Dr. Gyimesi
László a zamárdi konferenciáról, a várható változásokról
Lassan
már hagyománnyá válik, hogy ősszel a zenepedagógusok szakszervezeti tisztségviselőit
a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete hétvégi továbbképzésre
látja vendégül Zamárdiban. Idén novemberben is sor került erre az
összejövetelre, amelyen a minisztérium képviselője, Imre Boglárka is
tiszteletét tette. Dr. Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek
Szövetségének elnöke, az MZTSZ főtitkára számolt be a tanácskozásról, s
elmondta, sajnálta, hogy olyan fontos újdonságról, mint a közoktatási törvény
új koncepciója, még nem tudtak szót váltani, hiszen a tervezet csak decemberben
lát napvilágot, de úgy véli, akadnak biztató előjelek. Ezek közé tartozik, hogy
az előzetes hírek szerint a szabályozásban nagyobb szerepet kap majd a művészet
oktatása, s az is, hogy a törvénymódosítást előkészítő csoportba meghívást
kapott dr. Gyimesi László is.
– Továbbképzés a tisztségviselőknek…
Mindez mit jelent, milyen témák kerülnek szóba Zamárdiban?
–
Ezen, a már valóban hagyományos
találkozón a résztvevők meghallgathatják a szakszervezeti és a más
intézményekből érkezett előadókat. A közoktatás, a zeneoktatás jövőjéről
szoktunk beszélgetni, s arról, milyen változások várhatóak jogi, finanszírozási,
költségvetési szempontból. Zamárdiba most meghívtuk a helyettes államtitkárt
is, aki bár nem tudott eljönni, de delegálta a művészetoktatás területén néhány
hónapja dolgozó kolléganőjét, Imre Boglárkát.
–
Ő megfigyelőként el is jött erre a megbeszélésre, s két napot töltött velünk.
Nagyon örülök ennek, mert ilyen még soha nem fordult korábban elő. Így a
területért felelős minisztériumi tisztségviselő közvetlenül is látta, hallotta
milyen problémák foglalkoztatják a tagjainkat, milyen a szakszervezetnél folyó
munka. Sajnos, számos ügyről még nem tudtunk tárgyalni, hiszen a változások
előkészítése jelenleg is zajlik.
– A hírek szerint hamarosan megjelenik
az új közoktatási törvény koncepciója…
– Így
igaz, s ezzel kapcsolatban nyilván a szakszervezeti tisztviselőkkel is érdemes
lesz eszmecserét folytatni, egyelőre azonban még nem volt miről. Bizonyos
dokumentumok már most is hozzáférhetőek, de nekünk, szakszervezeti vezetőknek
azokkal az anyagokkal kell foglalkoznunk, amelyek a kormányzati anyagként
jelennek meg. Az egyeztetések akkor kezdődnek, amikor már látjuk a konkrét
elképzeléseket. Az új koncepcióról
bizottságok is tárgyalnak, amelyek munkájában a szakmai szervezetek képviselői
is részt vesznek. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a tárca engem szintén
felkért arra, kapcsolódjak be a közoktatási törvényt előkészítő bizottság
munkájába. Ezt nagyon szívesen teszem. Egyébként úgy vélem, ezen a területen
nagyon intenzív és átgondolt egyeztetések zajlanak.
– S mi lesz a művészeti oktatással? Az
új koncepcióban milyen változásokra kell számítani?
–
Az előzetes dokumentumok mind a művészeti, mind pedig a zeneoktatás helyéről,
szerepéről kivétel nélkül pozitívan szólnak. Nagyobb hangsúlyt, több figyelmet
kaphat a jövőben ez a terület, s ezt is nagyon jónak tartom. Bár elsősorban az
általános iskolai nevelés keretében folyó művészeti nevelésről, képzésről van
szó, ami – sajnálatos módon – az utóbbi években nagyon visszaesett. Óraszám
emelési elképzelések is akadnak e területen, s ez szintén nagyon biztató.
Természetesen mindez új kihívásokat is jelent a mi területünknek, hiszen
kérdés, hogy hogyan lehet összehangolni a NAT művészeti nevelését és az
alapfokú művészeti oktatást folytató intézmények munkáját. Ha ugyanis nő az óraszám, az mindenkire hat.
Kérdés, milyen célt tűznek ki, s ehhez milyen eszközállomány áll
rendelkezésre... Így talán az alapfokú intézmények és az általános, valamint a
középiskolák kapcsolata is szorosabbá válhat.
– Nagyon lényeges kérdés a
finanszírozás. Ezen a téren mi várható?
–
Jelenleg a normatívát, a tanulói létszám alapú, központi támogatást kapják az
intézmények. Felmerült már a kormányprogramban az az elképzelés, hogy
feladatalapú legyen a finanszírozás, de szó volt arról is, hogy központi
bérfinanszírozású legyen a terület. Mindennek azonban komoly következményei
lehetnek, hiszen a közoktatás rendszere több százmilliárd forintot mozgat meg a
költségvetésben. S kötelező feladatellátásról van szó... Még nem tudni, hogy
végül melyik megoldást választják. Egyébként az alapfokú művészetoktatásnál az
utóbbi évek változásai három, majd kétlábú finanszírozást eredményeztek.
Először normatívából, kiegészítő normatívából és pályázati támogatásból állt
össze a büdzsét, majd ebből normatíva és pályázat lett. A 2011. évi tervezet
egycsatornássá változtatja a rendszert, hiszen a pályázati pénzek is beépülnek
a normatívába. Az idei számokat már ismerjük, sajnos tényleges emelkedés nincs.
A költségvetési támogatás lehetősége 2011 őszétől pedig csak a minősített
iskolák számára nyílik meg. Azt is tudni kell, hogy a most elfogadásra kerülő
számok alapján csak 2011 szeptemberétől működik a rendszer, hiszen a tanévhez
igazodik a költségvetés. Így a következő szerkezeti, finanszírozási változás
legkorábban 2012 őszétől vezethető be.
– Nem nő a normatíva, így a
pedagógusbérek sem…
–
Így van, mert bár különböző átcsoportosítások történtek, ezek nem jelentős
nagyságúak. Sajnos még a jelképes mértékű illetményemelés sem történt meg… Az egyeztetések
azt mutatják, s erről Varga László, a SZEF elnöke tartott Zamárdiban tájékoztatást,
hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet béremelkedésre számítani…
– December elején több országos
konföderáció szervezésében szakszervezeti demonstrációt tartottak, de ezen az
MZTSZ nem vett részt…
–
Zamárdiban megvitattuk a kérdést a résztvevő mintegy félszáz tisztségviselővel,
csatlakozzunk-e a megmozduláshoz, s lényegében egyöntetűen az volt a vélemény,
hogy most nem, mert idő előttinek tartották. Ez természetesen nem azt
jelentette, hogy mi nem tartanánk szükségesnek béremelést vagy más, a
kollégáinkat érintő kérdések megoldását, vagy éppen helyeselnénk a
munkavállalókat kedvezőtlenül érintő egyes szabályozásokat. Azonban az
általános vélekedés az volt: adjunk időt az új kormánynak, hogy tegye a dolgát,
és emellett figyelmünket és erőinket a készülő közoktatási szabályozások
kedvező megoldására fordítsuk. És mindezt elsősorban tárgyalások, egyeztetések,
a jogalkotói munkában való részvétellel igyekezzünk elérni…
Réfi Zsuzsanna