VÁLASZT KAPTUNK VÁLASZÚTON

Nap mint nap válaszút előtt állunk, hogy az igazi értékeket őrizzük, védjük, vagy az igénytelenséggel karöltve a különböző érdekekből születő átlagosnak, a középszerűnek, az értéktelennek hódoljunk a világ elvárásával összhangban. Válaszút elé kényszerítenek bennünket, de döntésünk mindig a tanítás mellett szól, hiszen tanítani igazán csak az értékek mentén haladva lehet. Ugyanis az igazi tanítás a valódi értékek megismeréséből fakadó megismertetése a szépnek, az eredetinek, a hitelesnek. Így az egyéni vállalás példa, kitörölhetetlen, megmásíthatatlan, s ha szükséges, keresztülhatol még a "Csipkerózsika álmát alvó" sűrű bozóton is. Mint tudjuk, sokféle tanítás létezik közvetlen, illetve közvetett úton. A nagy egyéniség saját példájával tanít, a művész a műalkotáson keresztül, a tanár pedig szavakkal fejezi ki napra lebontva a lényegre irányuló gondolatokat.

     2010 októberében, amikor megérkeztünk Válaszútra a Győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola Kamarakórusával, mindenben megerősítést kaphattunk. Az Apáczai Közalapítvány "Határtalanul” programjának keretében szervezett tanulmányutat Nagyné Balázs Éva tanárnő gondosan, minden részletre kiterjedő figyelemmel készítette elő. A hátrányos helyzetű diákok segítésére alakult Kallós Alapítvány mezőségi szórványkollégiuma táncházzal várt bennünket. Népdalokat tanultak a győriek a kolozsvári Sigismund Toduta Zenelíceum kórusával. Másnap megtekintettük a múzeumot, az évtizedek alatt felhalmozott értékek palotáját. Kallós Zoltán népzenetudóssal találkozhattunk. Tanított, mesélt. Világossá vált számunkra, hogy a múlt ismerete, tisztelete nélkül jelenünk is érvénytelen. Tanított bennünket a szalontai Csonka toronyban őrzött emlékek sora, Arany János kéziratai, történetei, az érmindszenti Ady-házak mélyen ható légköre, Ördöngős-fűzes, Torda (koncert a Sóbányában), Szék (művészi hímzések) és úti célunk Kolozsvár, ősi falaival, ahol minden kőhöz történelem tapad.

     A Líceumban Kállay-Miklós Tünde tanárnő fogadta szeretettel kórusunkat. Biztosította a tanuláshoz, a próbákhoz szükséges zavartalan körülményeket. A 70-80 fiatal énekes megdöbbentő fegyelemmel vett részt a közös munkában. Horváth Mária énekművész hangképzési, énektanítási "utasításait" tágra nyílt szemmel követték, kéréseit türelemmel próbálták teljesíteni. Pontosan tudták, hogy így sokkal könnyebben oldják meg az előttük álló sokszor nehéz, sokszor szokatlan feladatokat.

     Tanáraik által jól előkészített darabokkal foglalkozhattunk. Így sokkal több újdonsággal terhelhettem meg őket. Sohasem ijedtek meg a nehézségektől, élvezték, hogy képesek szembenézni azokkal. Ugyanakkor kritikusak voltak saját magukkal, ami a gyorsabb fejlődés alapja.

   A záró koncertet a Líceum Dísztermében telt ház előtt tartottuk. Kállay Tünde intenzív, dinamikus irányításával egészséges kórushangzásban gyönyörködhettünk, mint ahogy a győriek is igényes, színes produkcióval örvendeztették meg a közönséget Molnár Gabriella érzékeny, hajlékony dirigálásával. A hosszan nem szűnő tetszésnyilvánítás a valódi sikert jelezte. Kállay Tünde és Molnár Gabriella tanárnők állhatatos munkája nélkül mindez nem jöhetett volna létre.

Tanítottunk-tanultunk és újra megtapasztalhattuk, hogy az igazi élmény mindenki számára igazi élmény. És az igazi érték is. Azt őrizni csak hittel, őszintén és hitelesen lehet. S ehhez a fáradhatatlan  "BalázsÉvák" szükségesek, akik nem csak messziről szemlélik az oda vezető utat, hanem elindulnak azon, hogy megkeressék, megtalálják, hogy megmutathassák másnak is, ami még mindig fontos.

Dobra János