Parlando 1964/12,. 26.-27. p.

A CEGLÉDI ERKEL FERENC ZENEISKOLÁT

Ködös novemberi délután érkeztünk meg a ceglédi zeneiskolába. A diákok egy csoportja, két tanár kíséretében éppen útra kelt, hogy az öregek napja alkalmából köszöntse, és szép muzsikával felvidítsa a szociális otthonban lakó idős embereket.

Kevesen tudják, hogy a felszabadulás után Pest megyében Cegléden alakult először zeneiskola, s az azóta eltelt közel húsz év alatt igen sokat fejlődött a tanulók zenei oktatása.

Béres Károly igazgató elmondta, hogy ebben a tanévben a növendékek létszáma 638, ebből 285-en zongoristák, 136-an hegedűsök, 45-en fafúvósok, a többi megoszlik a rézfúvó, gordonka, ének, gitár és ütő szakok között. 563 heti összórában 23 tanár foglalkozik a növendékekkel.

Az iskola legnagyobb problémája - mint annyi más hasonló intézménynek az országban -, a tanteremhiány. A tanári szobában és a hangversenyteremben is folyik oktatás, de ez sem jelent megoldást. A termek igen nehezen fűthetők, vizesek, ablaktalanok (!). Az egész épület elavult, sötét és kicsi, rossz a tetőzete is. Semmi remény arra, hogy az elkövetkező években változás történne, mert pillanatnyilag kilátás sincs új zeneiskola építésére. Pedig pár esztendővel ezelőtt konkrét terv biztatta a zene híveit, készen állt az új épület tervrajza. (több mint 300 ezer forintba került a tervezés!) és pontos költségvetése. Azóta azonban nem történt semmi, sőt a tervrajzról látszólag mindenki megfeledkezett. Ma már csak a régi épület felújítása jelent gondot, hiszen rengetegbe kerülne, és megnyugtató eredményt nem hozna.

Ott jártunkkor még egyéb problémával is találkoztunk. A megyétől 27 ezer forintot kaptak hangszerekre, a várostól 12 ezret lemezjátszóra és kályhákra. A hangszereket, lemezjátszót meg is vették, de a kályhákkal baj van. Közületet nem szolgálnak ki vaskályhával, és a tél küszöbén az amúgy is kis létszámú használható terem még kevesebb lesz.

A gondok ellenére szívet melengető az a lelkesedés, ahogyan az iskola igazgatója és tanárai végzik feladatukat.

A város öt általános iskolájában és egy gimnáziumában váltakozó tanítás folyik - igen összehangolatlanul. Ennek ellenére sikerült öt vonós- és két fúvós kamarazenekart alakítani. A növendékek rendszeresen szerepelnek a város központi ünnepélyein - pl. november 7-én a zeneiskola adta a műsor nagy részét -, sikerrel működnek közre a névadó ünnepélyeken is.

Az iskola vezetősége az Országos Filharmóniával karöltve ifjúsági bérleti hangversenyt indított. A négy előadásból álló sorozaton országos hírű művészek lépnek fel, a záró koncerten pedig az iskola művésztanárai. Az eladott 470 bérlet 80%-ának tulajdonosa zeneiskolai tanuló, a többiek a gimnázium és az általános iskola 7.-8. osztályos növendékeiből verbuválódtak.

A Szegedi Nemzeti Színház opera-együttese tájelőadásokat tart a városban. Legutóbb Verdi: Nabucco c. operáját tekintették meg közösen a zeneiskola tanulói, legközelebb pedig Donizetti: Szerelmi bájital c. operájára kerül sor.

Óralátogatásunkkor örömmel tapasztaltuk, hogy az áldatlan körülmények között is milyen lelkesedéssel muzsikálnak az iskola növendékei, tanárai. Két fiú kipirult arccal fújta a trombitát az egyik ablaktalan teremben. Ceglédbercelről járnak be, és gyakorolni is az iskolában szoktak, mert otthon a család nem szívesen viseli el a kezdő muzsikusok igyekezetét. Egyébként Ceglédbercelről bejár az általános iskola matematika-fizika szakos tanára is. Oboaleckét vesz Sződy Magdolna tanárnőtől, mert a ceglédberceliek fúvós kamaraegyüttest szerveznek. A zeneiskolától várják és kapják a szép terv kivitelezéséhez a segítséget.

Felszabadulásunk huszadik évfordulójának méltó megünneplésére hangszeres versenyen vesz részt az iskola valamennyi tanulója. Egy preklasszikus, és egy ma élő szerző alkotásával indul minden kis muzsikus. A szaktanárok decemberben tartják csoportjuk selejtezőjét, majd a következő fok az iskolai elődöntő. Aki itt is továbbjut, az bekerül a megyei döntőbe. Ez a hangszeres verseny szerves része az úttörő mozgalom és KISZ szervezetek által indított megyei kulturális seregszemlének.

Minden év májusában az iskolai zenei tehetségkutató vizsgálatot tart az általános iskola 1.-4. osztályaiban. A vizsgálat után értesítést küldenek a szülőknek, majd szülői értekezletre hívják meg őket. Itt a tanárok elmondják a zeneiskola feladatát, a zenetanulás hasznosságát. Beszélnek arról, hogy milyen elfoglaltságot jelent a diákoknak a hangszertanulás, ugyanakkor mennyire szélesíti látókörüket, fejleszti általános intelligenciájukat. A szülők a kapott felvilágosítás alapján könnyen el tudják dönteni, hogy kívánják-e gyermeküket zenére tanítani, vagy sem. A helyes és pontos felvilágosító munka eredménye meg is mutatkozik az iskola tanulóinak magas létszámában.

A ceglédi zeneiskola tanárai minden lehetőséget megragadnak, hogy feladatukat még jobban, még eredményesebben teljesítsék. A másfél évtizedes zeneiskola hagyományai is serkenthetik őket, hiszen innen indult el az országos ifjúsági kamarazene-fesztivál eszméje, amely azóta évenkénti országos, nagy jelentőségű megmozdulássá vált. És Cegléden rendeztek talán először zenei napokat, amelyek mintául szolgáltak számos vidéki zeneiskolának.

Nagyon biztató a jelenlegi - megfiatalodott - tanári kar munkája is, hiszen annak nyomán egyre több, a zenét szerető és zenét értő ember Cegléden.

László Zsuzsa