Parlando: 1984/2, 19-20 p.

A zongora szekció beszámolója

A szekció munkájának célkitűzése kettős volt:

1. A hangszer és a zene tanítását technikai és zenei oldalról igyekezett megközelíteni,

2. Az utóbbi évek folyamán megjelent, s alig ismert, vagy még ismeretlen Liszt-művek világába igyekezett bevezetni a hallgatókat, majd közelebb vinni az érdeklődőket a kortárs magyar zenei művekhez. Egyengetni az útját ezek leolvasni tudásának és tanításának.

A program megtervezőjének, Hambalkó Editnek váratlan megbetegedése és távolmaradása általános sajnálatot váltott ki. A munka irányítását és szervezését így Juhász Tiborné, a győri Állami Zeneiskola tanára vette át.

A foglalkozások első napját a hangszer szorosan technikai oldalról vett megközelítésére, a skála tanításának módszerbeli tisztázására szenteltük. A zongorázási készség gyakorlati oldalról való célirányosabb fejlesztését azok a felismerések tették szükségessé, melyeket a szakközépiskolába került első osztályos növendékeknél tapasztalunk. A módszertani megbeszélést gyakorlati foglalkozás is követte.

A második napon bemutató tanítást hallottunk. A tanítás alanya a győri Állami Zeneiskola két hatodik osztályos növendéke volt. Az élményszerű órák keretén belül bebizonyosodott, hogy azok a gyerekek, akik megfelelő technikai eszközökkel rendelkeznek, fantáziamegmozgató hasonlatokkal, zenei inspiráltságú érzékeny eszközökkel milyen gazdagon áthangolhatók, előadásuk intenzívebbé, ügyesebbé és személyesebb hangvételűvé tehető.

A harmadik és a negyedik nap a kortárs zenével való foglalkozás jegyében zajlott. Szerdán Sári József még kéziratban levő, de kiadás alatt álló négykezes sorozatát hallottuk. A műveket a Győri Tanárképző Főiskola 3 növendéke mutatta be. A darabokkal való ismerkedést a szerző jelenléte is elmélyítette. Ráirányította a megfigyelést a statikus merev szemléletet fellazító improvizatív megközelítés fontosságára és a zenélésben az aktív kreatív erők jelenlétének szükségességére.

A negyedik napon Soproni József Jegyzetlapok c. zongoradarab-sorozatának I-II. füzetét dolgoztuk fel. A résztvevők a műveknek elenyésző százalékát ismerték. Tisztáztuk a mai zene olvasásából eredő nehézségek megkönnyítésének kulcsfontosságú pontjait. A darabok ritmikai építőköveiből kiszűrt elemeket a kollégák aktív, játékos formában maguk is kipróbálták, meglepően sikeresen. Kiderült, hogy talán nem is olyan nehezek ezek a művek, mint ahogy a vizuális megközelítés mutatja. A darabok bemutatásában egy budapesti zeneiskoláson kívül egy jelenlevő kolléga is részt vett.

A szekció javaslatai a következőkben összegezhetők:

1. A skálával való foglalkozás részleteinek a „hogyanját” a zenei pályára nem készülő növendékek számára is szükséges lenne átgondolni.

2. A három év múlva újra megrendezésre kerülő konferencia ismételten tűzze programjába a Hambalkó Edit betegsége miatt elmaradt Liszt-művekkel való foglalkozást. Viszont a szervezőktől a jövőben konkrétabb tájékoztatást várunk arra vonatkozóan, hogy a megjelölt kottákból - melyek ez esetben a 6 Liszt-kötetet figyelembe véve játékidőtartama több mint 10 óra lett volna -, milyen kiválasztott művek kerülnek bemutatásra. Így a résztvevők kedvük szerint előzetesen átnézhetik és megtanulhatják a darabokat és aktív részvételükkel a konferencián eltöltött idő hasznosabbá válhatna.

A szekció előadói voltak:

Krause Annamária és Wagner Rita, az LFZF Zeneiskolai Tanárképző Intézet budapesti tagozatának tanárai, valamint Ábrahám Mariann, a budapesti és Kékesi Judit, a győri Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.

Ábrahám Mariann