HOGYAN TOVÁBB?

Péter Miklós interjúja dr. Batta András zenetudós egyetemi tanárral,

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorával

Péter Miklós: Először is szeretnénk gratulálni és sok sikert kívánni rektorrá történt újraválasztásához. A szenátus egyhangú döntése egyértelmű elismerése az előző ciklusban végzett munkájának, egyben pedig annak a kifejezése, hogy támogatni fogják a következő évek nehéz feladatainak végrehajtásában. Kérjük, hogy a Parlando zömében zenepedagógus olvasói számára szíveskedjék tájékoztatást adni az Egyetem helyzetéről és a bolognai rendszer bevezetésével kapcsolatos változásokról, valamint az éppen százéves épület, a magyar szecesszió egyik legszebb alkotásának várható felújításáról.

Dr. Batta András: Kezdjük azzal, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem világhírű zeneoktatási intézmény. Az, hogy olyan világhírességek végezték itt tanulmányaikat, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Kurtág György vagy Eötvös Péter, hogy csak a legismertebb zeneszerzőket említsem, olyan nemzetközi hírű karmesterek, mint például Doráti Antal, Solti György, nem is beszélve a nagyszámú, nemzetközi elismerést elért hangszeres előadóművészről, rendkívül nagy felelősséget ró az Egyetem tanáraira és vezetőire. Az a feladatunk, hogy a szükséges változtatások végrehajtása során a szakmai követelményekből semmit sem engedve, továbbra is a világ egyik legrangosabb és legelismertebb zenei egyeteme legyünk, ahonnét továbbra is nemzetközi hírű és rangú zeneszerzők, karmesterek és hangszeres előadóművészek kerülnek ki.

P.M.: Az elmúlt évek során több új tanszak jött létre. Melyek ezek?

B.A.: Az egyházzenei és a népzenei tanszak. Az egyházzenei tanszak létrehozása, pontosabban újraindítása a rendszerváltás után szinte természetes követelmény volt. Ma már egyre inkább érezhető a tanszak munkájának eredménye az adott területen. A népzenei tanszak létrejötte pedig annak az örvendetes fejlődésnek az eredménye, amit az amatőr népzenei együttesek, a táncházi muzsikusok az elmúlt években elértek. E mellett régi adósság is, figyelembe véve Bartók, Kodály, Lajtha László és a magyar népzenetudomány más nagyjainak nemzetközi elismertségét. A hiteles népzenei kultúra megőrzése és életben tartása alapvető követelmény. A népzenei tanszak feladata ennek a legmagasabb szinten való megvalósítása.

P.M: Az egész felsőoktatási rendszert érintő bolognai rendszerre való áttérés hogyan fog végbemenni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen?

B.A: A 2007/2008-as tanév volt az első, amikor minden tanszakon a bolognai rendszer szerint kezdték meg tanulmányaikat a hallgatók. A felsőbb évfolyamok még a megkezdett, hagyományos tanterv szerint folytatják és fejezik be tanulmányaikat Mint az közismert, a bolognai rendszer képzési struktúrája a 3 + 2 év, vagy ha úgy tetszik, a 6 + 4 félév /szemeszter/. Az első három év az egyes szakoknak megfelelő alapképzés, közkeletű angol nevén az úgynevezett „bachelor”-képzés, amit BA betűjellel szoktak jelölni. Az ezt követő két év a mesterképzés – angolul „master” –, MA betűjellel jelölve. Ez már kifejezetten az adott, illetve az elnyerni kívánt diplomához szükséges magas szintű szakmai képzést biztosítja a hallgatók részére.

P.M.: Mit jelent ez a tanárképzés területén? Három évre csökken, vagy öt évre emelkedik a zeneiskolai tanárképzés eddigi négyéves képzési ideje?

B.A.: Egyértelműen öt évre emelkedik. Tanári diplomát csak az MA képzést befejezők kaphatnak. Kétféle tanári diploma lesz: az egyikhez 120 kreditpontot kell elérni, ez az alapfokú tanári oklevél, a másik esetben pedig a művészi diploma mellé 60 kreditpontra lesz szükség. Ez a tanári oklevél azonban már mind a középiskolai, zeneművészeti szakközépiskolai, mind a zeneiskolai oktatási területre érvényes. A 3 éves BA képzés csak asszisztensi, és egyéb, középszintű képesítést igénylő területeken való működésre nyújt lehetőséget. Ezek pontos meghatározása még a következő évek jogszabályainak feladata. A bolognai rendszer előnyeit sokan vitatják, de mindenkinek be kell látnia, és tudomásul kell vennie, hogy bevezetése elengedhetetlen és szükséges az európai tanulmányi rendszer egységesítése, az európai egyetemek közti átjárhatóság, és az oklevelek nemzetközi elismertsége érdekében. A kreditrendszer révén a hallgatók részére ez sokkal nagyobb szabadságot jelent a felvenni kívánt tárgyak esetében, és éppen a BA-MA határán, tehát a harmadik tanév befejezését követően lehetőséget nyújt egy esetleges szakirány váltásra is. Tehát például a hangszeres előadóművészi képzésről áttérést a pedagógiai, zeneelméleti vagy zenetudományi képzésre, esetleg egyéb szakokra. Ami pedig talán még ennél is fontosabb, hogy lehetőség nyílik külföldi egyetemen való továbbtanulásra is. A hallgatók így egyénileg és egyedileg, önállóan tervezhetik és alkothatják meg egyetemi pályafutásukat, és lehetőségük van egyetemi éveik alatt pályamódosításra, pályakorrekcióra, ami eddig csak újra kezdett tanulmányok révén volt elérhető és megvalósítható.

P.M.: Ezek szerint a Tanárképző Intézet önállósága megszűnt, és az Intézet az Egyetem szervezetébe tagolódott?

B.A.: Igen, így van. Ugyanakkor létrehoztuk a zenepedagógia tanszéken belül a zeneismeret szakirányt, amely nem csak a Tanárképző Intézet korábbi feladatkörét látja el, hanem az eddigi egyetemi pedagógiai oktatás továbbfejlesztését is. Ide kerül például többek közt a profiltisztítással megújított ÉTK (énektanár képző) szak eddigi feladatkörének többsége is. Ezen túlmenően e tanszakhoz kapcsoltuk a néhány éve már az egyetem kötelékébe tartozó kecskeméti Kodály Intézetet is. Így a Kodály Intézet már nem csak továbbképzési feladatot lát el, mint az eddigiekben, hanem egyetemi oklevelet, diplomát adhat külföldi hallgatóinak. Ez a lehetőség várhatóan tovább fogja növelni az Intézet már eddig kivívott nemzetközi elismertségét. Annak érdekében, hogy ez a sokrétű, és eddig külön intézményekben történő képzés egységessé váljék, az egyetemi zenepedagógiai tanszék vezetője és a Kodály Intézet főigazgatója azonos személy lett. E megbízást most első ízben Nemes László Norbert nyerte el. – Visszatérve a megszűnő ÉTK tanszakkal kapcsolatos intézkedésekre, fontos új elem, hogy a kimagaslóan tehetséges hallgatók tanulmányaikat a karmester- és kórusvezetés tanszakon is folytathatják, és e szakon szerezhetnek MA diplomát Hangsúlyozom azonban, hogy csak igen kevés, kimagaslóan tehetséges hallgatónak lesz erre lehetősége.

P.M.: Az MA diplomával rendelkezők egyetemi-főiskolai oktatók is lehetnek a jövőben?

B.A.: Nem, erre a jövőben csak a doktori képzésben részt vett PhD és DLA fokozattal rendelkezők kaphatnak lehetőséget. Ennek teljes körű megvalósítása fokozatosan megy majd végbe. Az új oktatók körében azonban már mindenképpen érvényesíteni kívánjuk ezt a követelményt, vagyis hogy PhD vagy DLA fokozattal rendelkezzenek.

P.M.: Rektor úr említette, hogy a bolognai rendszer révén létrejön az Európai Unió egyetemei közt a könnyebb átjárhatóság. Milyen lehetőségeket biztosít erre az Európai Unió, és milyen további nemzetközi kapcsolatokat épít ki maga a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem?

B.A.: Az Európai Unió létrehozta az úgynevezett Erasmus-programot, amelynek keretében már most is, a jövőben pedig még inkább lehetősége van, illetve lesz hallgatóinknak külföldi ösztöndíjak elnyerésére. E mellett igen sok, és évről évre egyre több nyári- vagy egyéb mesterkurzuson, vagy más szakmai továbbképzést nyújtó tanfolyamon való részvételre nyílik lehetőség. Ez év nyarán is több tucat nemzetközi továbbképző kurzusra, tanfolyamra érkezett felhívás, így hallgatóinknak bőven van választási lehetőségük a nemzetközi kurzus-életben való részvételt illetően. Ezen túlmenően természetesen nagyon fontosnak tartjuk az egyetem együttműködését és közvetlen kapcsolattartását a legkiemelkedőbb külföldi társintézményekkel. A közelmúltban sikerült együttműködési megállapodást kötnünk a müncheni Thaterakademie-vel, Európa egyik legrangosabb művészeti egyetemével, amellyel közösen Eötvös Péter: Három nővér című operájának közös színrevitelét tervezzük. De kiemelkedően jó az együttműködésünk például a New York-i Juilliard-School-lal és a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriummal. A japán zeneoktatási intézményekkel való kapcsolatunk már hagyományosnak mondható, és újabban sikerült a pekingi és a sanghaji zeneakadémiával is igen jó kapcsolatot kialakítani. Nemzetközi elismertségünk és jó kapcsolataink bizonyítéka egyébként az is, hogy egyetemünknek több mint száz állandó külföldi hallgatója van.

P.M.: Megköszönve a tantervi-tantárgyi struktúra változással kapcsolatos tájékoztatást, kérjük, szíveskedjék a Zeneakadémia immár 101 éves gyönyörű szecessziós épületének felújítási-újjáépítési „menetrendjét” ismertetni.

B.A.: Hosszas előkészítő munka révén sikerült elérni, hogy a Zeneakadémia patinás épületének felújítása kiemelt projektnek minősüljön. Ennek költsége tízmilliárd forint, amelynek 90 százalékát az Európai Unió, 10 százalékát pedig a magyar állam biztosítja a jelenlegi tervek szerint. Az erről szóló előkészítő szerződést a napokban írjuk alá, a végleges támogatási szerződés remélhetőleg a nyár végén aláírásra kerül, és a munka már ez év őszén elkezdődhet. Sikerült megfelelő épületet találni, melyet az átépítés ideje alatt és hosszú távon is remekül használhatunk: egy, az egyetemtől mindössze néhány sarokra lévő szakközépiskola épületét kapjuk meg. A költözés előtt azonban még azt is át kell alakítani a mi céljainknak megfelelően. Csak a teljesség kedvéért említem, hogy a népzenei és a jazz tanszak – amelyek eddig sem a Liszt Ferenc téri épületben működtek – , a IX. kerületi zeneiskola épületében kaptak helyet, ott bérelünk két emeletet. A főépület felújításának és technikai értelemben újjáépítésének befejezését 2011-re tervezzük. Az újrakezdés ünnepét szeretnénk Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján, 2011. október 22-én megtartani.

P.M.: Az egyetem igen alapos és igen jó tájékoztatást nyújtó honlapján olvasható, hogy az egyetem működését és gazdálkodását Gazdasági Tanács is segíti, e mellett több alapítvány is létrejött az egyetem munkájának támogatására.

B.A.: Valóban, egy ilyen rendkívül sokoldalú intézmény gazdálkodásához, a megfelelő anyagi háttér és feltételek megteremtéséhez hasznos segítség egy olyan tanácsadó testület létrehozása, mint a Gazdasági Tanács. Ebben olyan külső gazdasági és pénzügyi szakemberek vesznek részt, akik megfelelő útmutatást tudnak adni az intézmény vezetésének a szakmai célok megvalósításához szükséges gazdasági-pénzügyi feltételek megteremtéséhez. E Gazdasági Tanács elnöke jelenleg nem más, mint Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke – talán ez is jól jelzi, hogy sikerült elsőrendű szakemberek részvételét biztosítani e fontos feladatra. A Tanács nem döntéshozó szerv, csak ajánlást és véleményt nyújt az egyetem vezetőségének. Ami az alapítványokat illeti, azok pedig segítenek olyan célokat megvalósítani, amelyeket az állami költségvetés által biztosított működési költségekből már nem tudnánk finanszírozni. Két legfontosabb alapítványunk: a „Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Baráti Köre”, és a „Génie oblige”. Az első a civil szférából gyűjti tagságát tagdíjfizetési kötelezettséggel, a „Génie oblige” pedig a különböző cégeket és vállalkozásokat „szólítja meg”, hívja fel az egyetem jelentősebb projektjeinek támogatására, szponzolására. Külföldön nagy hagyománya van az ilyenfajta szponzorálásnak. Reméljük, hogy a jövőben egyre többen csatlakoznak ezekhez az alapítványokhoz. Ezek révén szeretnénk a civil társadalom segítségét és támogatását elnyerni ahhoz, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem valóban a világ egyik legjelentősebb és legrangosabb zeneoktatási intézménye legyen, és továbbra is világhírű zeneszerzők, karmesterek, énekesek és hangszeres művészek kerüljenek ki falai közül.

P.M.: Köszönjük rektor úr szíves tájékoztatását, és ismételten sok sikert kívánunk Önnek és a vezetése alatt álló egyetemnek mind a bolognai rendszer sikeres bevezetéséhez, mind az épület felújítás zökkenőmentes lebonyolításához, valamint annak a célnak az eléréséhez, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem továbbra is megőrizze nemzetközi elismertségét.