Parlando: 1995/5.-6.,44-45 p.

Miért is volt Ő kiváló?

Tizenöt évvel ezelőtt, Klári néni 80 éves születésnapja kapcsán a Parlandotól két alkalommal kaptam lehetőséget arra, hogy az egész magyar zongorista társadalom által ismert és elismert tanáregyéniségről elmondhassam gondolataimat. Az elsőnek „Miért kiváló” (1979 XII.), a másodiknak - e címből következően - „Ami a metodika mögött van” címet adtam (1980 XII.). Több évi óralátogatás, jegyzetelés, majd a növendékeivel való hosszú beszélgetés nyomán próbáltam a kérdés megválaszolásához közelebb kerülni. A végső és döntő, katartikus felismerést dr. Grastyán Endre akadémikus „A tanulás optimalizálása” című győri előadása hozta meg, 1983-ban (Parlando, 1984 VI.). Ez alkalommal ugyanis tudományosan közelített idegélettani ismeretek is alátámasztották azokat a vidáman közölt, ösztönös erővel fogalmazott mondatokat, melyeket 11-12 éves tanítványaitól hallottam. Egyenesen fantasztikusnak tartottam, hogy a spekulációtól mentes gyermeki megfigyelések mennyire összevágnak az objektív idegrendszeri működések törvényszerűségeinek ide vonatkozó elemeivel. Szerettem volna, ha megkapja a legmagasabb elismerést. De másként történt…

Parlando (1980):

,,- Miért érzed jól magad Klári néni óráján?

- Azért, mert jó a légkör. Szerintem, ha valaki komolyan elkezd zongorázni, azt fel kell vidámítani ahhoz. Akkor már egyből megy magától. Az olyan boldogan zongorázik aztán, olyan boldogan teljesíti, amit Klári néni kér! Ő mindig megtalálja a szükséges hangot.”

dr. Grastyán előadása (Parlando, 1984, 15. old.):

„Ahhoz tehát, hogy az agyvelő bármilyen mentális, vagy érzelmi tevékenységet tudjon kifejteni, fűtöttnek, energizáltnak kell lennie. Mint láttuk, az energizálást saját belső környezetének állapota, valamint az összes érzékszerv ingereinek összeadódása közösen végzi az energizáló központon keresztül. Ez a rendszer teszi képessé az agyvelőt arra, hogy a világot érzékszerveinken keresztül analizálja, szintetizálja, értékelje.”

Parlando (1980):

„… azt is jelenti, hogy hangulatilag el tudja érni még a technikát is. A nehéz dolgok zenei tanáccsal halál egyszerűvé válnak. Nála a kettő mindig kiegészíti és segíti egymást. És rájövünk, hogy olyan egyszerű!”

dr. Grastyán előadása (10. old.):

„Ebből is látható, hogy a kognitív és az affektív (érzelmi) szféra fejlődésében más tényezők játszanak szerepet. Ezek a tényezők azonban - mint a továbbiakban bemutatjuk - összefüggenek egymással, elválaszthatatlanok.”

Parlando (1980):

,,- Ez nem jelenti azért, hogy elolvad a kedélytől! Azt jelenti, hogy nem egy általános rendszere van, hanem ahány tanítvány, annyiféle.”

Klári néni:

,,- A tanítás módját illetően mi legyen a legfontosabb elem?

- Komikus dolog, paradoxonnak hangzik: módszertan-tanár vagyok, mégis azt vallom, hogy nincs úgynevezett „módszerem”. Aki élő anyaggal dolgozik, nem lehet sematikus. Az improvizáció a tanításban sokkal fontosabb, mint a merev beállítottság. A „nagy igazságokat” könnyebb megéreztetni, mint szavakkal megfogalmazni. Csak alkalmazott módszer létezik, ezt mutatja a gyakorlat.”

dr. Grastyán előadása (20. old.):

„Van egy nagyon egyszerű módszerem. 2 hónapot szentelek minden osztály megismerésére. Megtanulom őket abból a szempontból, hogy ki tud legjobban felelni az óra elején, ki a közepén és ki a végén. Ezt rendszeresen alkalmazom, és a gyerekek sikert érnek el. Itt azonban a lényeg az, hogy a gyereket meg kell ismerni!” Az idegrendszeri dinamikának ugyanis több típusa van. Le kell tudni tapogatni azt, hogy ki milyen.

Parlando (1980):

,,- Mi volt a fellazítás módja?

- Rávilágított arra, hogy ritmikailag nem vagyok elég aktív, rugalmas. A technikai feladatokat érzékletes asszociációkkal tette egyszerűbbé.”

dr. Grastyán előadása (4. old.):

„A pedagógia nyelvére fordítva: amelyik cselekedett, az tanult, amelyik nem tevékenykedett, bár mindent látott, mégsem tanult…”

És így tovább…

Ábrahám Mariann