PECHAN ZOLTÁN
SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELŐK TOVÁBBKÉPZÉSE
ZAMÁRDIBAN
2008. november 14-16-án tartotta a Magyar
Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete szokásos, évenkénti
továbbképzését a művészetpedagógusok körében szakszervezeti tisztséget
viselők részére. A mintegy 60 résztvevő – a megyei szervezetek és a
budapesti kerületek képviseletében Szombathelytől Nyíregyházáig – az egész
országból érkezett. A „Művészüdülő” ideális helyszínt teremtett a
továbbképzés megtartásához, a környéken nyugalom, csend, és a Balaton sem igen
csábít már haragos színű hullámaival a fürdőzésre – így a kollégák
kellően koncentrálhatnak a témákra és az előadókra. A megnyitót az
MZTSZ főtitkára, dr. Gyimesi László és Muity Mária titkár tartotta.
Első előadónk Galló Istvánné, a Pedagógusok
Szakszervezete elnöke, a SZEF alelnöke volt, aki az érdekegyeztetés aktuális
kérdéseiről beszélt. Ismertette a PSZ helyzetét és törekvéseit a nyári
tisztújítás után. Fontos feladatnak nevezte, hogy a tagság körében az
eddigieknél is jobban tudatosítani kell a szakszervezet szerepét, feladatait és
lehetőségeit a megváltozott, – és folyton változó gazdasági – politikai
helyzetben. Tudatosítani kell azt is, hogy a mai szakszervezet fő
feladata nem az üdültetés, (mint ahogy azt sokan gondolják), hanem elsősorban a munkavállalói érdekek és a
szakmai érdekek képviselete. Ha ugyanis a szakmai körülmények változnak, az
mindig érinti a munkavállalói érdekeket is. Megoldandó feladat az alapszervi
tisztségviselők alapképzése is – mert sok helyen változtak a személyek.
A pedagógus pálya
presztízséért is a jelenleginél is többet kell tenni. Ma az olykor hiányos
szülői nevelést is a pedagógusokon kéri számon a társadalom. Többet kell
tenni a pedagóguspálya bemutatásáért is, mert az emberek sokszor nem ismerik,
mi mindent tesz a pedagógus. A szakszervezetnek van feladata a jó munkahelyi
légkör kialakításában is.
A mai feladatokat
értékelve Gallóné ismertette a kialakult helyzetet. A kormány megszegte a
2007-es sztrájk megállapodást a betervezett béremelés visszavonásával és a 13.
havi illetmény megvonásával. A szakszervezetek mindenekelőtt
tárgyalásokkal igyekeznek megoldani a kialakult helyzetet, s ha ez nem sikerül,
akkor 2009. januárjában sztrájkra is sor kerülhet. (Mire e sorok megjelennek,
ismert lesz a tárgyalások eredménye és a további lépések terve.)
A továbbképzéseken
mindig nagy érdeklődés kíséri jogászaink előadását, hiszen a
napi érdekvédő munkánkhoz sok segítséget kapunk tőlük. Dr. Gál Andrea, a Művészeti
Szakszervezetek Szövetsége jogsegély szolgálatának képviselője az érdekesebb,
tanulságosabb munkaügyi pereket ismertette. Dr.
Dorogi Ákos a lényegesebb jogszabály módosításokról szólt, adott
magyarázatot. Mindketten felhívták a figyelmet a munkaügyi perek anyagi
finanszírozása: ma már a vesztes félnek perköltséget
kell fizetni, ezért csak a nyeréssel kecsegtető perekbe szabad
belevágni. Mostanában a legtöbb per a határozott / határozatlan idejű
kinevezések, valamint a felmentési szabályokkal kapcsolatos anomáliák miatt indul.
Az előadók szerint a kormányzati vagy önkormányzati intézkedések nyomán
bekövetkező (csoportos) leépítések miatti felmondás esetén nincs mit tenni
munkajogi szempontból (ha az evvel kapcsolatos eljárási rendet betartották). A munkahely, illetve a kollégák munkába
tartásának sajátos megoldása lehet, ha pl. hat kolléga közül egyet kell
elküldeni, szolidáris alapon a többiek vállalhatják, hogy mindenki kevesebb
óraszámban tanít, így a hatodik kolléga is maradhat a munkahelyen! (Ez dolgozói
vagy szakszervezeti kezdeményezésre történhet, munkáltatóira nem – és igen
nagyfokú szolidaritást, kollegiális érzületet feltételez.) Megfontolandó a
„Prémium évek” törvény adta lehetőség igénybevétele, a kényszerelbocsátás
esetén, amikor a nyugdíjjogosultság eléréséhez már csak 5 év van hátra.
Az egészségkárosodással
kapcsolatos munkaügyi perek a művészettel foglalkozók körében ritkák.
Előfordult már pl. a zenekari próbateremben a légkondicionáló berendezés
okozta huzat miatti izületi károsodás, de lehet halláskárosodása az éveken
keresztül a rézfúvósok előtt ülő zenészeknek, vagy az éveken át kis
teremben tanító rézfúvós tanárnak. Az EU-ban sokkal több odafigyelés – és
jogszabály van az ilyen esetekre. Már 10 évvel ezelőtt is rendeztek
nemzetközi konferenciát a zenészek halláskárosodásáról. A magyar jogrendben a
zenészek nem szerepelnek az egészségkárosodást elszenvedőket rögzítő
listán. Ennek változtatása fontos szakszervezeti feladat, de ehhez a
munkavállalók részéről is szemléletváltozásra van szükség. Évekkel
ezelőtt volt már evvel kapcsolatos felmérés, de kellő számú
visszajelzés akkor nem érkezett.
A munkaügyi szabályok
magyarázata kapcsán néhány érdekesebb információ: a 13. havi fizetés mind a
fő, mind a második munkaviszonyban is jár a dolgozónak. Pályázat nélkül
betölthető az állás, ha egy évnél nem hosszabb, határozott idejű szerződéssel
alkalmazza a munkáltató a tanárt. Sorozatos határozott idejű kinevezés esetén,
végkielégítés jár a dolgozónak. Ha a megszakítás(ok) nem hosszabb(ak) 6 hónapnál,
akkor a törvény folyamatos kinevezésnek értékeli a munkaviszonyt, és ennek
megfelelően jár a végkielégítés.
Dr. Gyimesi László főtitkár és Muity Mária titkár szakszervezetünk elmúlt évi tevékenységét,
érdekvédelmi munkáját elemezte. Mindenekelőtt az év második felében mindig
aktuális költségvetés alakulását, az ebben folyt és folyó tárgyalásokról számoltak
be. Nagy eredményként értékelték – a mai pénzügyi – gazdasági viszonyok között,
hogy a normatíva a minősített iskoláknál lényegében azonos marad az
előző évivel. Ezen felül még eszközfejlesztésre pályázhatnak az
intézmények a költségvetésben biztosított összeg erejéig. Azok az iskolák
viszont, melyek nem kapták meg a minősítést, igen nehéz helyzetbe
kerültek: csak az alapnormatívát kapják meg – mintegy 55-60 ezer Ft-ot.
Az elmúlt év, (illetve
évek) egyik legnagyobb munkája a 2008. decemberében elfogadott un.
„Előadóművészeti törvény” megalkotásában való aktív közreműködés
volt. Ez a Törvény jelentősen javítja majd többek között a hivatásos
zenészek (zenekarok, énekkarok, opera- és színházak, stb.) munkakörülményeit,
munkájuk jogi rendezettségét.
Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák
Szövetségének elnöke a szövetség legfontosabb aktuális ügyeit ismertette,
valamint néhány, az iskolák minősítése után – vagy kapcsán történt
változásról szólt. Szólt arról is, hogy megkezdődött a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet zeneművészetre
vonatkozó ágában a tantervek – óratervek, a
képzési struktúra, a tanszakok, tantárgy-rendszerének és követelményszintjének
felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatos véleményeket kéri a Szövetség. (A javasolt
változtatások a MZMSZ honlapján megtekinthetők).
Az
alapfokú művészeti iskolákban dolgozó tanárok végzettségének pontos meghatározásán,
illetve ezek véglegesítésén is dolgoznak a szakértők. A tervezet szerint a
pedagógiai főiskolákon ének-zene szakos tanári végzettséget szerzett
kollégák közül azok, aki elmúltak már 45 évesek és megfelelő szakmai
gyakorlattal rendelkeznek, remény szerint tovább taníthatják majd a szolfézst.
A 45 év alattiaknak azonban a Zeneművészeti Egyetemen módszertani vizsgán
kell majd „jogosítványt” szerezni, – feltehetően megfelelő
továbbképzési részvétel után. A furulya tárgyat 3.-4. évfolyamig minden fúvós
szakos tanár taníthatja majd, de bevezetésre kerül (a furulya mellett) a
„blockflöte” szak is, melyet azonban csak az erre szóló felsőfokú
végzettséggel lehet majd tanítani. Gitár szak tanításához el kell végezni az
egy éves kiegészítő szakot a már gitárt tanító vonós szakos kollégáknak. A
csak orgona szakon végzett tanárok is egy év alatt megszerezhetik a zongora
kiegészítő szakot.
Dr. Szűcsné Hobaj Tünde, az Oktatási és Kulturális Minisztérium
főtanácsosa a művészeti iskolák minősítésének tapasztalatairól,
a művészeti iskolák működéséről, készülő jogszabályokról
beszélt. A legfőbb eredménynek azt nevezte, hogy a szakma bebizonyította:
az iskolák 80%-a jól működik. Ez jelentős érv az előző
években tapasztalt, a művészeti iskolák törvényes működését, hasznát
megkérdőjelező véleményekkel, támadásokkal szemben. Természetesen a
minősítési eljárás tapasztalatait feldolgozzák, és a rövidesen
megjelenő szabályzatban jelentős változás lesz az eddigiekkel
szemben. Kikérte a jelenlévők véleményét a „régi” szakfelügyelet,
szaktanácsadás intézményével kapcsolatban. Egyöntetű volt a
jelenlévők véleménye, hogy ennek valamilyen intézményesített formájára
továbbra szükség van. Jelenleg az iskoláknak, illetve a fenntartóknak nem
nagyon van pénzük rendszeresen szakértőket hívni. Így a szakmai kontroll
sokszor hiányzik, akkor is, amikor nagy szükség lenne rá egy-egy iskolában. A
minősítésbeli óralátogatások célja más volt, de formája sem volt alkalmas
erre. Az előadó beszélt a KT néhány változásáról, így többek között arról,
a művészeti iskoláknál is bevezetésre kerül az „osztályfőnöki
pótlék”, melyet a nagyobb létszámú saját növendékkel rendelkező
főtárgy-, illetve csoportos tárgyat tanító tanárok kapnak. E mellett a
tanszakvezetők a közismereti szakmai munkaközösség-vezetőkkel kerülnek
egy díjazás alá.
A továbbképzést
színesítette két „szakmai” előadás, melyek a munka világával, a
törvényekkel, rendeletekkel való foglalkozások között igazi felüdülést jelentettek
a nagyrészt zenetanárokból álló hallgatóságnak. Arany Zsolt kollégánk, a ZETA alelnöke „A dodekafónia születése,
azaz egy zenei rejtvény megfejtése” címmel tartott érdekes élőzenével is
tarkított előadást. A másik élményt Laczó
Zoltán egyetemi docens, a ZETA elnökének előadása adta „Kreativitás a
zenei nevelésben” címmel. Laczó tanár úr már sokadszor lep meg minket e
továbbképzéseken érdekfeszítő – és olykor meghökkentő, de mindig
helytálló – gondolataival. Milyen jó lenne ezeket az előadásokat a
Parlando hasábjain is viszontlátni …
A résztvevők
érdeklődése, aktivitása ismét bizonyította, hasznosak és szükségesek ezek
a továbbképzések. Köszönet érte a szervezőknek, előadóknak, és nem
utolsó sorban az üdülő gondnokának és személyzetének. Reméljük, a
jövőben is sor kerül ezekre az alkalmakra.