhíti a növendékek megterhelését;

e) a technika tudatos különválasztásával és általánosításával lehetővé teszi, hogy a növendék könnyen alkalmazza a megtanult készséget hasonló problematikájú idegen gyakorlaton is.

Ennek érdekében a Győri Liszt Ferenc Zeneiskola tanári kara az elmúlt tanévben rendezett tanszaki megbeszéléseken megvitatta a következő kérdéseket:

Milyen készségeket kell az egyes osztályokban megtanítani?

Mit követeljünk a növendékektől?

Milyen módszertani egységekre bontsuk az anyagot?

Milyen gyakorlatokat használjunk fel a készségek megtanításához?

A vita eredményeképpen az alábbiakat fogadtuk el:

A második osztály anyaga: a helyes játéktér és izomérzés kialakítása. Ismerkedés az alapvető ritmusértékekkel, hangokkal, fogásokkal, vonóbeosztással stb.

Sándor Frigyes: Hegedű ABC előkészítése:

1. Lazítás, hegedűtartás, éneklés szolmizálva.

2. Vonótartás, törzshangsor.

3. Hegedű- és vonótartás együtt. Fogástáblázat. Abszolút nevek.

4. Billentő gyakorlatok, pengetés.

5. Vonóvezetés egy húron kis vonóval.

6. Vonóvezetés egészvonóval fél értékben. (Vonóhossz, sebesség, nyomás viszonya.)

7. Kötött hangok. Legato.

A II. osztályban tanítandó készségek. (Sándor: Hegedű ABC metodikai felosztása.)

1. Fél kották egész vonóval, első, második ujj egy húron (1-6. gyakorlat).

2. Legato (7-11.)

3. Negyed kották egész vonóval (13-l6-ig.)

4. Szünetek. Lefelé, felfelé vonás (l9-20.)

5. Húrváltás (21.)

6. Pentaton skála (22.)

7. Pontozott fél kotta (26.)

8. Duplahangok (29.)

9. Nyolcadpár kötve (38.)

10. Gyakorlási anyag: Darabok: (23, 39, 99.)
Népdalok: (48, 49.)
Korálok: (55.)

11. Nyolcadok külön vonóval (58.)

12. Pontozott negyed kotta (63.)

13. Második fogásmód (68.)

14. Kvint fogás (70.)

15. Staccato (73.)

16. 6/8-os ütembeosztás (72.)

17. Hangsúlyozás (103.)

18. Előadókészség fejlesztése (110, 125.)

19. I-II. fogásmód összekötése (112- 128.) Szemben levő hang és szemben levő hangköz fogalma.

Harmadik osztály anyaga:

Sándor Frigyes: Hegedűiskola második füzetének előkészítése.

1. Hegedűtartás, vonótartás, abszolút nevek Ismétlése.

A III. osztályban tanítandó készségek. (Sándor: Hegedűiskola második füzetének metodikai felosztása.)

1. Skálák (1, 17.)

2. Különböző hosszúságú vonók (5.)

3. Népdalok (11, 13, 14, 16.)

4. Hangsúly (20.)

5. Húrváltás (22.)

6. Filirozott vonó (21.)

7. Négyes tizenhatod csoport kötve (23.)

8. Kötött nyolcadpár staccatóval (25.)

9. Crescendo, decrescendo (27.)

10. Pontozott nyolcad, tizenhatod (29, 30.)

11. Második fogásmód a G húron. (Mély második ujj: b.)

12. Ujjgyakorlatok.

13. Harmadik fogásmód (39, 41.)

14. Tompa ritmus és pontozott negyed váltakozása (50.)

15. Triola és nyolcadok váltakozás.

16. Második és harmadik fogásmód összekötése. (Gyakorlásra anyag darabok.)

17. Cantabile (67.)

18. Detache.

19. Húrt elhagyó (felemelt) vonás.

20. Tizenhatodok külön.

21. Triola külön.

22. Nyolcad, két tizenhatod.

23. Negyedik fogásmód.

24. Első és negyedik fogásmód összekötése.

25. Pontozott nyolcad, tizenhatod gyors tempóban.

26. Siciliano ritmus.

27. Meghosszabbított vonó (108.)

28. Ujjgyakorlatok.

29. Előgyakorlatok trillához.

Negyedik osztály anyaga.

Sándor Frigyes: Hegedűiskola harmadik füzetének előkészítése. Hegedűtartás, vonótartás, vonóvezetés és vonóváltás, abszolút nevek, skálák ismétlése.

Megjegyzés: A harmadik füzetben már nincs fogásmód, az anyag nagy tömbökben helyezkedik el. Ajánlatos az egyes fejezeteket párhuzamosan végezni.

A IV. osztály: (Sándor: Hegedűiskola harmadik füzetének metodikai felosztása.)

1. Detaché. (Egyenlő hosszúságú, külön vonós hangok.) (1, 6, 8, 58, 72, 102, 103.)

2. Legato. (Egy vonóra vett kötött hangok) (7, 71.)

3. Szinkópa lánc (11-14-ig, 78.)

4. Pontozott ritmus (16-19.)

5. Filirozott vonó (16-19.)

6. Tizenhatodos triolák (30, 31.)

7. Előke (32, 33, 36.)

8. Utóka (37, 38.)

9. Trilla (39, 40, 41.)

10. Kettős fogások (44-49-ig, 52, 53, 79-92-ig.

11. Parányzó (54-57-ig.)

12. Vonóbeosztás (62, 104.)

13. Triola és tizenhatod (67.)

14. Cantabile (71.)

15. Akkordok (93.)

16. Pontozott nyolcadpár és triola váltakozása (94.)

17. Portato (98.)

18. Asszimetrikus periódusok (99.)

19. Húrváltás (101.)

20. Népdalok.

21. Darabok (26, 27, 28, 29, 50, 51, 62, 65, 76, 94, 98, 99.)

22. Skálák. (Minden órán.)

Megjegyzés: Az anyagban előforduló martellé vonást skálán ajánlatos megtanítani, illetve gyakorolni.

Ötödik osztály anyaga.

Sándor Frigyes: Hegedűiskola IV/b és IV/a füzet metodikai felosztása (második és harmadik fekvés.)

A negyedik osztályban tanult technikai készségek alkalmazása a második és harmadik fekvésben nehezebb anyagon. A füzet felépítése arra törekszik, hogy minél változatosabb technikai problémákat vessen fel.

Az V. osztály (Sándor Frigyes: Hegedűiskola IV/b. füzetének metodikai felosztása.)

1. Elhelyezkedés a harmadik fekvésben.

2. Ujjrend összefüggés az első fekvéssel összehasonlítva.

3. Az üres húr után harmadik fekvés, harmadik ujj alkalmazása (3).

4. Ugyanez martellével (5.)

5. Skála a harmadik fekvésben, dobott vonás előkészítése (7.) Emelgetett vonó (8.)

6. Gyakorlási anyag. Népdalok (9, 10, 11, 13). Giusto népdalok hegyes ritmusainak vonóbeosztása.

7. Felbontott sextola nyolcadokkal, staccato tizenhatodpár kötve (14.)

8. Fekvésváltás első ujjról első ujjra (15, 16.) Második ujjról második ujjra (17, 18.)

9. Skála, hármashangzattal (20, 26.

10. Azonos irányú vonóvezetés értelmi tagolással (21.)

11. Detaché (22.)

12. Gyakorlási anyag (23-25-ig.)

13. Emelgetett vonás (27, 30, 31, 32.)

14. Martellé a vonó felső felében.

15. Kettősfogások a harmadik fekvésben.

16. Rubato népdal (37, 38.)

Megjegyzés: A „b” füzet további részében második fekvés is előfordul, ezért itt elkezdjük a második fekvés tanulását.

Sándor Frigyes: Hegedűiskola IV/a füzet metodikai felosztása.

17. Elhelyezkedés a második fekvésben, ujjrend összefüggés az első fekvéssel.

18. Fekvésváltás az első ujjról az első ujjra (4.)

19. Mazurka ritmus (7.)

20. Gyakorlási anyag a második fekvésben.
Népdalok: 9-15-ig.

21. Darabok (18, 19, 27, 31, 41, 42, 64.)

22. Kettősfogások (20, 32, 33.)

23. Üres húr után első ujj (22, 23, 24.)

24. Staccatós tompa ritmus (29.)

25. Negyedhang tizenhatodos átkötéssel (37, 51.)

26. Detaché (49, 58, 59, 60, 62, 65, 66, 67.)

27. Martellé (57, 68.)

28. Húrváltás tagolás nélkül (61, 70.)

29. Fekvésváltás kötve (74-77-ig.) Közvetítő hangok.

Hatodik osztály anyaga.

Sándor Frigyes: V. füzet.

Sándor: V. füzet metodikai felosztása.

1. Elhelyezkedés a negyedik fekvésben.
Gyakorlási anyag: 1-7-ig.

2. Legato a negyedik fekvésben (11-28-ig.)

3. Detaché (17, 30.)

4. Darabok (18.)

5. Kétszer pontozott nyolcad harmincketted (20.)

6. Filirozott vonó (35.)

7. Húrváltások a negyedik fekvésben (25. 26.)

8. Skálák a negyedik fekvésben.

9. Fekvésváltások kötve. (Közvetítő hang 36-39-ig.)

10. Második és negyedik fekvés összekötése (45-47-ig.)

11. Cantabile parányzó és fekvésváltás (51.)

12. Ötödik fekvés.

13. Ujjrend összefüggés az első fekvéssel.

14. Elhelyezkedés az ötödik fekvésben. Gyakorlási anyag (53-55-ig.)

15. Detaché az ötödik fekvésben (62, 63. 66.)

Ezeknek a metodikai egységeknek a sorrendjét az oktatás folyamatában az egyszerűről az összetettre, ismertről az ismeretlenre való haladás és a szolfézs tanmenetekkel való koordinálás határozza meg.

A szolfézs a hangszeres oktatás segítésére létesült

és attól mégis független önálló rendszer. Már az első lépéseknél szembetűnő a különbség: A szolfézs népzenei indítékokból kifolyólag a pentatóniából indul ki, a hegedűoktatás a hangszer felépítéséből kifolyólag dúr pentachorddal kezd. Hegedűt tanulni azonban csak úgy lehet, ha a belső hallásban már él a megszólaltatandó zene. Ha a növendéknek nincs mihez hasonlítani a létrehozott hangjelenséget, önállóan javítani sem tud, az otthoni munkája teljesen eredménytelen.

A kezdők haladása azért olyan vontatott, mert a hegedűtanár vagy maga tanítja meg a szolfézs ismereteiket és gyakoroltatja, amíg azok a belső hallásig eljutnak, vagy kénytelen bevárni a szolfézsórák haladását.

Az 1962-63. tanévre a Győri Zeneiskolában Nagy Miklós igazgató kartárs vezetésével egységesítettük a szolfézs tanmeneteket, így lehetővé vált a két egymástól független rendszer kompromisszumos összehangolása. A cél az, hogy ne a hegedűórán kelljen a zenei alapismereteket tanítani.

A hegedűtanárok azt várják a szolfézs tanítástól, hogy a növendékek tiszta hangrelációkkal, jó hangmagasságbeli összehasonlító készséggel, kezdőknél perntachordnyi belső hallással, az egyenletes lüktetés különböző 2, 3, 4, 6, 8-as csoportokban való hallásának készségével (mert, hiszen ez minden zenei lüktetés alapja.) Alapvető hangnem érzékkel (csak annyival, hogy meg tudják állapítani, hogy egy dallamsor befejező-e, vagy folytatást kíván) jöjjenek hegedűórára.

Ezeknek a kérdéseknek a megoldása már a szolfézs tanmenet elkészítőire vár.

Bánki Péter