Péter Miklós

A jövő művészeti- és zeneiskolái

A fővárosi XVI. Kerületi Rácz Aladár Zeneiskola jubileumi rendezvény

az iskola alapításának 40. évfordulóján

A

megszokottól eltérő módon ünnepelte a fővárosi XVI. Kerületi Rácz Aladár Zeneiskola fennállásának 40. évfordulóját. Nem az elért eredményeket szedték csokorba és mutatták fel, hanem a művészeti- és zeneiskolák jelenlegi problémáiról rendeztek konferenciát, és bemutatták azokat a már meglévő és működő, valamint kialakítás alatt álló módszereket, amelyeket szükségesnek tartanak a jövő művészeti- és zeneiskoláinak működtetéséhez. Pedig lett volna bőven mivel dicsekedni az elmúlt 40 év alatt elért eredményekből is: az országos versenyeken sorra díjakat nyerő, majd a hivatásos zenei pályát választó egykori növendékek hosszú során át a számtalan külföldi cserehangversenyig, a névadó nagy cimbalomművész nyomán a cimbalomnak nem csak népszerűsítéséig, de versenyek rendezéséig, vagy az új iskolaépülettől és hangversenyteremtől a zenei stúdióig. (Utóbbiról azért még bőven esett szó a jövőt illetően.) Természetesen mindezekre is történt utalás, de az ünnepség lényege a „hol is tartunk?”, „merre visz az út tovább?” és főleg a „hogyan tovább?” kérdésekre adandó válasz volt. Délelőtt magas színvonalú előadások hangzottak el a minőségbiztosításról és tanulságairól, a működtetésről, a tantervek megújításáról, valamint az európai nemzetközi zenei szervezetekről és azok munkájában való részvételünkről. Már az előadások közben, majd a délután folyamán az iskola tizennyolc /!/ különféle együttesének bemutatói adtak példát arra, hogyan lehet a zeneiskolai növendékeket már iskolai tanulmányaik során úgy és arra nevelni, hogy tanulmányaik befejezése után is a zene bűvöletében maradjanak, hogyan lehet őket felnőtt, dolgozó emberként is sok örömet nyújtó amatőr együttesekben működtetni, akik azután természetesen saját gyermekeiket is a zene tanulására és művelésére buzdítják, így biztosítva az iskolák növendék-utánpótlását. Az ünnepet végül Bogányi Gergely zongoraművész hangversenye „koronázta”, aki az új hangversenyzongorát avatta fel nagyszerű műsorával, óriási közönségsikert aratva.

Varga György, a jubiláló iskola igazgatója, aki az egész napos rendezvényt kezdettől végig konferálta, kommentálta és irányította, kérésünkre az előadásokat és a bemutatókat tervszerű felépítésben értékelő-magyarázó „hozzászólásait” az alábbiakban foglalta össze, kifejtve véleményét arról, hogy mi szükséges a jövő művészeti- és zeneiskoláinak eredményes működéséhez. Először is: a művészeti iskolák is tudomásul kell vegyék, hogy a világ változik körülöttünk, hogy a verseny megjelent a művészetoktatásban is, és a továbbfejlődéshez elengedhetetlen a különféle pályázatokon való részvétel, az önkormányzatok és a civil szervezetek, alapítványok, sőt a vállalkozók támogatásának elnyerése. Ugyanakkor feltétlenül szükséges az iskola növendékeinek és főleg együtteseinek egyre önállóbb közösségekké való alakítása, hogy társadalmi és közművelődési közösségekké, klubokká, egyesületekké váljanak, megtartva kapcsolatukat a zeneiskolával. Versenyben vagyunk a gyermekekért, mert manapság már annyiféle „csábítás” éri őket a külön órai nyelvtanulástól a sportfoglalkozásokon át a legkülönbözőbb számítógépes szórakoztató játékokig, hogy meg kell nyernünk a fiatalokat a zenetanulásnak. Ha pedig ez már sikerült, akkor az a következő feladat, hogy meg is tartsuk őket. Ennek egyik legjobb, ugyan hagyományos, de nem elég alaposan felhasznált és kiépített eszköze a fentebb már említett, fokról-fokra közösséggé formálódó együttesek létrehozása. Nagyon fontos, hogy a gyerekek számára öröm, élvezet, ha úgy tetszik, szórakozás legyen a muzsikálás, ami az együttesekben érhető el leginkább.

Van azonban egy olyan „új” jelenség, nevezetesen az elektronika, a számítógép, aminek a használata a jövő művészeti- és különösen zeneiskoláiban feltétlenül szükséges és elengedhetetlen. A Rácz Aladár Zeneiskola e téren is igyekszik példát mutatni és tapasztalatait megosztani az érdeklődő iskolákkal és tanárokkal. Az iskolának saját „profi” stúdiója van, és több fiatal tanár szakemberré vált a számítógép zenei nevelés terén történő felhasználásában. Erről láthattak-hallhattak bemutatót a jubileumi műsorban a megjelentek, amihez az iskola ezzel foglalkozó tanárai tájékoztatást is adtak az általuk kialakított módszerekről. Valószínűleg mindenki számára meggyőző volt, amikor két gitáros, vagy egy vonósnégyes a számítógépen megszólaló zenekari kísérettel játszott, majd szintetizátorok biztosították a kíséretet, vagy amikor egy improvizáló gyerek előtt a computeren azonnal megjelent a hangzó anyag kottaképe. Tehát a számítógép biztosította a zongora- vagy zenekari kíséretet, másrészt tudatosította a kottaképpel, hogy mit játszott a hangszerén. És akkor még nem szóltunk az elektronika lehetséges és fontos szerepéről a szolfézs és a zeneelmélet területén, amiben az iskola tanárai már szintén jelentős eredményeket értek el. Már az maga, hogy a tanuló otthon is zongora- vagy zenekari kísérettel gyakorolhat a hangszerén, ami ma már mindennapos lehetőség, igen fontos elemévé válhat az elektronika zenei nevelésben való használatának. Ma már minden gyerek ért a számítógép használatához, és itt érünk vissza a zeneoktatás szórakoztató funkciójához: sokkal jobb, ha saját aktív muzsikálását egészíti ki a számítógéppel „játszva”, tehát a zenével „szórakozik”, mint ha a gépbe betáplált mindenféle, inkább káros, mintsem nevelő hatású mechanikus játékokkal tölti az idejét. A jövő művészeti- és zeneiskoláit minél előbb fel kell szerelni számítógépekkel, szintetizátorokkal, és az egyre újabb elektronikus eszközökkel. A Rácz Aladár Zeneiskola évek óta rendelkezik olyan stúdióval, amely hivatásos színvonalú felvételeket és CD-ket készít, ma már bérmunkában is. Remélhetőleg a következő években egyre több zeneiskola lesz képes legalább a kezdő lépések megtételére e téren. A Rácz Aladár Zeneiskola abban tud segítséget nyújtani ehhez, hogy a Metronóm Pedagógiai és Kulturális Szolgáltató Közhasznú Társasággal közösen akkreditált tanfolyamokat szervez zenetanárok részére. A tanfolyamok vezetői az iskola erre kiképzett és szakosodott tanárai: a „Musica Futura” – számítógép a zeneoktatásban c. tanfolyam egyik előadója Kovács Attila, aki kezdő és haladó fokon is vezet tanfolyamot, magasabb szinten pedig a Sibelius kottaszerkesztő és az Ear Master hallásfejlesztő szoftver használatát ismerteti. Weisz József tanár pedig a CD szerkesztés, a régi lemezek és szalagok digitalizálása, és a home és pro technikába való bevezetés témájú tanfolyam előadója. Szintén akkreditált tanfolyamot vezet György Ákos tanár az improvizáció témájában. – Az iskola a bécsi székhelyű TON 4 RECORDS cég magyar képviselője is. Ez a cég CD-k internetes forgalmazását végzi mintegy 170 platformon, ahonnét a zenei anyag letölthető vagy meghallgatható. Az iskola ezeket az eredményeket hosszú évek céltudatos munkájával érte el Máról holnapra egy iskola sem valósíthat meg mindent, de a zenei nevelésben a számítógép használatára mindenütt lehetőséget kell biztosítani.

Ugyanakkor rendkívül fontos, éppen a gyerekek sok irányból való „csábítása” miatt, hogy már egészen kis korukban próbáljuk meg velük a zenét megszerettetni. A Rácz Aladár iskola tanárai az önkormányzat támogatásával már az óvodákban is tartanak játékos zenei foglalkozásokat, és ezek révén sikerül a gyerekeket és a szülőket a zenei nevelés számára megnyerni. Ez is egyik fontos eleme az iskola növendék-utánpótlásának.

Talán furcsán hangzik, de a művészeti- és zeneiskolák vezetőinek fontos feladata, hogy „marketing” - tevékenységet fejtsenek ki az iskola érdekében, és az is, hogy „menedzseljék” az iskolát. A mai körülmények között erre feltétlenül szükség van: elengedhetetlen a szponzorok és más támogatók felkutatása és bevonása az iskola fenntartásának és működésének segítésébe. Az állami normatíva egyre inkább csak a szorosan vett fenntartási költségeket fedezi, új hangszerek vásárlása, az említett elektronikai eszközök beszerzése, egy esetleges külföldi cserehangverseny lebonyolítása csak sikeres pályázat, vagy szponzori támogatás mellett lehetséges. A fenntartó önkormányzatok tőlük telhetőleg támogatják intézményeiket, így a művészeti- és zeneiskolákat is, de lehetőségeik közismerten behatároltak. A Rácz Aladár Zeneiskola a 40 éves jubileum alkalmából éppen ezért próbálta az itt már bevált módszerekre felhívni a figyelmet, abban a reményben, hogy ezzel segítheti más iskolák továbbfejlődését és sikerét.

Megköszönve Varga György igazgató úr szíves tájékoztatását a Rácz Aladár Zeneiskola hasznos tapasztalatairól és jövőt idéző kezdeményezéseikről és kísérleteikről, az alábbiakban a délelőtti konferencián elhangzott előadások rövid összefoglalását közöljük. Az első előadó dr. Szűcsné Hobaj Tünde, az OKM vezető-főtanácsosa volt, aki szerint az alapfokú művészetoktatás jelentősége ma már vitathatatlan a közoktatásban, annak szerves részévé vált. A társadalmi igényt jól mutatja a növendéklétszám és az iskolák számának növekedése. Ez azonban azzal is járt, hogy nem mindenütt sikerült megteremteni a megfelelő feltételeket. Ezért került sor a közelmúltban – éppen a szakmai szervezetek és intézmények javaslatára -, az országos minőségbiztosítás lebonyolítására. Ennek fő célja az iskolák munkájának segítése, az értékek támogatása, a megfelelő szakmai tájékoztatás, és természetesen az oktatás és nevelés minőségének ellenőrzése volt. Az eredmény rendkívül jónak bizonyult: 643 iskolából 516 nyert kiváló minősítést. Az is kiderült azonban, hogy szükséges jó néhány jogszabály és rendelkezés módosítása. A következő évek nagy feladata lesz ennek megvalósítása. Ennek során fontos az adminisztratív feladatok számának csökkentése, a fenntartó önkormányzatok feladatainak pontosabb meghatározása, a szakértők szakmai felkészültségének és feladatuknak részletesebb körülírása, és még néhány olyan változtatás, aminek szükségességét a körülmények változása teszi szükségessé. Végül a 40. éves fennállását ünneplő iskolának további sok sikert kívánt, és azt, hogy a következő években is tartozzék az élenjáró és újító iskolák közé.

Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke bevezetőjében a művészeti- és zeneiskolák működésének és oktatási-nevelési eredményeinek társadalmi és oktatáspolitikai jelentőségét méltatta. A további fejlődéshez azonban igen fontos feladatnak nevezte annak tisztázását, milyen feladatai vannak ez iskolákkal kapcsolatban az államnak, az önkormányzatoknak, az igazgatóknak és tanároknak, valamint a szülőknek és a különböző társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak. Ma még nem egységes e téren a gyakorlat, ezért tisztázni kell az alapelveket és meghozni a szükséges jogszabályokat. A közeljövőben a Zenei Tanács is foglalkozni kíván a zenei nevelés helyzetével, és javaslatokat kíván tenni a megfelelő jogszabályok meghozatalára. Megfelelő jogszabály véleménye szerint az, amit nem kell évről-évre változtatni, és amelynek nyomán csökken az adminisztrációs teher, ami jelenleg már sokszor a tanítás rovására megy. Fontosnak nevezte a művészetoktatás területén is az esélyegyenlőség megteremtését, elsősorban a szegényebb gyerekek vagy a kisebb települések fokozott támogatásával. Végül hangsúlyozta az európai kitekintés szükségességét éppen annak érdekében, hogy zeneoktatásunk továbbra is tartozzék a nemzetközi élmezőnybe.

Homor Istvánné művészetoktatási szakértő, a XV. Kerületi Hubay Jenő Zeneiskola korábbi igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy hol tart a vezetésével és irányításával zajló munka, amelynek során átdolgozzák, és újra fogalmazzák a zenei nevelés cél- és feladatrendszerét, követelményeit, struktúráját, és kialakítják a művészeti- és zeneiskolák alap- és záróvizsgarendszerét. A feladat nagyságrendjét jelzi, hogy 71 (hetvenegy!) zenei tantárgy tanulmányi- és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatát végzik el, kiegészítve a jazz, elektroakusztika és a népzene alap- és záróvizsgáinak követelményeivel. A 27/ 1998. sz. OKM rendelet tartalmazza az alapfokú művészetoktatási intézmények tantervi programját és szakmai követelményrendszerét. Most ennek a felülvizsgálata és újrafogalmazása történik a legkiválóbb szakemberek bevonásával, majd ennek alapján kerül sor a megfelelő jogszabályok módosítására. Ehhez már figyelembe kell venni az Európai Unióban 2000-ben kialakított ún. kompetencia-alapú oktatás követelményét, amelynek 2010-re kell általánossá válnia. A kompetencia a szükséges ismeretek és azok alkalmazásának képessége, valamint az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Később ezek képezik az egész életen át való tanulás alapjait. A művészetoktatás is a közoktatás része. Nem csak a kiemelkedő tehetségeket képezi, hanem a művészeteket értő közönséget adó jövő generációt is. Mindannyian tudjuk, hogy a zenei nevelés az egész életre való felkészítés része. A zenei nevelés struktúrájának, követelményeinek és vizsgarendszerének most zajló újrafogalmazása többek közt ezt a célt is kívánja szolgálni. E hatalmas munka eredményéről természetesen részletes tájékoztatást fogunk adni mind a Parlando révén, mind on-line formában is.

A délelőtti konferencia utolsó előadását Ásztai Csabáné, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnökhelyettese, az Európai Zeneiskolák Szövetsége (EMU) elnökségének tagja, a pomázi Teleki-Wattay Művészeti Iskola igazgatója tartotta. „Nemzetközi kitekintés” című előadásában világosan és áttekinthetően ismertette az európai nemzetközi zenei intézményeket és szervezeteket. Bevezetőjében az előadó hangsúlyozta, mennyire fontos tudnunk, hogy hol tart és merre halad az európai zenei nevelés. Ugyanakkor tisztáznunk kell, hogy ehhez képest hol tart a magyar zenei nevelés, képesek vagyunk-e lépést tartani a többi európai ország zenei nevelésével, meg tudjuk-e őrizni eddigi nemzetközi elismertségünket.

Az 1945-ben alapított UNESCO, az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális szervezetének jelenleg 191 ország a tagja, köztük Magyarország 1948 óta. A mi területünket érintő két legfontosabb állásfoglalása e szervezetnek az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja és a Gyermekek Jogairól szóló konvenció.

A világ 71 országának 1000 zenei szervezete alkotja a Nemzetközi Zenei Tanácsot, az IMC-t (International Music Council), amely 1949 óta működik. 1972-ben alakult meg az EMC , az Európai Zenei Tanács (European Music Council), amelynek 29 országból 75 szervezet a tagja. Ebben Magyarországot a Magyar Zenei Tanács (HMC, Hungarian Music Council) képviseli, amelynek 51 szervezete közül az egyik a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ). Fontos európai zenei szervezet még az 1953-ban létrejött Konzervatóriumok Európai Szövetsége, az AEC (Association European of Consevatoires), amelynek munkájában 55 ország 248 zenei egyeteme és főiskolája vesz részt, köztük Magyarországról a Liszt Ferenc Zenei Egyetem és az egri Eszterházy Károly Főiskola.

A mi szempontunkból az egyik legfontosabb európai zenei szervezet az EMU, a Zeneiskolai Szövetségek Európai Szövetsége (European Musicschool Union). A 26 tagországban 6000 zeneiskolát, 150000 zenepedagógust és 4 millió zeneiskolai tanulót összefogó szervezetnek Magyarország részéről az MZMSZ 1989 óta tagja. Elnökségében Magyarországot 1995. és 1999. közt Nemes László képviselte, 2003 óta pedig Ásztai Csabáné, az MZMSZ elnökhelyettese tagja az elnökségnek. Az EMU legfontosabb céljai: védelmezni a zenei nevelés ügyét, elősegíteni az európai zeneiskolák együttműködését és az információcserét, fejleszteni a nemzeti szövetségeket, kapcsolatokat építeni a nemzetközi szervezetekkel (EU, UNESCO, IMC, EMC, stb.) Az EMU tevékenységének főbb területei: ifjúsági zenei fesztiválok, tanártovábbképzések, konferenciák (igazgatók, menedzserek), statisztikák, kiadványok, és a minőségfejlesztés. Mint köztudott, 2007-ben Pécsett volt Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál, 2010-ben pedig az ausztriai Linzben kerül sor a következőre.

Az EU művészetpolitikájának az elmúlt években a legfontosabb, kiemelt témái az alábbiak voltak: 2007: esélyegyenlőség, 2008: a kultúrák közötti párbeszéd, 2009-re pedig a kreativitás és az innováció a legfontosabb feladat. A „Kreativitás – fejlesztés a 21. században” volt a fő témája az Első Művészeti Nevelési Világkonferenciának, amelyre 2006. március 6-9. közt került sor Lisszabonban. Ennek útmutatója tartalmazza a 21. századi művészetoktatás céljait, tisztázza az alapvető fogalmakat, kijelöli a követendő stratégiát és a kutatások irányát, és még néhány további gyakorlati feladatot is megjelöl.

Az EMU eddigi sokoldalú eredményei közül a legfontosabbak: a Weimari Deklaráció, a 2003-as Manifesztum, továbbá kiadványok, modell-projektek és publikációk megjelentetése, illetve összegyűjtése. A 2003-as Manifesztum többek közt hangsúlyozza a zeneiskolák fontosságát és jelentőségét, a zene személyiségformáló erejét, a zeneoktatás és zenetanulás jogának és lehetőségének biztosítását. Aláírói közt olyan zenei nagyságok szerepelnek, mint Abbado, Ashkenazy, Berio, Boulez, Dietrich Fischer-Dieskau, Era-Pekka Salonen.

Az EU révén 2007. és 2013. közt jelentős pályázati összegek állnak rendelkezésre az európai zeneiskolák részére. Így a Life Long Learning (tanulás az egész életen át) elnevezésű program keretében 6.970.000.000 euró, a Youth Action (Ifjúsági aktivitás) pályázat esetében 885 millió euró (7 évre), a Culture (Kultúra) címszó alatt pedig csak 2009-re 35 millió euró a pályázatok keretében elnyerhető támogatás teljes összege.

Az EMU újra meg újra áttekinti az olyan alapvető problémákat, mint a zeneiskolák és az általános iskolák kapcsolata, a korai zenei nevelés és mellette a felnőttkori képzés helyzete, a klasszikus zene-, jazz-, pop-rock, népzene oktatásának arányai, és magáévá tette a „Legyen a zene mindenkié” jelszavát (Music for All), egészen 2015-ig, mint fő feladatot. E téren fontos konkrét lépések történtek pl. Norvégiában, ahol a 2007-2010. közti években a fő feladat a kreativitás megvalósítása a zenei nevelésben (Creative Learning), vagy Nagy-Britanniában, ahol a következő években általánossá kívánják tenni a zeneoktatást (Every child a musician?), 8 országban integrált tanári módszereket vezettek be, és az EMU nagy figyelemmel kíséri a magyarországi minősítési eljárást, a minőségbiztosítás eredményeit.

A diákok számára igen fontos alapelv a kompetencia alapú oktatás, a képesség- és készségfejlesztés az ismeretek mechanikus átadása helyett. Ennek mérésére alakították ki a Program for Inernational Student Assessment (PISA) programot, amely a tanulók fejlődését kívánja nemzetközi szinten felmérni. Ennek eredményéről eddig 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban adtak ismertetést.

Magyarországnak a következő időszakra az alábbi fontos célkitűzései vannak: Új Tudás Program, Új Tudás – Műveltség mindenkinek, Nemzeti Tehetség Program, Esélyegyenlőség, Hátrány-kompenzáció. A magyar zenei nevelés továbbfejlődése érdekében alapvető kérdés, hogy mennyire leszünk képesek e programokba bekapcsolódni, hogy azokat velünk vagy nélkülünk valósítják-e meg. A 2008-ban megjelent ún. „Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért” megfelelő keretet és lehetőséget biztosíthat a magyar zenei nevelés számára is arra, hogy lépést tartson a 21. század követelményeivel, feleljen meg azoknak az új kihívásoknak, amelyeket a változó világ és az európai fejlődés hoz létre. Mi szükséges ahhoz, hogy erre képesek legyünk? Csak címszavakban adhatunk erre választ: új típusú gondolkodás, nyitottság, innováció, kreativitás, rugalmasság, gyorsaság, az internet és a számítógép használata, továbbá az elengedhetetlen nyelvtudás. A jubiláló iskola példája azt mutatja, hogy megvan a lehetőségünk arra, hogy lépést tartsunk az európai fejlődéssel, és a magyar zenei nevelés továbbra is a nemzetközi élmezőnybe tartozzék.

A jubileumi ünnepség a délelőtti előadásokat követően – mint már említettük – a délután folyamán az iskola együtteseinek bemutatójával és kiemelten az elektronikus eszközök és a számítógép zenei nevelésben való felhasználásának ismertetésével folytatódott. Megható pillanata volt az ünnepségnek, amikor Varga György igazgató köszöntötte az iskola alapító igazgatóját, Takács Istvánnét, méltatva azt az odaadó munkát, amivel a kezdeti nehézségeket leküzdve, lehetővé tette az iskola mai eredményeinek elérését. A nagy sikerű jubileumot Bogányi Gergely zongoraművész hangversenye zárta, aki játékával felavatta az iskola új Schimmel koncertzongoráját, a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására tekintettel műsorát több ráadással megtoldva.