CSILLAG FERENC
Szubjektív gondolatok, benyomások
című
munkájának megismerésekor
Nagy
érdeklődéssel vettem a kezembe a fenti címen megjelent vékonyka könyvet.
Du Yaxiong hazájában ismert zenetudós, tevékenységének fókuszában a
zenetanárképzés áll. Életrajza informatív, ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek
már megadatott, hogy tanulmányait az országon kívül folytassa, így tudományos
minősítését Vancouverben 2002-ben szerezte meg. Publikációjának sorában
egy – a honi szakma számára nagy érdeklődésre számot tartó – mű is
szerepel; „A magyar és az észak-kínai népdalok összefüggései” című munka.
Az érdeklődése a magyar kultúra iránt annak is köszönhető, hogy felesége
magyar, Horváth Izabella, aki történész és néprajzkutató, mindez az előzmény
bizonnyal segítette a tanulmány megszületését. Az előszóból megtudhatja az
olvasó, hogy igen-igen szorgos alkotó a ma 64. évében járó tudós, mintegy 200
tanulmány került ki a keze alól.
A fordítás és a szerkesztés
munkálatait Kobzos Kiss Tamás végezte, érezhetően nagy odaadással, szakmai
műgonddal. Dicséret illeti a FLACCUS Kiadót, amely igényes formátumban,
gondosan szerkesztett kínai írásmódot közvetítő jelrendszereket vett át, s
közöl pontos kottákat, ill. fotómásolatokat emel be a 3. fejezet jobb
megértését segítendő. A könyv tetszetős, jó kézbe venni.
Mindezek után
lapozgassunk a könyvben!
Négy fontos
fejezetből áll a kötet:
§
Hangmagasság
§
Hangjegyérték
§
Kottaírás
§
Végkövetkeztetés
Az első három
fejezet felépítése logikus, a terminológiák alkalmazásban segítséget ad azzal,
hogy az első alfejezet minden esetben a az európai klasszikus zenére épül,
s ezt követően jelenik meg a klasszikus kínai zenei fogalom. Az első
fejezet a „Hangmagasság” fogalomkörébe
viszi el az olvasót. Hasonlítsuk össze Du professzor állításait:
1.
„A hangmagasság
a zenei hang rezgésszámával kapcsolatos. Az európai zeneelméletben kétféle
fogalom tartozik ide: a hangjegyekhez tartozó hangmagasság és a temporális
hangmagassága. (...) Az európai zeneszerzők a hangjegyet egy hang megnevezésére
használják.” (11. old.)
2.
„Az európai
zenétől eltérően, a hangmagassághoz a kínai zenében három fogalom
tartozik: a sheng, a yin és a lü. A sheng egy adott
hangot jelöl, míg a yin több hangot
(a sheng többes forája). A lü az adott hangoláshoz tartozó állandó
hangmagasság.” (12. old.)
A kínai kultúrának
igen fontos eleme, mely a tanulmányban világossá válik, a számok szerepe,
esetünkben az 5-ös számnak meghatározó jellege van. Ez az egység a filozófia,
az orvoslás és a kozmológia alapja is. Az anyagi világot is ebben a szellemben
osztja fel; fa, tűz, föld, fém és víz egységekre. A majdnem 2400 éves
filozófia átültetése az európai kultúrán felnőtt ember számára igen
merésznek tűnik. Az 1. ábra az elemek egymásra hatását jeleníti meg.
Mindenütt a mozgás kerül megjelenítésre, amelyben a kölcsönös átalakulás éppúgy
jelen van, mint a visszacsapás ill. a legyőzés. Mindezek tanulmányozását
követően a az érzelmek és a hangok is megjelennek. Álljon itt példaként
egy önkényes válogatás, amely a 4. táblázat alapján készült.
|
Elemek |
fa |
tűz |
víz |
|
Zenei hangok |
jue |
zhi |
yu |
|
Érzelmek |
harag |
öröm |
félelem |
|
Hangok |
kiáltás |
nevetés |
sírás |
Különösen érdekes az
érzelmeket tanulmányoznunk. Igen széles ez az érzelmi skála. S ha azt is
hozzátesszük, hogy mindez a hanghoz kötött, akkor talán közelebb kerülhetünk a kínai
zenei hangzó világ megismeréséhez.
Imponáló a
kultúrtörténeti áttekintés. Úgy suhanunk át az évszázadokon, hogy szinte észre
sem vesszük. S az elvi bevezető egységet már a részletek követik. A már
említett fejezet a következő egységekre tagolódik a továbbiakban:
1.2.2. A yao sheng vagy nem
rögzített hang fogalma a kínai klasszikus zenében
1.2.3. A hangsorok – az alfejezet egyetlen közlése: „ A kínai hagyományos
zene számos ötfokú és hétfokú hangsort használ.”
1.2.3.1. A pentaton hangsorok
1.2.3.1.1. A félhangos pentaton hangsorok
1.2.3.1.2. Semleges-egészhangos pentaton hangsorok
1.2.3.1.3. Egészhangos pentaton hangsorok
1.2.3.1.3.1. Kétféle terc alapú félhangnélküli hangsor
1.2.3.1.3.2. Szekund alapú hangsorok
1.2.3.1.3.3. A három fő hang közötti hangköz kvart
vagy kvint
1.2.3.2. Hétfokú hangsorok (Hasonló mélységű elemzés jelenik meg e téma
tárgyalásakor is, ám ennek felsorolását most eltekintünk.)
Az elemzéseket a
hagyományos, a számunkra is jól ismert és alkalmazott szolmizációs rendszer
alkalmazásával teszi teljessé. (Lásd 5 – 8. táblázat!) Bizonnyal ezek a jelölések
hangzóvá is teszik a leírtakat. Be kell valljam, számomra a kínai
szakkifejezések – noha a magyarázatok mindenütt adottak – éppen mennyiségüknél
fogva, igen nehezek, egyes esetekben kezelhetetlenek. Ugyanakkor a szerző
több alkalommal is segíti az olvasót a következő módon:
Zheng sheng =
dó-ré-mi-fi-szó-lá-ti-dó (21. old.)
A kínai zenei
alapismeretek bemutatása nem nélkülözheti a már korábban is említett természet
közeliséget. A „12 lü lü” elmélet
ismertetése során találkozunk e fogalom és a hónapok összekapcsolásával. (A „12 lü lü” azt jelenti, hogy az oktávon
belül van 12 hang.) Ez a rendszer csak nevében tér el az általunk is használt
skálasortól. Ez az elnevezési rendszer Kr.e. 4. században már leírásra került,
dokumentált.
Hasonló
részletességgel elemzi a hangjegyérték ill. a kottaírás problematikáját, ám
ezek bemutatásától most eltekintünk. Mindez hallatlanul érdekes. Meggyőződésem,
hogy olyan ismeretek birtokába kerül az olvasó, amely a kínai kultúra további
tanulmányozását segítheti elő. Különös értéke Du Yaxiong munkájának a
történeti háttér folyamatos felvázolása. Tehát a zene eszközrendszerén
keresztül kultúrtörténeti áttekintést kapunk.
A „Végkövetkeztetések” című
egységben megerősítést kapunk arról, hogy a szerző mélyen
elkötelezett híve a taoista filozófiának. Idézzük összegező gondolatának
egyikét: „Senki sem értheti meg a kínai
zenét a kínai nyelv és filozófia, valamint a kínai történelem ismerete nélkül.
Csak ez a kapcsolatrendszer magyarázza meg a kínai zene integráló szerepét a
kínai társadalomban. Ez a tény összhangban van a taoista nézetekkel, ugyanis a
részek egészet alkotnak, de az egész nem pusztán a részek összege.” (47.
old.)
Talán az idézett
szöveg utolsó mondata újabb gondolatokat indít el az olvasóban.
S mi az, ami különös
érdeklődére tarthat számot? Az a 125* zenei fogalom, amelynek magyarázatát megadja
a szerző. Meggyőződésem, ez a jegyzet teljessé teszi azt az elméleti
munkát, amelyet a szerző átnyújtott az olvasóknak.
A kötet terjedelme 58
oldal, közelebb engedi a szakembereket egy kultúra mélyebb megismeréséhez, ám a
laikus olvasónak is sok-sok információval szolgál. Csak sajnáljuk, hogy a
könyvhöz nem tartozik hangzó melléklet. Éppen a hangsorok leírását egészíthette
volna ki egy CD, melynek anyaga a hangzásvilágot is közvetíthette volna.
Hiánypótló könyvet vesz tehát kezébe az olvasó. Érdemes megismerkedni Du
Yaxiong kolléga munkájával, talán egy-egy kínai zenemű megismeréséhez,
értelmezéséhez segítséget kap a könyvvel megismerkedő. Ezért is ítélem meg
fontosnak ezt a könyvet, s ha még nem is értek mindent belőle, de bízom
abban, hogy a második, a harmadik lapozgatás közelebb visz a megértéshez.