6. Nemzetközi Balti Psalterium Konferencia

Finnország, Kaustinen, 2008. november 2.-4.

Herencsár Viktória beszámolója Finnországi tapasztalatairól, a finn kanteléről

A finnországi nemzeti hangszer, a kantale a cimbalom hangszercsalád egyik pengetős változata. Cimbalomművészként utazásaim során többször volt alkalmam hallani e hangszer zengő hangját, de igazán nem tudtam meg a hangszerről semmit. A cimbalom történetének kutatása közben kezdett kialakulni az a tézisem, hogy a világon használatos cimbalomfajtáknak kétféle technikával, a pengetéssel és verővel használatos módja csak játéktechnikai különbség, mely technikai mód az évszázadok során néha szétválva, néha együtt jelenik meg, de ettől még ezeknek a hangszereknek közös az eredete és hasonló az évszázadokon keresztül vezető fennmaradásért való küzdelme, fejlődése.

A Cimbalom Világszövetség létrehozásával (1991.) és annak elnöki tevékenysége közben egyre nyilvánvalóbbá vált nemcsak számomra, de a Szövetség tagjai számára is a hangszer eredete, országonkénti fejlődése. Ez nyitotta meg azt a kaput, ami által ma már nemzetközileg köztudott, egyre népszerűbb ez a hangszercsalád. Több ízben próbálkoztam kantale játékosokkal felvenni a kapcsolatot, hogy ez a hiányzó láncszem is beilleszkedhessen hangszerem történetének teljes összképébe, de mind ez ideig nem sikerült. Az elmúlt hónapokban viszont olyan információkhoz jutottam, ami által sikerült felvennem a kapcsolatot a kantele megszólaltatóival. Ez buzdított arra, hogy részt vegyek a Finn Kantale Szövetség, a Népzenei Főiskola, a Finn Ethnomusicologiai Szövetség, a Global Music Center és a Central Ostrobothnia University of Applied Sciences Zene Tagozata által közösen szervezett 6. nemzetközi Balti Psaltérium Konferenciáján idén november 2-a és 4-e között Kaustinenben. Sikerült a szervező bizottsággal felvennem a kapcsolatot, aminek eredményeként meghívtak a konferenciára előadást tartani a magyar cimbalom történetéről és irodamáról. Ez számukra is fontos volt, mert a magyar típusú cimbalom még nem szerepelt konferenciáik programjában. Utazásom költségeit támogatta az Előadóművészi Jogvédő Iroda, de sajnos hangszerem szállításához nem tudtam támogatást szerezni. Mivel az ott tartózkodás költségeit (részvételi díj, a szállás és étkezés) a résztvevőknek kellett fizetni, a hangszer szállításának költségeit már nem tudtam felvállalni. Ennek ellenére előadásommal sikerült új információkhoz juttatnom a hallgatóságot. Előadásom témája a magyar cimbalom történetéről és a különböző típusú cimbalmok bemutatásáról, összehasonlításáról szólt, melyet fényképekkel és hangzó anyag bemutatásával támasztottam alá. Már megérkezésem meglepetést okozott a résztvevőknek, mert eddig nekik a cimbalom, mint már oly sokszor más országban is, roma hangszerként volt bemutatva és csak roma cimbalmosokat hallottak játszani. Helsinkiből Kaustinenbe, a konferencia helyszínére a résztvevők többsége együtt utazott egy külön busszal, és már az utazás alatt is nagy érdeklődés övezte a roma hangszernek hitt cimbalmot, amit egy szőke hajú, kékszemű hölgy fog bemutatni. Igazán sajnáltam, hogy a hangszerem nem lehetett velem, és nem szólaltathattam meg élőben a hangszert. Ezt az előadásom után a részvevők is hiányolták, mert ők is szerették volna nem csak hallani élőben, de kipróbálni is a cimbalmot. Jobb híján kénytelenek voltak beérni a CD felvételekkel. Nem csak a magyar hangszer bemutatása, de a hangszer története is új perspektívát adott a kantele népszerűsítőinek. Feltárult előttük, hogy a kantele milyen módon társul a cimbalom családhoz. A Cimbalom Világszövetség munkája is felkeltette érdeklődésüket. Legfőképp azzal, hogy Szövetségünkben vannak olyan tagok, akik a hangszer pengetős változatán játszanak, mint például a qanunon, vagy a salterion. A Cimbalom Világszövetség 10. Kongresszusa 2009-ben ráadásul olyan országban lesz, Mexikóban, ahol a hangszer pengetős változatát használják, a salteriot.

Természetes nemcsak én szolgáltattam új információkat, én is nagyon sok érdekes és fontos információt szereztem ezen a konferencián. Mivel az előadók különböző országokat képviseltek – Észtország, Litvánia, Lettország, Oroszország, USA, Anglia, Finnország – megismerhettem ezeknek az országoknak a kantele típusait, irodalmát, oktatási helyzetét. Az én előadásomon kívül a következő előadások hangzottak el:

- John Baily (Nagy-Britannnia) hangszertörténész az afganisztáni pengetős technikát mutatta be.

- Risto Blomster (Finnország) egy új kantele könyv terveiről számolt be.

- Ain Haas (USA) a psalterium eredeti játékstílusait mutatta be.

- Pekka Jalkanen (Finnország) a kantele nemzeti szerepéről tartott előadást.

- Arja Kastinen (Finnország) a kéziratban fennmaradt 19.századi kantele improvizációkat ismertette.

- Hannu Koistinen (Finnország) és Olga Shiskina (Oroszország) az orosz kromatikus guslit hasonlította össze a finn koncert kantelével.

- Ritva Koistinen (Finnország) a kantele játékhoz szükséges helyes testtartást és mozgásokat mutatta be.

- Mirva Minkkinen (Finnország) ismertette Sibelius kapcsolatát a kantelével.

- Valdis Muktupavels (Litvánia) a különböző méretű kokleseket (kantele litván neve) mutatta be.

- Rauno Nieminen (Suomi): A hangszerek felépítéséről tartott előadást

- Irina Pchelovodova (Udmurt Republic, Oroszország) a múzeumi hangszereket ismertette.

- Andres Peekna (USA): A különböző kantelék húrjainak feszítő szilárdságáról és méretéről tartott előadást.

- Jyrki Pölkki (Finnország) a kantelét, mint hangképző tárgyat mutatta be.

- Carl Rahkonen (USA) a baltik psaltériumról írott könyveket, azoknak hiányosságát és hibáit ismertette.

Az előadások mellett koncerteken hallhattuk a különböző méretű kanteléket és az elektromos kantelét. Hangszerkészítők állították ki hangszereiket, többek között az elektromos kantelét is. Ezeket a hangszereket ki lehetett próbálni, a készítők ismertették a felépítésüket.

Visszatérve Helsinkibe, Ritva Koistinen a Sibelius Akadémia kantele professzora bemutatta az Akadémia kantele tanszakát, mesélt az oktatásról és a hangszer irodalmáról, az Akadémia kantelés programjairól. A Sibelius Akadémián mind a klasszikus zenei szakon, mind a népzenei szakon oktatják a hangszert. Egy-két éve pedig a magisteri diplomával rendelkező kantele művészek doktori diplomát is szerezhetnek. Az Akadémiának - annak ellenére, hogy a hallgatóknak saját hangszerrel rendelkezek -, igen nagy a hangszerkészlete. A kantele minden változata megtalálható itt a legkisebbtől a legnagyobbig. Már a konferencián felfigyeltem, hogy a fiatalok milyen érdeklődést mutatnak e hangszer iránt. Főleg az elektromos kantele vált divattá, mely kitűnően alkalmazkodik a pop-rock zenei műfajokhoz. Már több évtizede nekem is eszembe jutott az elektromos cimbalom ötlete, de eddig nem volt, aki ezt megvalósítsa. Erről a konferencia idején a finn hangszerkészítőkkel is beszélgettem, akik új lehetőségeket láttak egy elektromos cimbalom megvalósítására. Mindenesetre elgondolkodtató a cimbalom ilyen jellegű változata, mely lehet, hogy nálunk is sokkal több fiatalt vonzana a hangszer játszására. Mindenesetre Finnországban ez bevált, és nagyon sok tanulója van a hangszernek nem csak a Sibelius Akadémián, de az alap- és középfokú zenei oktatásban is.

Ritva Koistinen elvitt a Finn Kulturális Ismeretterjesztő Központba is, ahol kantelére írott kortárs művekkel ajándékoztak meg. Ezek között a művek között vannak szólók, kamarazenei művek és koncertek zenekarral. Sajnos, nem tudtam minden nekem ajándékozott kottát elhozni a repülő által engedélyezett kilók miatt. Kiválogattam közülük párat, ami szerintem alkalmas a cimbalmon való játszásra is.

A konferenciához kapcsolódó Ethnozenei Fesztivál koncertjei közül is párat meghallgattam. Ezeknek legfőbb érdekessége volt az elektronika és a fénytechnika felhasználása.

Riitta Huttunen a Kanteleliitto (Finn Kantele Szövetség) titkára meghívott irodájába. Némi irigykedéssel tapasztaltam, hogy az évi 150 ezer Euróból gazdálkodó Szövetségnek milyen kotta és CD tára van. A titkár is tisztességes fizetést kap. Ehhez képest a jó esetben évi 3000 Euróból gazdálkodó Cimbalom Világszövetség, melynek nincs fizetett titkára, és irodát sem tud fenntartani, szinte amatőrnek látszik, pedig négy világrész 30 országából vannak tagjai. Riittaval megbeszéltük a további együttműködés lehetőségeit. A Kanteleliitto tervezi a Világszövetséghez való kapcsolódást és a Világszövetséggel az együttműködést. Ennek első lépéseként szeretnék képviseltetni magukat a Világszövetség 10. kongresszusán, Mexikóban.

Örülök, hogy részt tudtam venni a Kantele Konferencián és megismerhettem közelebbről a kantele múltját és jelenét. Nemcsak az új információk cseréje, de az oktatási és tudományos együttműködés kialakítása terén is eredményes volt finnországi utazásom. Nyitott vagyok minden lehetőségre, ami segítheti a cimbalom népszerűsítését, irodalmának bővítését, hozzájárul a Cimbalom Világszövetség céljainak megvalósításához. Finnországban szerzett tapasztalataimat feltétlenül felhasználom előadói és oktatási tevékenységemben, valamint a Cimbalom Világszövetségben végzett munkámban.

Ritva Koistinen kantele művész, a Sibelius Akadémia professzora és

Herencsár Viktória cimbalomművész, a Cimbalom Világszövetség elnöke, a Besztercebányai Művészeti Akadémia docense

Kiállított kantelék a konferencián

Az elektromos koncert kantele

Az orosz gusli

Óriás kantele üstdobütőkkel

megszólaltatva, fény effektusokkal

és elektronikával.

A Sibélius Akadémia hangszerkészlete.

Riitta Huttunen a Kanteleliitto titkára A finn koncertkantele játéktechnikája