Parlando 1964/6, 15.-16. p.

Az ISME konferencia elé

Mire e sorok megjelennek, már csak néhány nap választ el a 6. ISME konferenciától. A távolról jövők már úton lesznek Magyarország felé, bemutatkozásuk előtt utolsó próbáikat tartják a külföldről érkező ifjúsági együttesek éppen úgy, mint a mi fiataljaink, el lesz már rendezve a nemzeti kiállítások gazdag anyaga, s készülődnek a konferenciára a magyar zenepedagógusok is, akik hazánk mintegy ötven városának és községének zenei képviselőiként sereglenek Budapestre, hogy megtanácskozzák külföldi kollégáikkal a zenei nevelés általános és részletkérdéseit.

Hasonlóan a múlt számban megjelent ismertetőhöz, ismét néhány kiragadott adattal szeretnénk előrevetíteni a konferencia érdekesnek ígérkező programját.

Zenei műsorok

A 20. század zenéje és a zenei nevelés − ezt az érdekfeszítő kérdést választotta központi témául az ISME vezetősége s természetes, hogy e témához igazodva állították össze mind a külföldi, mind a hazai pedagógusok, a közreműködő szereplők műsorait. A mi kórusaink, zenekaraink és hangszeres szólistáink Bartók és Kodály műveinek megszólaltatása mellett bőségesen szemléltetik új pedagógiai irodalmunk gazdagságát, a beküldött külföldi műsorok alapján pedig úgy tűnik, hogy nekünk is sok érdekes zenei élményben lesz részünk.

A bécsi Zeneakadémia kamaraénekkara Schönberg, Krenek és Cerha művekkel jelentkezett, a „Bodra Smena” bolgár úttörőkórus klasszikus számok mellett Iliev, Dimitrov, Popov, Pipkov, Todorov és más bolgár szerzők kórusszámait mutatja be, Martinu, Janacek, Podesva, Hurnik műveket tűzött műsorára a brnoi gyermekkar, a lipcsei Thomanechor programján az NDK zeneszerzőinek új művei is nagy számmal vannak képviselve. Szcenikus oratóriumot, Per Norgard „Az ítélet” c. művét mutatja be a mintegy 100 főnyi koppenhágai zeneakadémisták és főiskolások együttese, az USA-ból érkező Princeton High School kórusa Stravinsky „Les Noces” c. művét állította műsorának középpontjába (érdekessége lesz az előadásnak, hogy Stravinszkij külön engedélye alapján két zongoristával adják elő a szokásos négy helyett). A genfi Konzervatórium hangszeres növendékei Honegger, Frank Martin kamaraművei mellett Bartók Contrats-ját is műsorukra tűzték, a francia zeneszerzőket Ibert, Lannoy, Dutilleux és Dupré kamaraművei képviselik a párizsi és Lille-i Konzervatóriumok díjnyertes szólistáinak előadásában. Az NSZK-ból érkező stuttgarti „Gachinger Kantorei” együttesének programján kizárólag mai német zeneszerzők művei szerepelnek. Hallani fogunk új jugoszláv ifjúsági muzsikát, megismerkedünk szovjet szerzők műveivel, s ugyanakkor büszkén regisztrálhatjuk, hogy Bartók és Kodály mennyire népszerűek világszerte, mert szinte minden külföldi csoport műsorára tűzte egy-egy művüket. S ha még hozzátesszük, hogy az előadók egy része zenei bemutatókkal fogja illusztrálni mondanivalóját, bizonyosak lehetünk afelől, hogy alkalmunk lesz megismerkedni a mai zenepedagógiai irodalom legkülönfélébb irányzataival.

Az előadások

részben plenáris ülések, részben munkacsoport megbeszélések keretében fognak elhangzani. Nagyon reméljük, hogy a nyelvi nehézségeket kiküszöböli majd a Mémosz nagytermében működő kabin-tolmácsrendszer (ötnyelvű szimultán tolmácsolásra készülnek fel a legkiválóbb szakemberek), a munkacsoport megbeszélések intimebb légkörében pedig szükség esetén a hivatásos tolmácsok mellett nyelvtudással rendelkező zenepedagógusaink segítségére is számíthatunk.

A részletes programfüzet valamennyi előadás címét tartalmazza. Mutatóba néhány érdekesnek ígérkező téma: Zenei nevelés Hirosima iskoláiban: Prof. Minoru Yamamato, Hirosimai Egyetem, Japán; Régi és új kórusmuzsika-kultúra az NDK ifjúsági kórusaiban: dr. W. Siegmund-Schultze, Hallei Egyetem; A legújabb zene aspektusai: Prof. Jean-Claude Henry, Párizsi Konzervatórium; Az új zene stílusjegyei: Prof. A. Venckusz, Alma-Ata, Szovjetunió; Jazz és az új zene: Prof. Edmund A. Cykler, Oregoni Egyetem, USA; Az ifjúság zenei tehetségének kutatása: dr. Francisek Lysek, Brno; Új zene gyermekeknek és az ifjúságnak: D. Kabalevszkij, Moszkvai Konzervatórium; Zenetudomány és zenepedagógia: Jaques Chailley, a Sorbonne zenetudományi intézetének igazgatója, Párizs; Az improvizáció, út az új zenéhez: Prof. Wilhelm Keller, a Salzburgi Orff intézet igazgatója; Alkotó zenei nevelés egy angol iskolában: P. M. Davies, London; Ifjúsági zeneiskola az NSZK-ban: dr. Wilhelm Twittenhof, Remscheid; Hallás-képzés a népzene és az új zene alapján: prof Miroslav Magdlenic, Zagreb; Film a mutálásról: Prof. dr. Irvin Cooper, Floridai Állami Egyetem, USA; A zenepszichológiai kutatások néhány eredménye az NDK-ban: Prof. dr. Paul Michel, Weimar stb. stb.

A magyarok közreműködéséről most nem szándékozunk bővebben írni.

Reméljük, hogy szereplésükkel valamennyien öregbíteni fogják zeneoktatásunk jó hírnevét. S reméljük azt is, hogy amikor július 1-én, a magyar ifjúság esti hangversenyének záró számaként közel 1000 magyar és külföldi fiatal ajkán hangzik fel Forrai Miklós vezényletével Kodály kórusa, a közös muzsikálás, a közös élmény öröme hatja át a sok száz szereplőt és a hallgatókat, akik azért jöttek el a budapesti konferenciára, hogy tapasztalatokkal gazdagodva az eddiginél is jobban szolgálják mindnyájunk közös célját: az ifjúság zenei nevelését.

Szávai Magda