Lélekvirágok

Bodza Klára életútja

DVD, kiadja az ETNOFON Records, 2009

„Gyere kicsi lovacskám, S hogyha akarsz kitörhetsz,

Az abrak már készen vár. Békóba én nem kötlek.

Megétetlek, itatlak, Kóborolhatsz, vágtathatsz,

Selyem szénán altatlak. S tárt karomban nyugodhatsz.”

(Bodza Klára: Musztáng)

B

odza Klára neve fogalom. Ő az egyik első igazi, az autentikus előadásmódot megmutató népdalénekes, ő az egyik legjobb virágének - régizene előadó és ő az első népi énektanár. Ennyi minden fért bele abba a 40 évbe, aminek sommájaként most DVD-t adott ki.

Bodza Klára számos díj tulajdonosa (Németh László-díj /1998/, Életfa-díj /2002/, Eötvös József életmű-díj /2007/) és sok iskolában tanított. Most is tanít, hite és ereje töretlen. Őszinte, gyakran naivnak tűnő ragaszkodással és kitartással küzdött mindig is céljaiért, amelyek aztán megvalósulva a világ legtermészetesebb dolgaiként állnak előttünk.

Így készült el az életműnek is felfogható Magyar népi énekiskola első négy kötete, mely hangzó anyag mellékletével nemcsak a színpad után áhítozó énekelni tanulóknak, de a népzenét tanítóknak, sőt a népzene kedvelőinek is biztos és jó összeállítást nyújt. (Alkotótársai ebben a munkában dr. Paksa Katalin és Vakler Anna voltak.)

Bodza Klára ismertségét először a televízió dalversenyének köszönhette. Több műfajban is indult, mivel célja a dal üzenete, az éneklés szépségének megmutatása volt. Később állt csak rá arra az útra, amely veretes igazi népdalokkal és a hozzájuk hasonló magyar történeti és virágénekekkel van kirakva. Férje, Czidra László régizene előadó, oboa és blockflőte művész, a sikeres, máig működő Camerata Hungarica vezetője mellett bejárta a világot a magyar dallal. Minden műsorukon jelen volt a középkori ének mellett a vele egykorú magyar népdal is. És ilyenkor Klári nem váltott hangnemet. Nem váltott hangszínt, hanem ugyanolyan finom, gyengéden vibráló természetességgel szólalt meg, mégis tudtuk: ez most más. Hogyan is tudta a két különbözőnek tartott műfajt eggyé kovácsolni? Hogyan lehetett ő egyszerre képzett dalénekes és parasztdal előadó? Gondolkodhatunk ezen sokat, az én válaszom egyszerű: úgy, hogy tudta a titkot. Bodza Klára jól tudta, hisz megértette: a dal ugyanaz. Ha értjük belső tartalmát, az majd megszüli a megfelelő előadásmódot. Klári sosem bújt ki a bőréből. Nagyon jól ismerte és tudta határait és erényeit. Finom, lágy rezgésű, nem túl erős a hangszíne, ám ezzel és a belső tűzzel bármekkora teret be lehet zengeni, bármilyen közönséget meg lehet győzni és figyelemre lehet bírni. Ha jól értjük a dalt.

Ez jellemezte tanítását is, alig volt olyan hallgató, akit elküldött volna magától. Bárkiben meglátta a lehetőséget, és azt hozta ki belőle, amit csak lehetett. Nem erőltette tanítványaira a saját stílusát. Talán ezért van az, hogy az ő fiataljainak hangjából nem őt magát halljuk viszont (ahogyan sajnos más népi énektanároknál ez elő-előfordul), hanem a parasztasszonyt, aki szülte és megélte a dalt. Megengedte növendékeinek, hogy önmaguk legyenek az eredetivel! Nem is tudjuk mekkora alázat és tudás ez.

A DVD, melyet most kezünkbe foghatunk, afféle életút bemutatás. Az énekesnő pályájának fontos eseményei láthatóak rajta a MTV és a Duna Tv által rögzítve (archív felvételeken), némi újjal tarkítva. (Sztanó Hédi rendezésében.) Riportok, monológok és zenei felvételek. Nem várható el egy ilyen munkától a teljes képi egységesség vagy a végigvitt vizuális rend. Hiszen sok apró részletből áll össze – mint maga az élet. Közreműködnek Bodza Klára tanítványai, a Camerata Hungarica, a Méta együttes, Blaskó Csaba, Bobár Zoltán és Ladányi Ferenc népzenészek. Hallhatjuk még Helyei László színművészt is, aki zengő érchangjával hátborzongatóan együttmozgó kontrasztot tud teremteni Bodza Klára vékony, éteri hangjával. A vers közel áll a művésznőhöz, élete mostani szakaszában maga is ír.

Március 5-én a hagyományok Háza dísztermében lemezbemutató hangverseny volt. Filmrészletekkel tarkított életpálya bemutató, melyen fellépett mindenki, aki a DVD-n is látható. Vakler Anna volt a háziasszony.

Sokáig szeretnénk még hallani ezt a hangot! Önmagában és tanítványaiban is. Tornai József fogalmazta meg a népzene katonáinak, határőreinek vágyát:

„Jaj, csak a népdalokat

gyönyörű szeretni.

Segítsetek poromat

népdalba temetni.”

Dr. Fehér Anikó