PECHAN ZOLTÁN

SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELŐK TOVÁBBKÉPZÉSE ZAMÁRDIBAN

2008. november 14-16-án tartotta a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete szokásos, évenkénti továbbképzését a művészetpedagógusok körében szakszervezeti tisztséget viselők részére. A mintegy 60 résztvevő – a megyei szervezetek és a budapesti kerületek képviseletében Szombathelytől Nyíregyházáig – az egész országból érkezett. A „Művészüdülő” ideális helyszínt teremtett a továbbképzés megtartásához, a környéken nyugalom, csend, és a Balaton sem igen csábít már haragos színű hullámaival a fürdőzésre – így a kollégák kellően koncentrálhatnak a témákra és az előadókra. A megnyitót az MZTSZ főtitkára, dr. Gyimesi László és Muity Mária titkár tartotta.

Első előadónk Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke, a SZEF alelnöke volt, aki az érdekegyeztetés aktuális kérdéseiről beszélt. Ismertette a PSZ helyzetét és törekvéseit a nyári tisztújítás után. Fontos feladatnak nevezte, hogy a tagság körében az eddigieknél is jobban tudatosítani kell a szakszervezet szerepét, feladatait és lehetőségeit a megváltozott, – és folyton változó gazdasági – politikai helyzetben. Tudatosítani kell azt is, hogy a mai szakszervezet fő feladata nem az üdültetés, (mint ahogy azt sokan gondolják), hanem elsősorban a munkavállalói érdekek és a szakmai érdekek képviselete. Ha ugyanis a szakmai körülmények változnak, az mindig érinti a munkavállalói érdekeket is. Megoldandó feladat az alapszervi tisztségviselők alapképzése is – mert sok helyen változtak a személyek.

A pedagógus pálya presztízséért is a jelenleginél is többet kell tenni. Ma az olykor hiányos szülői nevelést is a pedagógusokon kéri számon a társadalom. Többet kell tenni a pedagóguspálya bemutatásáért is, mert az emberek sokszor nem ismerik, mi mindent tesz a pedagógus. A szakszervezetnek van feladata a jó munkahelyi légkör kialakításában is.

A mai feladatokat értékelve Gallóné ismertette a kialakult helyzetet. A kormány megszegte a 2007-es sztrájk megállapodást a betervezett béremelés visszavonásával és a 13. havi illetmény megvonásával. A szakszervezetek mindenekelőtt tárgyalásokkal igyekeznek megoldani a kialakult helyzetet, s ha ez nem sikerül, akkor 2009. januárjában sztrájkra is sor kerülhet. (Mire e sorok megjelennek, ismert lesz a tárgyalások eredménye és a további lépések terve.)

A továbbképzéseken mindig nagy érdeklődés kíséri jogászaink előadását, hiszen a napi érdekvédő munkánkhoz sok segítséget kapunk tőlük. Dr. Gál Andrea, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége jogsegély szolgálatának képviselője az érdekesebb, tanulságosabb munkaügyi pereket ismertette. Dr. Dorogi Ákos a lényegesebb jogszabály módosításokról szólt, adott magyarázatot. Mindketten felhívták a figyelmet a munkaügyi perek anyagi finanszírozása: ma már a vesztes félnek perköltséget kell fizetni, ezért csak a nyeréssel kecsegtető perekbe szabad belevágni. Mostanában a legtöbb per a határozott / határozatlan idejű kinevezések, valamint a felmentési szabályokkal kapcsolatos anomáliák miatt indul. Az előadók szerint a kormányzati vagy önkormányzati intézkedések nyomán bekövetkező (csoportos) leépítések miatti felmondás esetén nincs mit tenni munkajogi szempontból (ha az evvel kapcsolatos eljárási rendet betartották). A munkahely, illetve a kollégák munkába tartásának sajátos megoldása lehet, ha pl. hat kolléga közül egyet kell elküldeni, szolidáris alapon a többiek vállalhatják, hogy mindenki kevesebb óraszámban tanít, így a hatodik kolléga is maradhat a munkahelyen! (Ez dolgozói vagy szakszervezeti kezdeményezésre történhet, munkáltatóira nem – és igen nagyfokú szolidaritást, kollegiális érzületet feltételez.) Megfontolandó a „Prémium évek” törvény adta lehetőség igénybevétele, a kényszerelbocsátás esetén, amikor a nyugdíjjogosultság eléréséhez már csak 5 év van hátra.

Az egészségkárosodással kapcsolatos munkaügyi perek a művészettel foglalkozók körében ritkák. Előfordult már pl. a zenekari próbateremben a légkondicionáló berendezés okozta huzat miatti izületi károsodás, de lehet halláskárosodása az éveken keresztül a rézfúvósok előtt ülő zenészeknek, vagy az éveken át kis teremben tanító rézfúvós tanárnak. Az EU-ban sokkal több odafigyelés – és jogszabály van az ilyen esetekre. Már 10 évvel ezelőtt is rendeztek nemzetközi konferenciát a zenészek halláskárosodásáról. A magyar jogrendben a zenészek nem szerepelnek az egészségkárosodást elszenvedőket rögzítő listán. Ennek változtatása fontos szakszervezeti feladat, de ehhez a munkavállalók részéről is szemléletváltozásra van szükség. Évekkel ezelőtt volt már evvel kapcsolatos felmérés, de kellő számú visszajelzés akkor nem érkezett.

A munkaügyi szabályok magyarázata kapcsán néhány érdekesebb információ: a 13. havi fizetés mind a fő, mind a második munkaviszonyban is jár a dolgozónak. Pályázat nélkül betölthető az állás, ha egy évnél nem hosszabb, határozott idejű szerződéssel alkalmazza a munkáltató a tanárt. Sorozatos határozott idejű kinevezés esetén, végkielégítés jár a dolgozónak. Ha a megszakítás(ok) nem hosszabb(ak) 6 hónapnál, akkor a törvény folyamatos kinevezésnek értékeli a munkaviszonyt, és ennek megfelelően jár a végkielégítés.

Dr. Gyimesi László főtitkár és Muity Mária titkár szakszervezetünk elmúlt évi tevékenységét, érdekvédelmi munkáját elemezte. Mindenekelőtt az év második felében mindig aktuális költségvetés alakulását, az ebben folyt és folyó tárgyalásokról számoltak be. Nagy eredményként értékelték – a mai pénzügyi – gazdasági viszonyok között, hogy a normatíva a minősített iskoláknál lényegében azonos marad az előző évivel. Ezen felül még eszközfejlesztésre pályázhatnak az intézmények a költségvetésben biztosított összeg erejéig. Azok az iskolák viszont, melyek nem kapták meg a minősítést, igen nehéz helyzetbe kerültek: csak az alapnormatívát kapják meg – mintegy 55-60 ezer Ft-ot.

Az elmúlt év, (illetve évek) egyik legnagyobb munkája a 2008. decemberében elfogadott un. „Előadóművészeti törvény” megalkotásában való aktív közreműködés volt. Ez a Törvény jelentősen javítja majd többek között a hivatásos zenészek (zenekarok, énekkarok, opera- és színházak, stb.) munkakörülményeit, munkájuk jogi rendezettségét.

Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke a szövetség legfontosabb aktuális ügyeit ismertette, valamint néhány, az iskolák minősítése után – vagy kapcsán történt változásról szólt. Szólt arról is, hogy megkezdődött a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet zeneművészetre vonatkozó ágában a tantervek – óratervek, a képzési struktúra, a tanszakok, tantárgy-rendszerének és követelményszintjének felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatos véleményeket kéri a Szövetség. (A javasolt változtatások a MZMSZ honlapján megtekinthetők).

Az alapfokú művészeti iskolákban dolgozó tanárok végzettségének pontos meghatározásán, illetve ezek véglegesítésén is dolgoznak a szakértők. A tervezet szerint a pedagógiai főiskolákon ének-zene szakos tanári végzettséget szerzett kollégák közül azok, aki elmúltak már 45 évesek és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkeznek, remény szerint tovább taníthatják majd a szolfézst. A 45 év alattiaknak azonban a Zeneművészeti Egyetemen módszertani vizsgán kell majd „jogosítványt” szerezni, – feltehetően megfelelő továbbképzési részvétel után. A furulya tárgyat 3.-4. évfolyamig minden fúvós szakos tanár taníthatja majd, de bevezetésre kerül (a furulya mellett) a „blockflöte” szak is, melyet azonban csak az erre szóló felsőfokú végzettséggel lehet majd tanítani. Gitár szak tanításához el kell végezni az egy éves kiegészítő szakot a már gitárt tanító vonós szakos kollégáknak. A csak orgona szakon végzett tanárok is egy év alatt megszerezhetik a zongora kiegészítő szakot.

Dr. Szűcsné Hobaj Tünde, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa a művészeti iskolák minősítésének tapasztalatairól, a művészeti iskolák működéséről, készülő jogszabályokról beszélt. A legfőbb eredménynek azt nevezte, hogy a szakma bebizonyította: az iskolák 80%-a jól működik. Ez jelentős érv az előző években tapasztalt, a művészeti iskolák törvényes működését, hasznát megkérdőjelező véleményekkel, támadásokkal szemben. Természetesen a minősítési eljárás tapasztalatait feldolgozzák, és a rövidesen megjelenő szabályzatban jelentős változás lesz az eddigiekkel szemben. Kikérte a jelenlévők véleményét a „régi” szakfelügyelet, szaktanácsadás intézményével kapcsolatban. Egyöntetű volt a jelenlévők véleménye, hogy ennek valamilyen intézményesített formájára továbbra szükség van. Jelenleg az iskoláknak, illetve a fenntartóknak nem nagyon van pénzük rendszeresen szakértőket hívni. Így a szakmai kontroll sokszor hiányzik, akkor is, amikor nagy szükség lenne rá egy-egy iskolában. A minősítésbeli óralátogatások célja más volt, de formája sem volt alkalmas erre. Az előadó beszélt a KT néhány változásáról, így többek között arról, a művészeti iskoláknál is bevezetésre kerül az „osztályfőnöki pótlék”, melyet a nagyobb létszámú saját növendékkel rendelkező főtárgy-, illetve csoportos tárgyat tanító tanárok kapnak. E mellett a tanszakvezetők a közismereti szakmai munkaközösség-vezetőkkel kerülnek egy díjazás alá.

A továbbképzést színesítette két „szakmai” előadás, melyek a munka világával, a törvényekkel, rendeletekkel való foglalkozások között igazi felüdülést jelentettek a nagyrészt zenetanárokból álló hallgatóságnak. Arany Zsolt kollégánk, a ZETA alelnöke „A dodekafónia születése, azaz egy zenei rejtvény megfejtése” címmel tartott érdekes élőzenével is tarkított előadást. A másik élményt Laczó Zoltán egyetemi docens, a ZETA elnökének előadása adta „Kreativitás a zenei nevelésben” címmel. Laczó tanár úr már sokadszor lep meg minket e továbbképzéseken érdekfeszítő – és olykor meghökkentő, de mindig helytálló – gondolataival. Milyen jó lenne ezeket az előadásokat a Parlando hasábjain is viszontlátni …

A résztvevők érdeklődése, aktivitása ismét bizonyította, hasznosak és szükségesek ezek a továbbképzések. Köszönet érte a szervezőknek, előadóknak, és nem utolsó sorban az üdülő gondnokának és személyzetének. Reméljük, a jövőben is sor kerül ezekre az alkalmakra.