Parlando 1963/4, 13.-14. p.
Hallásfejlesztési konferencia Moszkvában*
Moszkvában a Kulturális-ügyek Minisztériuma rendezésében a
hallásképzés módszereiről január 28. és február 3 között konferenciát
rendeztek a Művészeti Dolgozók Házában. Hivatalos volt ide a Szovjetunió
legkülönbözőbb vidékeiről mintegy 250 ének- és szolfézstanár az alsó
fokú oktatástól a legmagasabbig. A konferencia vendége volt Iván Peev szófiai professzor, magyar
részről Szőnyi Erzsébet és
e sorok írója. A csehszlovák Frantisek Lisek
professzor betegsége miatt nem jelenhetett meg.
A tanácskozás első előadója Áron Osztrovszkij, a leningrádi
konzervatórium kandidátusa volt. Beszédét hallgatva felfigyeltünk arra, hogy
törekvéseink, gondjaink sokban közösek. Osztrovszkij professzor elsőként a
zenetanítás esztétikai nevelő szerepéről, a széles néprétegeik zenei
nevelésének szükségességéről beszélt. A zeneiskolák programját az
általános iskolai zenei munkára támaszkodva kell kialakítani, s a zeneiskolák
jó munkájára épülhet a konzervatóriumok szakirányú munkája - mondotta. Tehát
az alsó fokú hallásképzést kell egységes módszerek alapján általánossá tenni.
Az elmúlt években a Szovjetunióban a zongora volt a zenetanítás alapja.
Szakítani kell ezzel az irányzattal! A tanítás kezdete csak az ének lehet. A
zongora csak rontja a jó hallást, a tiszta éneklés erősíti.
Beszámolójából hallottuk, hogy a szolfézstanítás a Szovjetunióban
egyelőre nem áll megfelelő szinten. Jó módszerekre, szakkönyvekre és
főként jól képzett tanárokra van szükségük. Osztrovszkij professzor
javasolta, hogy a szolfézstanítás anyaga támaszkodjék elsősorban a
népdalokra. majd fokozatosan bővüljön a nyugati klasszikus, az orosz
klasszikus, a szovjet, s a külföldi modern zeneirodalommal. E nagy feladatok
megvalósításához kért Osztrovszkij professzor a magyar és bolgár
vendégektől segítséget.
Az első nap délutánján Szőnyi Erzsébeté volt a szó, aki számot adott a magyarországi
hallásképzés helyzetéről. A hallgatóság nagy figyelemmel követte a beszámolót,
Kodály nagyszerű tanításainak megvalósulását. Amikor felsorolta, hogy
nálunk az általános iskolákban az énekórák száma hetenként
Rövid szünet után a módszer gyakorlati bemutatására került sor. „Képzeljék el, hogy Önök
gyermekek és még semmilyen hangszeren nem tanultak játszani” - kezdte
Szőnyi Erzsébet. Majd a legegyszerűbbel folytatta. Elénekelte a „Zsip- zsúp” kezdetű dalt és néhány
perc múlva már 250 szovjet szolfézstanár énekelte a magyar kisgyermekek dalát,
előbb játékosan, lalázva, majd szó-mi-vel,
kézjelről. A közös ritmus-improvizálás, ritmus-oszinátóval kísért dallamok
után duda-kvint kíséretes magyar és orosz többszólamú közös énekkel ért véget
az első foglalkozás. Ezután magnetofon felvételről hallgatták meg,
hogyan éneklik ugyanezeket a gyermekdalokat változatos ritmuskísérettel a
Kertész utcai Gyakorló Zeneiskola növendékei.
A közös éneklés után a nálunk érvényben levő ének- és
szolfézstantervet ismertettük. Majd a Hunyadi János Ének-zenei általános iskola
énekóráján készített magnetofon felvételt mutattunk be.
A konferencia második napján Iván Peev bolgár professzor volt az előadó.
A diktálás metodikájáról Baraboskina,
leningrádi tanárnő beszélt. Peev professzorral ellentétben Baraboskina a
dallam egységének memorizálását, vagy diktálás szerinti írását tartotta
fontosnak. Beszélt a művészi dallampélda kettős nevelő
hatásáról. Szükséges, hogy a kiválasztott dallam hangulata is megfeleljen a
gyermek életkorának. Szerinte az ismétlődő, arányos dallamok
megjegyzése a legegyszerűbb, ilyenekkel kell tehát a diktálást kezdeni.
Ahol az ismétlésnél csekély az eltérés, a dallam memorizálása már nehézséget
okoz. Helyes, ha a tanár a diktálásra kiválasztott dallam leíratásával egyfajta
zenei feladat megoldását tűzi ki célul. (Pl. kis-szekund, vagy fél-kotta
felismerése). Baraboskina végül javasolta, hogy lehetőleg kezdettől
fogva sokfajta hangnemben diktáljanak a tanárok.
Ezután Protopopov, moszkvai konzervatóriumi professzor a harmóniai hallás fejlesztéséről
tartott előadást. A szakiskolákban és zeneiskolákban az elmélet és
hallásképzés között - szerinte - szakadék van.
Sokan hallanak, de elméletileg nem tudatosan értik; mások értik a zenét, de nem
hallják, Ezt az állapotot meg kell szüntetni. A harmónia mindig együtt jár a
dallammal - hangoztatta.
Maria Rumer
kandidátus, moszkvai tanárnő az általános iskolai énektanítás
helyzetéről számolt be. Ismertette az általános iskolákban kialakult
módszereket, a szemléltetés lehetőségeit, a kottaolvasás kialakításának
fokozatait. A tanítás fő feladatának a zenehallgatás, az éneklés és az
elmélet egységbe-olvasztását látta.
A konferencia előadássorozata után megtekintettünk egy
általános iskolai énekórát és egy zeneiskolai szolfézsórát. Majd a híres Szokolov-kórus próbáján a hangképzés és
a kórus-hallásképzés kitűnő módszereit ismerhettük meg.
A konferencia utolsó napján hozzászólásokra, az előadások
témáinak megvitatására került sor. Az előadások alatt és a vita során
sokszor került szóba a magyar hallásképzési módszer.
Végül Theodor Müller,
a moszkvai konzervatórium professzora ismertette a konferencia határozatait:
A
hallásképzés az alsótól a felső fokig a zenetanítás legfontosabb kérdése.
Ezért a különböző területek helyi sajátosságainak figyelembevételével ki
kell dolgozni egy egységes, általános módszert.
Ennek érdekében létre kell hozni társadalmi alapon egy
methodikai bizottságot, melynek feladata: tapasztalatcserék szervezése,
konferenciák összehívása és a kísérleti munka segítése.
A konferencia szükségesnek látja zenepedagógiai folyóirat,
több zenei kiadvány létrehozását, s addig is a meglevő lapokban
zenepedagógiai rovat biztosítását.
A hallásképzés hiányának felszámolása érdekében növelni kell
a tanárképzést.
A főiskolán a tanári és karmester képző szakon be
kell vezetni a szolfézs kötelező tárgyat és e tárgy tantervét ki kell
dolgozni.
A konferencia kéri az általános iskolákban az énekórák heti
1-ről heti 2-re való emelését, valamint a zeneiskolákban a heti 2
szolfézsóra biztosítását.
P. Szabó Helga
* A
Művelődésügyi Minisztérium és a Zenepedagógus Szakosztály
rendezésében Szőnyi Erzsébet és Szabó Helga beszámolót tartott a
fővárosi ének- és szolfézstanárok részére a konferenciáról. Ennek
főbb gondolatait közöljük cikkünkben.