Ember Csaba sikeresnek tartja a
kezdeményezést, s bízik a folytatásban
Hét tehetséges fiatal muzsikus: Balogh Ádám (tanára: Megyimóriczné
Schmidt Ildikó), Devich Gergely
(tanára: Antók Zsuzsanna), Harmos
Szilvia (tanára: Kováts Krisztina), Holl
László (tanára: Kis András), Matos
Dennis (tanára: Fazekas László), Tomasz
Máté Milán (tanára: Kárpáti Mónika) és Váradi
Gyula (tanára: Ácsné Szily Éva) léphetett fel a Budapesti Fesztiválzenekar
gálakoncertjén, 2010 november 29-én. Ők voltak az együttes és a Magyar
Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége által szervezett megmérettetés
győztesei. A versengésről temérdek híradás jelent meg, s ezzel is sikerült az
ötletgazda Fischer Iván Kossuth-díjas zeneigazgató célját megvalósítani, aki
szerette volna a világon szinte egyedülálló és kiváló zeneiskolai rendszerre
felhívni a figyelmet. A kezdeményezésről, s a zeneiskolák helyzetéről az MZMSZ
elnöke, Ember Csaba számolt be.
– 2011 januárjában a televíziónézők is
láthatták a gálakoncertet, hiszen a Duna Televízió egymást követő estéken adta
le a hangverseny egy-egy részletét. Mennyire elégedett a versengéssel?
–
Roppant nagysikerűnek tartom, hiszen új területen mutatkozhattak meg a
gyerekek, korábban ugyanis nem volt lehetőség arra, hogy egy világhírű
zenekarral lépjenek pódiumra. Bár akadtak hasonló jellegű próbálkozásaink,
ilyen országos verseny nem volt korábban. Minden tehetségesnek ígérkező gyermek
elindulhatott a megmérettetésen, s annak is örülök, hogy közel kétszázan
érezték úgy, hogy képesek lennének a Budapesti Fesztiválzenekarral eljátszani
egy versenyművet. Volt köztük, akinek az országos verseny megnyerése adott erre
jogosultságot, egyébként pedig mindenki indulhatott válogatón.
– Különleges élményt jelenthet egy ilyen
együttessel játszani…
–
Így igaz, hiszen egy-két kivételtől eltekintve sokan csak nemzetközi versenyen
kapnak lehetőséget arra, hogy egy szimfonikus zenekarral szerepeljenek…
Egyébként az eredeti elképzelés az volt, hogy öt gyerek kerül a döntőbe, és még
tovább versengenek, de a megméretés során Fischer Iván – aki eddig is nagyon jó
véleménnyel volt a hazai zeneoktatásról–, látta, annyira jók a gyermekek, hogy
nincs értelme különbséget tenni. S hamar kiderült az is, kevés az öt hely….
Így, aki bejutott, már nyertesnek számított, és végül a döntőbe nem öten, hanem
heten kerültek…
– Kitől származott ennek a rendhagyó
versenynek az ötlete?
–
Fischer Ivántól. S mivel hallott a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák
Szövetségéről, kapcsolatot teremtett, s megkérdezte, elő tudnánk-e készíteni
ezt az országos megmérettetést, hogy ne kelljen neki bejárnia az országot. Mi
vállaltuk, hogy az első fordulót megszervezzük, a második fordulóban pedig már
Iván volt a grémium elnöke, s zenekarának tagjai lettek a zsűritagok. Ők is
nagy gondban voltak egyébként, hogy melyik hét gyereket válasszák…. A koncert
olyan jól sikerült, hogy további, külföldi hangversenyeken is fellépnek a
kicsik a Fesztiválzenekarral, többek között Dortmundban.
– Lesz a versenynek folytatása? A
jótékonysági gálaestre egy belépő 100 ezer forintba került, s ez az összeg
hozzájárult a BFZ tehetséggondozó programjához. Ebben is részt vesz az MZMSZ?
–
Az, hogy lesz-e és mikor folytatás, még nem tudom, mindenesetre országos tanulmányi
versenyt egy-egy hangszerfélének három évenként rendezünk... A tehetséggondozó
program bevétele a zenekar gyermekprogramjainak támogatását szolgálja. Egyetlen
esemény az országos pénzhiányon nem tudna segíteni. Az is komoly eredmény, hogy
ezt a gálakoncertet a Duna TV felvette, hét este egymás követő estén sugározta
is januárban, sőt, az Autonómia csatornán is megismételték. Nagyon jó volt a Fesztiválzenekarnak és
Fischer Ivánnak köszönhető hírverés, rászorul a hazai alapfokú művészetoktatás,
különösen a zeneoktatás. Sajnos, a konzervatóriumokról is elmondhatjuk,
szükségük van arra, hogy úgy kerüljenek a figyelem központjába, hogy még a
nehéz anyagi körülmények között is nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket
érnek el! Milyen jó lenne, ha egy kicsit több állami támogatást kapnánk, hiszen
valóban európai és nemzeti érték a zeneiskolai hálózat, amit lehetne mutogatni…
S nemcsak a megőrzésére, hanem a további fejlesztésére is szükség lenne!
– Ezek szerint megint rosszabbra fordult
az anyagi helyzetük…
–
A pénzhiány mindenhol látszik. Az első nyolc hónapra nem csökkent a normatíva,
viszont megszűnt egy pályázati lehetőség, pedig az ezen elnyert pénzből
kottákat, hangszereket lehetett vásárolni… A második félévtől – hiszen tanévek
szerint finanszíroznak–, látszik 11 %-os emelkedés, emellett azonban nincs
semmilyen kiegészítő támogatás. Az természetesen jó, hogy erre az összegre
biztosan lehet számítani, viszont az lenne igazán szerencsés, ha áttérnének a
bérfinanszírozásra, amit korábban bejelentettek. S kérdés, hogy a most bent
lévő koncepció szerint valóban ilyen kiemelten fogják-e támogatni a
művészetoktatást… Hiszen a tervben az szerepel szövegszerűen, hogy a
gyermekeknek csekély anyagi hozzájárulást jelentsen mindez. Ugyanakkor a most
elfogadott költségvetési törvényhez igazítva emeltek: a költségek húsz
százalékig, 18 év felettieknél pedig 40 %-ig lehet kérni térítési díjat. Ezt
sok helyen kénytelenek lesznek kérni. Ezt a két, eléggé eltérő gondolatmenetet
kellene valahogyan összhangba hozni…
– Visszatérve még a versenyre, mit
jelentett ez a sorozat a pedagógusoknak?
–
A kollégáim már akkor örültek, amikor először hallottak arról, hogy a
növendékeik a Budapesti Fesztiválzenekarral léphetnek fel. Ez éppen akkor
történt, amikor az együttest egy nemzetközi rangsorolásban a világ kilencedik
legjobb zenekarának választották. S mindenki azt mondta, nagyon jó ötlet ez a
verseny és szükség volt rá. Ezzel ugyanis bezárul a kör, hiszen jó azt
tapasztalni, hogy a kezdetektől nemcsak a Zeneakadémiáig, hanem még tovább, a
hivatásos művészekig, együttesekig vezet az út.
Nagy sikerélményt jelentett az is a kollégáimnak, hogy eljutottak odáig,
hogy a növendékeiket a BFZ-hez vihették meghallgatásra. S egyetlen olyan gyerek
sem akadt, akinél felmerült volna a kérdés, hogy hogyan jutott eszébe, hogy
jelentkezzen… Nagyon lényegesnek tartom, hogy kellő önkritikával neveztek a
kollégák a megmérettetésre. S több volt, mint gesztus, amikor a gálakoncerten
Fischer Iván azt mondta, ne csak a gyereket, hanem a tanárát is tapsolják meg,
s mindig név szerint is bemutatta a kollégákat. Tanárok nélkül ugyanis nincs
kibontakozás… S az számomra is elgondolkodtató, hogy akiket az országos
versenyen látok felkészítő pedagógusokként, vajon miért mindig náluk jelennek
meg a díjnyertes gyerekek…
– Fischer Iván nyilatkozta a
kezdeményezés kapcsán, hogy a megmérettetéssel, s azzal, hogy a gyerekek
megmutatják, mit tudnak, arra inspirálják a szülőket, hogy zeneiskolába vigyék
a gyereket…
–
Érdekes kérdés, hogy a szülők felé mindez hogyan reklám. Sokkal, de sokkal lassabban
fogy a zeneiskolákba jelentkező gyerekek száma, mint az általános iskolai korosztályé
általában, de a hagyományos zenekari hangszereket már nem tanulják annyian. Az
egyik legnépszerűbb talán a gitár… Van igény a zene iránt, inkább az a kérdés,
hogy amikor kikerülnek a zeneiskolából, és nem lesznek muzsikusok, akkor már kevesen
maradnak azok, akik továbbra is aktívan zenélnek…
– Többek szerint ma már nem arról kell
meggyőzni a döntéshozókat, hogy a zeneoktatás milyen értékes, hanem arról, mi a
társadalmi haszna…
–
Ez a lehető legvilágosabb fogalmazás. A kutatások is megállapítják, hogy a
zenetanulás valóban eredményesen hat minderre. A mai pszichológia vizsgálatok
szerint célszerű ötéves korban elkezdeni a zenetanulást, mert a nyelvek, a
matematika terén akkor segít a legtöbbet. A konkrét haszon az – túl azon, hogy
aki gyakorol, zeneiskolába jár, az nem az utcán lődörög –, hogy a gyerek
megtanul fegyelmezetten dolgozni, képességei a zenetanulásnak köszönhetően más
téren is jobban fejlődnek, és gyorsabban tud elsajátítani dolgokat, mert egy
életen keresztül tanul. Nem okoz megrázkódtatást számára, ha szakmát kell
váltania. Külföldön is jobban boldogul, s érzelmileg gazdagabb lesz, így
könnyebben talál magának befogadó közösséget…
– Ezt mennyire sikerül a döntéshozókkal
megértetni?
–
Sajnos nem eléggé… Sokszor a döntéshozókról kiderül, ők maguk tanultak zenét, s
fontosnak tartják annyira, hogy a gyermekeiket is zeneiskolába írassák. Meg
kellene azonban azt is érteniük, ez minden gyereknek jár...Ahogyan az Európa
Parlament 2009. évi állásfoglalása ajánlja minden tagállamának: „ismerjék el annak fontosságát, hogy a lisszaboni
stratégiának megfelelően a művészeti oktatás és a kreativitás elősegítése a
tudáson alapuló gazdasági környezetben valósuljon meg…”
Réfi Zsuzsanna
BFZ a Zeneiskolásokért Verseny, Döntô forduló, 2010. okt. 15-16, zsürielnök:
Fischer Iván
okt. 15, péntek
1. Várallyay Petra, hegedû (Dr. Makláryné Baranyai Valéria, Bp. I.
Farkas Ferenc
Zeneisk.); Mozart: D-dúr hegedûverseny No. 2/I.
2. Bálint Zsuzsanna, oboa (Jutasi Miklós, Bp. XVII. Bartók Béla AMI);
Marcello: d-moll oboaverseny, I.
3. Béres Anna, fagott (G. Marek Katalin, Bp. XIV. Szent István király
AMI);
Kalliwoda: Variations et Rondeau, op. 57
4. Holl László, trombita (Kis András, Bp. XI. Weiner Leó Zeneisk.)
Baldassare: B-dúr szonáta
5. Papp Henrik, gordonka (Haraszti Erika, Bp. III. Aelia Sabina AMI);
Boccherini: G-dúr koncert (G. 480) I.
6. Devich Gergely, gordonka (Antók Zsuzsa, Bp. XIV. Szent István király
AMI);
J. Christian Bach:
c-moll koncert No. 5457/II.
7. Gál László, kürt (Maruzsa
Tibor, Bp.
XIV. Szent István király AMI;
Mozart: Kürtverseny No. 3/I.
8. Héra Anna, oboa (Munia Zoltán, Bp. VIII. Józsefvárosi Zeneisk.);
Haydn: C-dúr oboaverseny, III.
9. Balogh Ádám, zongora (Megyimóriczné Schmidt Ildikó, Pécs, Liszt Ferenc
Zeneisk.); Mozart: d-moll koncert, K. 466/I.
10. Károly Barna Zsolt, gordonka (Kokas Ferencné, Kaposvár, Liszt Ferenc
Zeneisk.); Saint-Saëns: Allegro
appassionato
11. Szôllôsi Marcell, hegedû (Kuti Béla, Csurgó, Réti József
Mûv. Isk.);
Beriot: a-moll hegedûverseny, I.
12. Török Bálint, baritonkürt (Török
József, Kerekegyháza, Móra Ferenc Általános
Isk. és AMI); Albinoni: B-dúr
concerto, I.
13. Ruskó Róbert, klarinét (Solymosi
Sebestyén, Cegléd / Monor, Erkel Ferenc
Zeneiskola); Stamicz: B-dúr
koncert, II.–III.
14. Siklósi Kristóf, fuvola (Dr. Kovácsné Kaveczki Márta,
AMI); Blodek: Fuvolaverseny, II.-III.
15. Domján Katalin, gordonka (Csányiné Imre Zsuzsa, Pécs, Szent Mór
Iskolaközpont); Nölck: D-dúr gordonkaverseny, I.
16. Nagy Renata, fuvola (Kanyó András, Balassagyarmat, Rózsavölgyi Márk
Mûv.
Isk.); Mozart: C-dúr andante
17. Friderikusz Péter, gordonka (Agárdi Gáborné, Kisvárda, Duoart
Mûv. Isk.);
J. Christian Bach: c-moll koncert No. 5457/III.
18. Harmos Szilvia, fuvola (Kováts Krisztina, Hatvan, Kocsis Albert
Zeneisk.)
Vivaldi: F-dúr fuvolaverseny, Op. 10, No. 5/II.-III.
okt. 16, szombat
19. Králik Abigél, hegedû (Ácsné Szily Éva, Bp. VI. Tóth Aladár
Zeneisk.);
Mozart: D-dúr koncert, K. 211/I.
20. Li Canqi Anna, zongora (Monostori
Gábor,
Bp. XIV. Szent István király AMI);
Sugár: Rondó
21. Markó Gitta, hegedû (Szászné Réger Judit, Bp. VIII.
Józsefvárosi Zeneisk.);
Vieuxtemps: a-moll hegedûverseny, I.
22. Scheuring Kata, fuvola (Orbán Boglárka, Bp. XXI. Fasang Árpád
Zeneisk.);
Hacsaturján: Fuvolaverseny, III.
23. Sápi Viktor, tuba (Ella Attila, Gödöllô, Fréderik Chopin Zeneisk.);
Vivaldi: III. a-moll szonáta, I.-II.
24. Somogyi Barnabás, hegedû (Szászné Réger Judit, Bp. VIII.
Józsefvárosi
Zeneisk.); Bruch: g-moll koncert op. 26/I.
25. Tomász Máté Milán, gordonka (Kárpáti Mónika, Bp. XIV. Szent István
király
AMI); Dohnányi: Koncertstück op. 12,
26. Tóth Kristóf, hegedû (Soltész Ildikó, Bp. XXII. Nádasdy Kálmán
Mûvészeti Isk.);
Kabalevszky: C-dúr koncert, I.
27. Váradi Gyula, hegedû (Ácsné Szily Éva, Bp. VI. Tóth Aladár
Zeneisk.);
Mendelssohn: d-moll
koncert, III.
28. Horváth Levente, gitár (Peltzer Ferenc,
Pilisborosjenő, Német Nemzetiségi Ált.
és Alapfokú Művészeti Iskola); Vivaldi: D-dúr Concerto
29. Schlosser Aletta Dóra, ütô (Kozma László, Nyírbátor, Nyírbátori AMI);
Dubrovay: Concerto for Percussion and Orch., III.
30. Szedmák Eszter, zongora (H. Kürtösi Mónika, Budakalász, KKÁMK-Kalász
Művészeti Isk. AMI; Mozart: G-dúr zongoraverseny,
K. 453/I.
31. Novotny Virág, gordonka (Csányiné Imre Zsuzsa, Pécs, Szent Mór
Iskolaközpont); Saint-Saëns: a-moll gordonkaverseny, III.
32. Gyôri András, oboa (Sturcz László, Pécs, Városközponti Isk. Liszt
Ferenc
Zeneiskolája); Donizetti: F-dûr szonáta
33. Matos Dennis, marimba (Fazekas László, Vác, Bartók Béla Zeneisk.)
Ney Rosauro: Concerto for Marimba
34. Olasz Flóra, hárfa (Gorbunova Natália,
Tournier: Prelude et Danse
35. Borbás Johanna, fuvola & Király Orsolya, hárfa (Greksa László,
König Péter Zeneisk.) Mozart: C-dúr fuvola-hárfa koncert/ II.
36. Tóth Gábor, klarinét (Tein Edina Klára, Kiskunfélegyháza, T.K.I.K.I.
Művészeti
Iskola); Weber: Esz-dúr koncert No. 2/ III.
37. Korossy-Khayll Csongor, hegedû (Ácsné Szily Éva, Bp. VI. Tóth
Aladár Zeneisk.);
Mozart: Fdúr kis koncert, I.-II.
38. Medgyesi Zsolt, zongora (Becht Erika, Bp. II., Járdányi Pál
Zeneisk.);
Mozart: c-moll zongoraverseny, K. 491./ I.