11. NEMZETKÖZI FLESCH KÁROLY HEGEDŰVERSENY

Mosonmagyaróvár, 2008. június 8-15.

Interjú Perényi Eszter hegedűművésszel, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanárával, a zsűri elnökével

Péter Miklós: A 11. mosonmagyaróvári Nemzetközi Flesch Károly Hegedűversenyre a világ 27 országából Izlandtól Dél-Koreáig 70 ifjú hegedűművész jelentkezett, és közülük 38 vett részt, ami egyértelmű nemzetközi elismertséget jelent. Hogyan sikerült ezt a sikert elérni?

Perényi Eszter: Valóban, a mosonmagyaróvári Flesch Károly Hegedűverseny ez évtől már a jelentős nemzetközi hegedűversenyek közt szerepel. Tanulságos és példaértékű, ahogyan a város lakosságának hagyománytisztelete és lelkesedése, valamint a nagy cél érdekében való összefogása és fáradhatatlan munkája révén sikerült ezt a jelentős eredményt elérni. Az 1873-ban Mosonban született Flesch Károly, a világhírű hegedűművész és hegedűpedagógus emlékére már 1985 óta kétévenként szerveztek és rendeztek hegedűversenyt Mosonmagyaróváron. Ez kezdetben még nem volt nemzetközi verseny, de 1993 óta már jelentkezhettek a szomszéd országok, így Románia, Szlovákia, Ukrajna ifjú hegedűművészei is. A verseny győztesei részére biztosították a részvételt az akkor még létező londoni nemzetközi Flesch-versenyre. Miután azonban a londoni Flesch-versenyek pénzügyi nehézségek miatt megszűntek, lehetőség nyílt a mosonmagyaróvári versenyek valódi nemzetközi versennyé fejlesztésére. Ehhez jelentős segítséget nyújtott Mosonmagyaróvár város önkormányzata mellett a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány, amelyet a névadó hagyatékából hoztak létre. Az Alapítvány elsődleges célja éppen a Flesch-versenyek szervezésének és lebonyolításának az elősegítése. Így az idei verseny egyik rendezője is maga az Alapítvány volt. Mellette a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező Filharmónia Budapest és Felső-Dunántól Kht. volt a társrendező. Rajtuk kívül a város önkormányzata és kulturális intézményei is minden tőlük telhető módon segítették a verseny zavartalan lebonyolítását. Maga a verseny a Flesch Károly nevét viselő kulturális központ színháztermében zajlott.

Elismerésre méltó, hogy a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány a hegedűversenyek rendezésén túl kiemelt figyelmet fordít Flesch Károly emlékének más módon történő ápolására is. Ennek egyik legjelentősebb megnyilvánulása volt, hogy a művész halálának 50.évfordulóján, 1994-ben a svájci Luzernből hazahozatták hamvait és Mosonmagyaróváron díszsírhelyen temették újra, felesége Amerikából hazahozott hamvaival együtt. Ez alkalomból világhírű tanítványa, Ida Haendel is eljött Mosonmagyaróvárra, ahol hangversenyen is fellépett egykori tanára emlékére. Ezen túlmenően a világhírű hegedűpedagógus szellemi hagyatékát is ápolja a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány: 1990-ben a Széchenyi Polgári Körrel közösen elősegítették Flesch Károly „A hegedűjáték művészete” című alapvető hegedűpedagógiai művének magyar nyelven való megjelentetését, Vermes Mária hegedűművész fordításában. Minden elismerést megérdemel az alapítványnak és a város önkormányzatának az a törekvése, hogy Flesch Károly hegedűművészi és hegedűpedagógiai életművét megóvja a feledéstől, és hogy őt magát magyar származású nagy muzsikusként tartsák számon itthon és külföldön.

P.M.: Milyen feltételeknek kellett megfeleljenek az idei versenyre jelentkezők?

P.E.: A versenyszabályok szerint bármely európai országból jelentkezhettek olyan fiatal hegedűművészek, akik 1980. január 1. után születtek. Rajtuk kívül azonban jelentkezhettek olyan nem európai országok ifjú hegedűművészei is, akik legalább két éves európai zeneművészeti főiskolai tanulmányt tudtak igazolni. Ezzel a lehetőséggel többen is éltek, így a jelentkezők közt volt kanadai, dél-koreai, kínai és japán hegedűművész is. Ők általában nem csak egy, hanem több európai főiskolán is folytatták tanulmányaikat, mint ahogyan az európai fiatalok közül is mind többen választják a sokoldalú képzés lehetőségeit a különböző egyetemeken, főiskolákon folytatott tanulmányokkal. Ez a jelentkezők rövid életrajzából is világosan kirajzolódó irányzat. Igen örvendetes, hogy a különböző európai főiskolákon magyar tanárok neve is egyre gyakrabban fellelhető. Így például az egyik jelentkező Svájcban annak a Stuller Gyulának a tanítványa, aki az 1985-ös, első mosonmagyaróvári verseny győztese volt.

P.M.: Mi volt a verseny kötelező anyaga?

P.E.: Az elődöntőben egy J. S. Bach partita vagy szonáta, utóbbiakból egy adagio és fúga, egy szabadon választott Paganini Caprice, valamint egy magyar mű az alábbiakból: Láng István: Villanások, Csemiczky Miklós: Szonáta I. tétel és Orbán György: Szonáta. A középdöntőben egy Mozart hegedűverseny I. és II. tétele szerepelt a K. 216, 218 és 219 sz. művekből, továbbá egy szabadon választott virtuóz mű. A döntőben a versenyzők hét hegedűverseny közül választhattak. A listán Beethoven, Brahms, Mendelssohn, Csajkovszkij, Saint-Saëns, Glazunov és Goldmark művei szerepeltek. A kötelező anyag sokrétűsége nehéz feladat elé állította a versenyzőket, de megkönnyítette a zsűri dolgát, mert kevesen tudták egyenletesen magas szinten megszólaltatni Bachot, Paganinit és a magyar művet az elődöntőben, így aránylag könnyen döntött a zsűri arról, hogy kik juthatnak a középdöntőbe.

P.M.: Hányan kerültek a 38 résztvevő közül a középdöntőbe?

P.E.: Tíz igen tehetséges versenyző jutott a középdöntőbe. Nemzetek szerinti megoszlásuk jól mutatta, hogy mennyire széleskörűen nemzetközi volt ez a mezőny. Négy magyar mellett egy japán, egy kínai, egy ciprusi, egy finn, egy angol és egy orosz versenyző állt dobogóra ebben a fordulóban.

P.M.: Hányan jutottak közülük tovább a döntőbe és kik nyerték a díjakat?

P.E.: Öten jutottak a döntőbe: két magyar, egy finn, egy orosz és egy kínai versenyző. Első díjas, a verseny győztese a magyar Kállai Ernő lett, aki jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatott tanulmányait követően a New York-i Juilliard School of Music hallgatója és Itzhak Perlman irányításával folytatja tanulmányait. A második díjat a finn Sini-Maria Simonen nyerte, aki a helsinki Sibelius Akadémián és a hannoveri Zene- és Színművészeti Főiskolán tanult. Két versenyző nyert harmadik díjat: a magyar Pusker Júlia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, és az orosz Ilja Movchan, a londoni Royal College of Music hallgatója. Az ötödik döntőbe jutott versenyző a kínai Jia Zhang volt, aki ugyancsak Londonban végzi tanulmányait, a Guildhall School of Music and Drama nevű főiskolán. A zsűri a fentieken túl még több különdíjat is kiadhatott, amelyeket a támogatók ajánlottak fel.

P.M.: Milyen hegedűversenyeket játszottak a díjazottak a döntőben, és melyik zenekar kísérte őket a záró gálahangversenyen?

P.E.: Kállai Ernő és Sini-Maria Simonen Brahms: D-dúr hegedűversenyét, Pusker Júlia Mendelssohn: e-moll hegedűversenyét, Ilja Movchan és Jia Zhang Glazunov: a-moll hegedűversenyét játszotta. A zenekari kíséretet a Győri Filharmonikus Zenekar biztosította igen magas színvonalon Medveczky Ádám vezényletével. A versenyzők részére azonban elég megterhelő volt, hogy a zenekari próbára Győrbe kellett utazniuk. Jó lenne, ha ezt a következő versenyeken már a verseny színhelyén lehetne megoldani. A versenyt záró gálakoncert valódi nemzetközi színvonalú hangverseny volt. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a versenyen díjat nyert ifjú hegedűművészek a következő években és évtizedekben a világ hangversenytermeinek állandó és rangos szereplői lesznek. Példaként szeretném említeni az előző, 2003. évi Flesch verseny győztesét, Banda Ádámot, aki az idei verseny nyitóhangversenyén szerepelt nagy sikerrel, és aki a 2003-beli Flesch-verseny első díját követően elnyerte a 2006-os moszkvai Yampolsky-verseny második díját és a zsűri különdíját, majd a 2007-es Szigeti-Hubay Nemzetközi Hegedűverseny I. díját is.

P.M.: Kik voltak a zsűri tagjai és mi volt a véleményük a versenyről?

P.E.: A zsűri tagjai valamennyien már számos nemzetközi versenyen vettek részt zsűritagként. Így sokrétű tapasztalatok birtokában alakították ki véleményüket a szereplők teljesítményéről. Meggyőződéssel állították, hogy ez a verseny semmiben sem maradt el a többi nemzetközi verseny színvonalától, és reményüket fejezték ki, hogy újabb Flesch-versenyekre fog majd sor kerülni. A döntések egyébként teljes összhangban születtek. A zsűri összetételét illetően a szervezők arra törekedtek, hogy az is kifejezze és biztosítsa a verseny nemzetközi jellegét. A zsűri magyar elnökön kívül a testület tagja volt Devich Sándor Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem „Professor emeritusa”, az osztrák Roswitha Randacher, a bécsi Zeneművészeti Egyetem professzora, Itzhak Rashkovsky, a londoni Royal College of Music tanára, valamint a bolgár Angel Stankov, a szófiai Pancho Vladigerov Állami Zeneakadémia professzora. Mindannyian elismeréssel illették a verseny szervezőit a zökkenőmentes lebonyolításért.

P.M.: Folytatódik-e a mosonmagyaróvári Flesch-versenyek sorozata, és ha igen, mikorra várható a következő verseny?

P.E.: Igen, a város önkormányzatának és a Fejes Józsefné Zenei Alapítvány kuratóriumának határozott szándéka az idei nagy sikerű versenyt követően a Flesch Károly-versenyek folytatása, négy- vagy öt éves ismétlődéssel. A pontos időpont meghatározásánál figyelembe veszik a hasonló hegedűversenyek sorrendjét, különösen pedig a magyar Szigeti-Hubay Nemzetközi Hegedűverseny következő időpontját, hogy a két verseny időbeli közelsége miatt egyik verseny se kerüljön hátrányos helyzetbe.

P.M.: Hogyan értékelhető a mosonmagyaróvári Flesch Károly Nemzetközi Hegedűverseny a magyar zenei élet és a nemzetközi versenyek szempontjából?

P.E.: A magyar zenei életnek mindenképpen nagy nyereség egy ilyen sikeres nemzetközi verseny. Különösen nagy erénye, hogy egy eddig magyar muzsikusként kevésbé számon tartott nagy művészünket és pedagógusunkat segít nemzetközileg ismertebbé tenni. E mellett jelentős segítséget nyújt a fiatal magyar hegedűművészek bemutatkozására, a külföldi versenyzők sikereivel pedig tovább erősítheti a magyar zenei élet nemzetközi kapcsolatait.

Péter Miklós