Parlando 1963/9, 3.-7. p.

 

Felelősségteljes munkák küszöbén

 

Néhány év óta rendszeressé vált, hogy az új tanév kezdetén az Országos Zenepedagógus Szakosztály vezetői a Parlando hasábjain ismertetik a Szakosztály előtt álló feladatokat. Ezt az immár hagyománnyá váló rendszert most különösen fontosnak tartjuk, mégpedig több okból kifolyólag.

 

Mindenekelőtt fontos, hogy a Szakosztály terveit, célkitűzéseit a teljes tagság, azontúl minden zenepedagógus megismerje.

 

Fontos, hogy a Szakosztály munkatervének sikeres végrehajtásához a Választmány minél nagyobb, és többirányú segítséget kapjon a fővárosi és a vidéki zenepedagógusoktól egyaránt, - ötletek, javaslatok, kérelmek és bírálat formájában.

 

Fontos a nyilvánosság biztosítása a Parlando szempontjából is, hiszen a lap akkor tölti be legteljesebb hivatását, ha rendszeres kapcsolatot, összeköttetést képes létesíteni az ország különböző területein dolgozó zenepedagógusok között, - elősegítve ezzel az annyira fontos szakmai tapasztalatcseréket.

 

Végül: úgy érezzük, hogy most különösen fontos a Szakosztály munkájának előzetes felvázolása, a célkitűzések kellő időben történő ismertetése, hiszen a II. Országos Zenepedagógus Konferencia határozatai szabják meg munkánk irányát és célját, - ezen belül az alsó fokú zeneoktatás tartalmi reformja jelenti a munka gerincét. Ebben a munkában a Központi Tantervi Bizottságnak Szakosztályunk minden segítséget megad, - mindenekelőtt a KTB reform-javaslatainak beható áttanulmányozásával és országos fórum elé bocsátásával.

 

Az 1963-64. tanév munkatervét a Szakosztály Választmánya különös gonddal készítette elő. Már a május 4-i zenepedagógus konferencia utáni első választmányi ülésen szó esett az új tanévben ránk váró döntő feladatokról, és a Választmány ezzel kapcsolatban olyan határozatot hozott, hogy a nyári hónapokat kell a munka rendszerezésére, előkészítésére fordítani.

 

Így állítottuk össze az 1963-64. tanév munkaterv javaslatát még az elmúlt tanév végén, és azt írásban elküldtük a Választmány tagjainak azzal, hogy a nyári hónapok alatt tanulmányozzák át és egészítsék ki elképzeléseikkel, módosító javaslataikkal. Ez a módszer kétségkívül helyesnek bizonyult, mert a tanév elejére egy 25 tagú vezető testület által ismert, áttanulmányozott tervezetet tudunk végleges formába önteni, míg az előző években még csak a tervezet készült el a tanév első heteiben.

 

(Tegyük hozzá rögtön, hogy a helyes módszer adta lehetőségekkel még nem éltek teljesen választmányi tagjaink. Többen adtak hasznos tanácsot, javaslatot, kiegészítést a munkatervhez, de voltak, akik a nyári szünet végéig sem adták meg nekünk a kért segítséget.)

 

Az oktatási reformmal kapcsolatban

 

úgy gondoljuk, eléggé ismertek már elgondolásaink, hiszen a Közgyűlés határozatai világosan leszögezik teendőinket, - a munkatervben inkább a végrehajtás rendszerezéséről, ütemezéséről és megszervezéséről kellett gondoskodnunk. A Művelődésügyi Minisztérium Művészetoktatási Osztályával történt megbeszélések alapján (ezt egyébként - ha nem is emlegetjük minden esetben - gyakorlatban más munkaterületen is így csináljuk), úgy tervezzük, hogy a Központi Tantervi Bizottság javaslatát a Szakosztály titkársága, majd Választmánya vezetőségi ülésen vitatja meg, majd a tervezetet - esetleges saját javaslataival kiegészítve - országos vitára bocsátja. Az országos viták megszervezését Szakosztályunk vállalta és igyekszik lelkiismeretesen el is végezni. A szervezési munkában segítséget jelent a Parlando május-júniusi számában már ismertetett új, országos körzetek létesítése. Ismeretes, hogy - a szakiskolai szakfelügyeleti hálózatnak megfelelően - az ország területét hat körzetre osztottuk. A szakosztályi körzetek vezetői - együttműködve a hozzájuk tartozó megyék szakosztályi megbízottaival - körzetük területén kézben tartják a reformvitákat, így azokat nem kell, (nem is lehet) Budapestről irányítani. Természetesen a reformvitákon a megfelelő Szaktárgyi Bizottság és a Szakosztály szakmai tagozata képviselteti magát.

 

Elképzeléseink szerint a hat körzetben a reformviták lebonyolításához a KTB javaslatának áttanulmányozásától számítva kb. 4 hónapra van szükség. Így a viták eredményének leszűréséhez is lesz ideje a minisztériumnak és a Szakosztálynak a tanév második felében.

 

A nemzetközi nevelésügyi konferencia

 

A reformviták befejezése után szinte megállásnyi szünet nélkül kerül sor a Nemzetközi Zenei Nevelésügyi Társaság (ISME) 1964 nyarán Budapesten rendezendő konferenciájának előkészítésére. Ezt a nagyszabású eseményt a tavalyelőtti bécsi és az idei tokiói konferenciák tapasztalatainak hasznosításával a Magyar Zeneművészek Szövetsége rendezi, de az előkészítés, a szervezés és a tartalmi feladatok végzésében természetesen jelentős szerep jut a Zenepedagógus Szakosztálynak is. A főbb feladatok koordinálására, az operatív terv elkészítésére hamarosan sor kerül; az ISME konferencia jelentőségével, célkitűzéseivel termé­szetesen lapunk hasábjain még sűrűn foglalkozunk.

 

Szakmai továbbképzés, előadások

 

A Közgyűlés határozatai ezen a munkaterületen is megadják feladatainkat. Ismeretes, hogy számos felszólalás egészítette ki a közgyűlési beszámoló megállapításait, amelyek szerint mind a zenepedagógusok állami oktatása, mind az ezen kívül eső szakmai továbbképzés tartalmában korszerűsítésre szorul. A Szakosztály elvállalta, hogy elkészíti az idei tanév során az országos 3 éves szakmai továbbképzés tematikáját. A munka elvégzésére bizottságot hívunk létre szeptember hónap folyamán a Szakosztály vezetőségében helyet foglaló kiváló szakemberekből. A bizottság egyezteti elgondolásait az illetékes állami szervekkel - beleértve az Országos Pedagógiai Intézetet is.

 

Tudjuk, hogy a tematika egymagában még nem oldja meg a problémákat. Fontos, hogy a továbbképzés országosan intézményessé váljék. Ez nem kis mértékben anyagiakon és jó előadókon múlik. A Szakosztály Előadói Csoportja már most megkezdi a felkészülést a legfontosabb esztétikai, zenetörténeti témákra, természetesen előadói gárdánkat a legkiválóbb szakemberekkel, nemzetközileg is elismert zenetudósokkal, esztétákkal kívánjuk megerősíteni. Ami az előadások megrendezését illeti - és ez különösen vidéki viszonylatban döntő - el kell érnünk, hogy az illetékes állami szervek (jelen esetben a megyei Tanácsok VB-ai) a zenepedagógusok továbbképzéséhez megjelelő költségvetési keretet biztosítsanak! Ebben segítséget kérünk a Művelődésügyi Minisztériumtól, amely a tanácsapparátus felé - a népművelési és oktatási osztályokkal - közvetlen kapcsolatban áll.

 

Kívánatosnak tartjuk, hogy az intézményes 3 éves továbbképzési tematika alapján már a következő tanévben meginduljon a munka!

 

Amíg erre sor kerülhet, a Szakosztály előadói csoportja folytatja felkészülését az idei tanév feladataira. Az előadások tervezetét a Zeneművész Szakszervezet Elnöksége közvetlenül eljuttatja a megyei zenepedagógus SZB-okhoz, hogy azok - a Szakosztály megyei vezetőivel együttműködve - a tanév elején elkészítsék a továbbképzés tématervét és költségvetését. Szakosztályunk az általunk javasolt tematika előadásaihoz előadókat biztosít, amennyiben arra helyileg nincs megfelelő szakember. Ezúton is kérjük a vidéki SZB titkárokat és szakosztályvezetőket, hogy ha előadóra szükségük van, idejében forduljanak a Szakosztály titkárságához. Az előadások tematikáját és az előadók neveit következő számunkban közöljük, ugyanakkor már most felhívjuk a zenepedagógusok figyelmét arra, hogy Szakosztályunk központilag is rendez előadásokat a tanév folyamán, amelyre a budapesti tagságon kívül meghívja a megyei szakosztály vezetőit is. A központi előadásokat a Parlando kivonatosan közli, ugyanakkor azokról magnetofon felvételeket is készítünk és a magnószalagot szívesen kölcsönadjuk átjátszásra vidéki alapszervezeteinknek. Úgy tervezzük, hogy a tanév elején ún. minta-konzultációt tartunk valamely előadásról. A konzultáción a magnetofonra felvett előadást a vitavezető egy-egy jelentősebb gondolatnál megállítja és az elhangzottakat a hallgatósággal megbeszéli. Ezzel a módszerrel szeretnők elérni, hogy a hallgatókból gyakorlott vitavezetők váljanak. A mintakonzultáció hallgatói ugyanis elsősorban a Szakosztály megyei megbízottai lesznek, akik a központi előadásokat otthon a minta-konzultáció nyomán a magnófelvétel segítségével levezetik. A Szakosztály központi előadássorozatában három témát tervezünk. Az első a zenepedagógusok hivatástudatával foglalkozik, amelynek előadójául Hernádi Lajost, a Zeneművészeti Főiskola tanárát kérjük fel. Századunk zenei életének egyik jelentős irányzatával foglalkozik majd Kárpáti János zenetudós aki „A bécsi dodekafonisták és a haladó hagyományok” címmel tart előadást. A harmadik előadásra előreláthatóan tavasszal kerül sor, erre a Gyermeklélektani Intézettől kérünk előadót.

 

A vezetőség munkamódszeréről

 

A Szakosztály munkájáról szóló ismertetésünk természetszerűen csak a legdöntőbb feladatokra szorítkozik ez alkalommal. Csak címszavakban érintünk olyan fontos kérdéseket, mint a zeneiskoláink népművelő munkájában jelentkező zeneismertetés módszerei, vagy a zenei életünkben - nemcsak zeneiskolák munkájában, de előadó-művészeti intézményeinkben is - nagy gondként jelentkező hangszer-ellátási nehézségek és a hang szergyártó iparosok utánpótlásának biztosítása. Ezek a kérdések is a minisztériummal megtárgyalandó átfogó megbeszélés napirendjébe tartoznak. Szorgalmazzuk, hogy a megbeszélésre lehetőleg a tanév elején kerüljön sor.

 

Már az eddigiek alapján is világos lehet olvasóink előtt, hogy ezeket a feladatokat csak jól előkészített szervező munkával lehet eredményesen megoldani. Ezen a téren is segítséget ad számunkra a május 4-i közgyűlés, amely határozatában és módosított működési szabályzatában egyaránt feladatunkká teszi a vezetés színvonalának állandó fejlesztését. Az állandó fejlesztés alatt elsősorban a tervszerű munkát értjük, amely a feladatok helyes felmérésén, csoportosításán és napirendre tűzésén alapul.

 

Nem kétséges - erre utal a közgyűlési beszámoló is -, hogy a Szakosztály választmánya alkalmas a megnövekedett feladatok végrehajtására, már csak azért is, mert összetételében zenepedagógiánk egészét képes átfogni. El kell érjük, hogy ez a Választmány jobban gazdája legyen a legfontosabb munkafeladatoknak, és az eddiginél is jobban érvényesítse irányító szerepkörét. Ez természetszerűleg a Választmány és a Titkárság fokozott együttműködésével érhető el, mégpedig úgy, hogy a Titkárság legyen az előkészítője a Választmány által tárgyalandó kérdéseknek.

 

A központi vezetőségi szervek mellett az eddiginél is fokozottabb feladatok jutnak a Szakosztály vidéki vezetőségére. A megnövekedett feladatok egyenesen megkívánják a szakosztályi munka decentralizálását. Ettől függetlenül is egészségesebb, ha a vidék zenepedagógusai jobban hallatják szavukat, és saját problémáikat a szakosztály illetékes körzeti, vagy megyei vezetőségével és a megyei szakszervezeti bizottságokkal együttműködve intézik.

 

Az új működési szabályzat értelmében az elvi bizottság megszűnése után szakmai tagozataink közvetlenül a választmányhoz, illetve a titkársághoz kapcsolódnak munkájukkal. A szakmai tagozatok munkáját a jövőben is az oktatási reform segítségének szolgálatába kívánjuk állítani és összehangoljuk terveiket a szaktárgyi bizottságok tevékenységével. A tanév első hónapjaiban kerül sor a szakmai tagozatok új vezetőségének megválasztására is. A működési szabályzat erről úgy intézkedik, hogy a tagozatok vezetőségét ezentúl a tagság választja (eddig megbízás alapján látták el munkájukat). Ezt a választást is gondosan kell előkészíteni, mert nem közömbös, hogy szakmai tagozataink milyen irányítás mellett működnek a jövőben?

 

Végére hagytuk, - de jelentőségénél fogva nyomatékosan alá kell húznunk - Szakosztályunk együttműködését az állami és társadalmi szervekkel. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségével és a Zeneművész Szakszervezet elnökségével való együttműködést azért nem tárgyaljuk most részletesen, mert az zenepedagógusaink előtt eléggé közismert. Tudják, hogy a Szakosztály a Zeneművész Szakszervezet Elnöksége mellett működik és annak határozatai - amennyiben érintik a zenepedagógusokat - ránk nézve iránymutatóak. Ugyanígy a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Elnökségének határozatai és természetszerűleg az V. kongresszusi határozatok, amelyek már a Szakosztály idei munkatervében is tükröződnek.

 

Hangsúlyozottan említjük meg ezen a helyen a Művelődésügyi Minisztériummal és a Zeneművészek Szövetségével fennálló kapcsolatainkat, és örömmel regisztráljuk az eddigi jó együttműködést is. Az e helyütt ismertetett feladatok azonban szükségszerűen megkívánják, hogy az eddigi együttműködést tartalmában még jobban elmélyítsük. Úgyszólván egyetlen fontos feladata sincs a Szakosztálynak, amelyet, kizárólag saját erejére utalva kíván megoldani. Ugyanígy tudjuk, hogy a Minisztérium is igényli a Szakosztály segítségét, hiszen ez több felelős állami vezető szájából hangzott el és a gyakorlati munkában is túlnyomórészt bebizonyosodott' az együttműködés helyessége.

 

Sokat várunk a Zeneművész Szövetség újonnan létesített pedagógiai bizottságától, illetve a bizottsággal való együttműködéstől. Ennek az együttműködésnek az alapjait már az elmúlt tanévben megteremtettük és elveiben tisztáztuk. - Úgy gondoljuk, hogy első sorban a nemzetközi konferencia, és az oktatási reform munkálatai nyújtanak alkalmat a minisztériummal és a Zeneművész Szövetséggel kialakult jó kapcsolataink további elmélyítéséhez és munkánk fokozottabb összehangolásához.

 

Ezeknek a gondolatoknak jegyében kezd hozzá a Zenepedagógus Szakosztály a nyári előkészítés után az új tanév feladatainak megoldásához. Nem véletlenül hangsúlyoztuk cikkünk elején, hogy a Parlando nyilvánosságát igen fontosnak tartjuk a munkafeladatok ismertetésében, mert ezzel jelentősen növelhetjük a szakosztályi munka hatósugarát. Ha még hozzátesszük, hogy a vezetés munkáját is lényegesen megkönnyíti a Szakosztály tagságának, - ezen túlmenően a többi zenepedagógus észrevétele, kívánsága vagy bírálata, akkor ezzel azt is hangsúlyoztuk, hogy számítunk a szakosztályi tagság, de azon kívül is sok zenepedagógus bekapcsolódósára a Szakosztály munkájába. Úgy gondoljuk, hogy a közös gondokat ezzel jobban megosztjuk, és ez munkánknak feltétlenül eredményére válik.

Kollár Endre