LACZÓ ZOLTÁN

 

FOGLALKOZÁSA: ÉNEKMONDÓ

 

SzJ szám: ?? nincs

Minősítése: LISZT FERENC-DÍJAS

 

A Zenetanárok Társasága Választmányának tagja. Ha elfoglaltsága engedi, eljön az ülésekre. Esetleg késve. Hihetetlen tapintattal, észrevétlen foglalja el helyét. Ha őt és szakmáját nem érintő kérdésekről folyik a szó, szótlanul végigüli a grémium megbeszélését, anélkül, hogy tudnánk, mi a véleménye. Majd ugyanolyan csendben, ahogy jött, néhány – az észrevevés mezsgyéjén billenő – személyes elköszönéstől eltekintve eltűnik a lépcsőházban. Ha C.G. Jung köztünk lenne, bizonyos, hogy az introvertált személyiségtípusba sorolná, mint hogy társas előfordulásaira ez a visszafogottság, szerénység, szűkszavúság jellemző.

Ilyenek lennének a vegyészek zenészek között? Sokakat ebből a „műfajból” rajta kívül nem nagyon ismerünk. Az azonban bizonyos, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen vehette át diplomáját, amelyet restaurátori munkában is hasznosítani tudott[1]. Otthonról járt be az egyetemre, hisz’ szülei is Debrecenben éltek. Már egyetemi évei alatt kiderült, hogy miként bizonyos atomok más atomokhoz különböző erősségű és számú vegyértékkel kötődnek, neki is – egész élete tanúsága szerint – igencsak több „vegyértéke” volt, amelyek már fiatalon feltűntek. A Főnix színjátszó együttes, a Délibáb népzenei együttes voltak azok az első, erős meghatározó élmények, amelyek további kötődéseit vegyérték-erősséggel meghatározták, s továbblendítették, civil muzsikuspályát futó zenészek számára alig követhető tevékenység-mezők felé. A 27 éves fiatalember egy népzene találkozón vett részt, Kecskeméten, akkor már több népi hangszer (koboz, lant, tekerő, citera, mások) ismertségre szert tett előadójaként. Kiss Tamást szólította színpadra Buda Ferenc[2] költő (Kossuth díjas 2007-ben) teljesen spontán Kobzos Kiss Tamásként aposztrofálva. A név rajta „ragadt”. Nem is bánta, mert így kevésbé volt összetéveszthető a Kiss Tamás nevet viselő édesapjával[3].

          Amennyire ’kobzos’ volt, ugyanolyan perfekcióval énekelt magyarul, törökül, provanszálul. Ennek révén újabb vegyérték kibontakoztatására nyílt lehetőség, amellyel aztán a világhírűvé és a régi zene művelésének emblémájává vált Clemencic Consort[4]-hoz kapcsolódott már 1981-től, tartós erős szálakkal.

Különleges összefonódások váltak meghatározóvá Kobzos Kiss Tamás pályáján (= KKT). Teljesen természetesnek és determinánsnak tartható a családi és debreceni eredet. De ha már család és Debrecen, akkor a magyar történelem különböző rétegei is hívogatókká és rabul ejtővé váltak.

          Tinódi Lantos Sebestyén[5] modellként szolgált az énekmondásban. Miként a maga korában Tinódi, KKT is járta az országot, a történelmi Magyarországot, Európát, a világot. Ezen közben magyar történelmi és magyar irodalomtörténeti nagyságok kerülnek látóterébe és nagyítója alá.

          Tinódi Cronica-jának 9 órányi hangzó anyaga keletkezett történész búvárkodása nyomán. Ugyanilyen értéksúllyal énekli Balassi Bálint verseit a korabeli dallamokkal. S ha már Balassi és istenes versek, – a kor emblematikus figurája, „nagy természetének” teljes ellenpontjaként „restaurálja” a „Bocsásd meg, Úristen”-t. (Ez a csodálatos, bűnbocsánatért esedező dallam-szöveg egység a jelenlegi református zsoltároskönyv 220. számú dicsérete.) Ismertségénél fogva hasonló előadói kifejezéssel hangzik a többi között a reprezentáns Egy katonaének („Vitézek, mi lehet ez széles föld felett…”), vagy a Hogy Júliára talála, így köszöne néki („Ez világ sem kell már nekem…”) – a női szépségnek szóló hódolat.

          A református lelkész édesapa is ösztönző lehetett, de talán maga a Debreceni Református Kollégium is. Épp a 455 éves kultúrtörténeti „erődítmény” sugallhatta 1993-ban a Protestáns Énekmondók c. kazetta megjelentetését (a hangrögzítés a Musica Historica együttessel történt). Ilyen megalapozott ’vértezetben’ kerülhetett sor 1995-ben egy rangos japán turnéra, amelynek egyik főszereplője a Kollégiumi Kántus, a másik pedig KKT volt, hogy elvigyék a magyar református történeti zene jó hírét-nevét a Felkelő Nap Országába. (Nem ez volt első és utolsó együttműködésük. Közös, ilyen irányú tevékenysége jutalmául KKT 2010-ben átvehette a Kollégium Szenci Molnár Albert díját.)

          Az irodalmi ihletettségű hangfelvételek sorolása talán elhomályosítaná azt a missziót, amelyet KKT a magyar identitástudat permanens ébrentartásával folytat. Az identitástudaton való virrasztó őrködés legalább annyira földrajzi határainkon belülre is szóló üzenet (szerintem kevesen tudják és hallják - sic), mint a határainkon túl élő magyarok számára dedikált magyar és európai történelmi tudat erősítésének szándéka. Hogy is kerülne másképp Csíkszeredára a Clemencic-Consort 2009-ben (Kobzosunk idén 21. alkalommal énekel a fesztiválon!), hogy ott a historikus zenélés csúcsai kerüljenek bemutatásra a Kárpátok közel eső földrajzi csúcsaival vetélkedve.

          Kincseink így jutnak el a Lincoln Centerbe (New York)[6], Bartók zenéjének népi forrásait felmutatandó. Másik pólusként Sanghaj és Peking egyetemeinek hallgatóságával ismerteti meg KKT a magyar népzene ázsiai érintettségét (1999). Ez a tanulmányút ihleti barátja, Du Yaxiong professzor kínai zenéről szóló tanulmányának fordítását, amelyet a Flaccus kiadó adott ki)

          Nem ismer sem földrajzi, sem stiláris, sem műfaji gátakat. Jelzi ezt a korábbiakban bemutatott sokféleségen túl török muzsikus-, énekmondó társával[7] való baráti együttműködése, együttmuzsikálása.

          Már énekmondó pályafutása kezdetén fenntartás nélkül, teljes azonosulás mellett kapcsolódik be Szabados György[8] alkotóműhelyébe, hogy kompozícióinak vokális részeit interpretálja, s így válik a kötött és népi-klasszikus kis formákat előadó dalnok a kortárs zenei improvizáció titkainak tudójává.

          Az eddigiek természetéből adódóan sokra értékeli és személyesen is támogatja a táncház mozgalmat, de értékeli a tradíciók őrzésének szolgálatába szegődő könnyűzene produkcióit, élen az „István, a Király”-jal.

          Magyar történelem hangszalagokba szőve az államalapítótól: Szent Istvántól, Szent Lászlót érintve a XIX. század irodalomtörténetéig, prózai és dalnoki megjelenések Európát átszelve Spanyolországtól Törökországig, a glóbusz körbefonása Amerikától, Kínán át Japánig – végállomás: Magyarország. Budapest, III. kerület, Nagyszombat utca, Óbudai Népzenei Iskola - igazgatói működés, tanítás, oktatói tevékenység a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, éber őrködés a népzene életben tartásán.

          Színházi zenei közreműködések, televíziós anyagok szerkesztése, televíziós megjelenések: riportok látható, rádióban is hangzó és olvasható formákban őriznek valamit KKT perpetuum mobile alkotó aktivitásából. És akkor még nem esett említés az 1981 és 2010 között megjelent 41 hangrögzített anyagról, a számos audió-kazettáról, plasztik lemezről, majd a technikai fejlődés sodrában az 1990-es évek elejétől kezdődőleg kiadott CD-ről.

          Az a megtiszteltetés ért, hogy Kobzos Kiss Tamás – ismerve serdülőkori életem debreceni, mi több kollégiumi múltját, szellemi, lelkületi kötődését, –megajándékozott egy olyan CD-vel, amely emlékeim teljes mozgósítását hozta. Nevezetesen Szenci Molnár Albert zsoltárfordításait tartalmazta a szóban forgó korong, az elsőként megszólaló zsoltár első sorát használva lemez-címként: Mindennémű Háborúság Ellen. A 2001-ban megjelent CD-n megszólaló strófákat maga KKT állította össze, s a 14 számot tartalmazó lemez zsoltáranyagának egyik közreműködője ő maga volt. Érdekes volt beazonosítani a jelenlegi zsoltárkönyvben szereplő genfi zsoltárfordításokat (a szövegeket Bourgeois írta a Zsoltárok könyve alapján) a maguk archaizáló nyelvét használó Szenci M. A. nyelvvel, mindegyik cím alá írva „az XY. zsoltárnak franciai nótájára” (értsd: francia – genfi – dallamára). A dallamok teljes azonosságot mutattak. A 14 zsoltár közül négy hangzott négyszólamú, a kor divatjának és stiláris kívánalmainak megfelelő tenorba helyezett cantus firmus-szal - a Soli Deo Gloria kamarakórus előadásában. Három zsoltárt női hang énekelt, míg a többit lant kíséretével KKT. Világos artikuláció, a szöveg prozódiájához alkalmazkodó kifejező ritmika, a zsoltárszövegből kihajló legcsekélyebb érzelmi változásokra való rárezdülés szuggesztivitása jelent meg az előadásban. Áhítatos, hittel áthatott imádságként jelenítette meg az énekes a zsoltárok csaknem fél évezredbe visszavezető üzenetét.

          Hét év a követési különbség az előbbi zsoltáros ajándék CD és a következő, ugyancsak ajándékul nekem szánt diszk megjelenése között. (Hét év alatt több más lemez azért megjelent). S hogy az melyik, kiről, miről szól, az ajánlóból és a szubjektív vallomásokból azonnal kiderül: „A Helikon Kiadó népszerű Hangzó Helikon-sorozatának újabb kötetében Csokonai költeményei az eredeti dallamokra Kobzos Kiss Tamás által énekeltetnek.”

          „Csokonai és én? Mióta eszemet tudom, Csokonai közelében éltem – ha nem is mindig tudatosan… …Iskolába menet minden reggel Izsó Miklós szobra mellett mentem el. Szóval gyerekként úgy éreztem, hogy mi Csokonai rokonai vagyunk…. Csokonai-énekeket tanultunk énekórán is (Egy tulipánthoz, A reményhez, A tihanyi ekhóhoz), bevallom, kicsit untam is őket, olyan sokat énekelték a rádióban…”

          A szerkesztő és előadó KKT kitűnően ismerte fel, hogy Csokonai költészete mennyire sokrétű, s mennyire adja vissza a magyar rokokó szellemiségét kecsességével, humorérzékével, évődő pajkosságával, érzelmességével, verstechnikai virtuozitásával. A válogatásból többek között az életigenlő felvilágosodó vagabund képe rajzolódik ki előttünk.

          Az énekmondó által 19 kiválasztott vers közül csak a legismertebbeket és a legsikerültebb előadásban megjelenítetteket hadd említsük: Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Tartózkodó kérelem, A Reményhez, A Tihanyi Ekhóhoz, Szerelemdal a Csikóbőrös Kulacshoz. — Utóbbi kettő az előadó-művészet bravúrja. A „tihanyi ekhó”-ban a teljesen szabad, szöveghez és érzelmi rezdülésekhez igazodó rubato előadás szolgálja a sóvárgó reménykedés kifejezését. A „kulacsos nótában” magunk is ott érezzük magunkat a borozó társaság tagjaként, amint szomszédunk vállára borulunk, s pityókásan, kissé borízű hangon valljuk meg szerelmünket a „csikóbőrősnek”. Micsoda zsáner-festés artikulációban, finom dinamikában, hangszerelésben!... Végig, mindegyik énekelt versben, dalban, nótában… Ki tudja már ebben a delíriumban, hogy melyik micsoda?

          Csokonai után mi, ill. ki következhet? Petőfi, Kölcsey, Arany, Ady, Tóth Árpád, a dalnok édesapja: Kiss Tamás, Buda Ferenc és Petőfi válogatások teszik nagyon debrecenivé, nagyon lokálpatrióta hangoltságúvá a lemezt. A civis főváros ma is megbecsüli lokálpatriótáit: Debrecen Város Önkormányzatának „Kölcsey Ferenc” ösztöndíja segítette a „Nem megyek én innen sehova” c. Petőfi vers megzenésítésével induló CD megjelentetését 2008-ban.

          Kobzos Kiss előadásának egyik legfőbb erénye teszi mindenki számára élvezhetővé az egymást követő, igen karakteres vers-megzenésítéseket. Erénye? Kitűnő artikulációja, minden zenei, szövegi helyzethez gyors adaptációra képes moduláló világos tenorja. Minden szó hangulatához, tartalmi árnyalatához képes cizelláltan igazodni, még ’telítettebbé’ téve a szó kontextusban hordozott jelentését. Mondhatni, Debrecen derűs, ’múlatós’, bút feledni akaró-vágyó arculatát hozza a válogatott versekben. Közel a sanszon műfajához. Ahol íratlan követelmény az árnyalt szövegkiejtés. A színek, hangulatok változatosságát a kísérő együttesek[9] még felerősítik. A bolgár ritmus beköltözése is figyelemfelkeltő a 10. számban. Politikai szín jellemzi a Hatalom c. 12. dalt. Hasonlón a 13. Buda Ferenc verse: a Malom „nótásítása”. És hogyan lesz Petőfiből rockos nóta? Úgy, hogy véletlenül betévedt egy angol üzletember[10] a felvétel közben, s bekapcsolódott a hangulat megemelésébe. Milyen távoli nagy ív feszül a Szenci M. A. zsoltárok áhítata és a könnyed, szórakoztató Debrecen színei között?! Bárányfelhő mögül kimosolyodik Kobzos KT…

          Az előzőhöz képest két év elteltével, a jelen sorok rovása közben írhatom, hogy néhány hónapja, még kereskedelemi forgalomba ki sem kerülve vehettem át az előadótól a legújabbat – újbóli megtiszteltetésként értékelve –, a kopernikuszi fordulatot jelentőt, KKT 41., azaz, negyvenegyedik „Boldog vizeken” címet viselő CD-jét. Mi ebben az új, a minden eddigi 40-től eltérő? Mert nem (irodalom) történeti, nem uralkodókat idéző, nem istenes, nem zsoltáros, nem Erdély, nem török, nem trubadúr és nem Chronica… Hát akkor mi?

          Milyen, mi tárgyú mondanivalója van még az énekmondónak az egyetemes és a magyar kultúra számára? A kvantum-mechanikából váltott KKT a newtoni fizikára. Igen, nem tévedés, nem fordítva. Ugyanis velem, személyesen, ma csak a newtoni fizika törvényei eshetnek meg (!)…

          A mondanivaló címzettje Én vagyok, Te vagy, Mi vagyunk. Címzettje az EMBER, akinek magánélete van, érzelmei rezdülnek, hevülnek, lángolnak, simogatnak, s zabolátlanul kiáltja a Világegyetembe: BOLDOG vagyok! Nem lehet nem elhinni ezt a vallomást, mert olyanokkal mondatja el, akik ezt az érzést költészetükbe megfellebbezhetetlen szuggesztivitással üzenik mindnyájunknak, személyesen, hogy helyettünk öntsék szavakba, akik ismerjük, átéltük egyszer, kétszer, többször ezt az érzést. A teljesség igénye nélkül hadd utaljunk rájuk, akik a csoda „tolmácsai” – Radnóti Miklós, Karinthy Frigyes, Nagy László, Tóth Árpád, s koronaként a sort William Shakespeare zárja. Ebben a boldogság-érzésben 43 muzsikus társa osztozik közreműködőként. Köztük Szakcsi Lakatos Béla, Győriványi Ráth György, Dresch Mihály, Juhász Attila, Pozsár Máté és még a további 38 barát. Támogatóinak, hangtechnikai kivitelezőinek nem mulasztották el a méltán exkluzív köszönetnyilvánítást.

          A művészi kifejezés hogyanját, milyenségét, mibenlétét pár szóban, mondatban vállalhatatlan gyarlóság lenne itt megfogalmazni. Azt azonban vállalhatjuk, hogy Kobzos Kiss Tamás egy új világot oszt meg velünk előadó-művészetének vokális és hangszeres és kamaramuzsikáló – eddig nem általánosan ismerten szenzitív – eszközeivel, s részévé tesz az Ő belső Világegyetemének, az Emberi Lényeg egy szeletének legkevésbé sem introvertált feltárásával.

          Azon túl, hogy a bőség kínálta tallózás kínjával szembenézve több, inkább néhány regisztrálható tényt felsoroltunk Kobzos Kiss Tamás működéséről, – s akkor még nem szóltunk 1975 óta elnyert 14 díjáról, kitüntetéséről, ösztöndíjáról, nem listáztuk főbb szerepléseinek figyelmet érdemlő külhoni színtereit – talán nem hat meglepőnek annak hangsúlyozása, hogy személyében a magyar, az európai, az egyetemes kultúra nagykövetét tisztelhetjük. Céljaiban, eddigi és további szándékaiban sok rokonságot mutat a kodályi koncepcióval, amelynek egyik principális sarokköve a tradíció- és értékőrzés, értékközvetítés, külön hangsúllyal a pedagógiában.

          Közben szervezi tovább a népzenei versenyeket, találkozókat. Most ezekben a napokban, soraink gyarapítása közben, éppen Gödöllőre fókuszálja tekintetét. Ha ideje engedi, azért eljön majd a ZETA soron következő választmányi üléseire, s észrevétlen foglalja el helyét. Ha őt és szakmáját nem érintő kérdésekről folyik a szó, szótlanul végigüli a grémium megbeszélését. Majd ugyanolyan csendben, ahogy jött, néhány – az észrevevés mezsgyéjén épp billenő – személyes elköszönéstől eltekintve eltűnik a lépcsőházban …  2011. március 15-től azonban LISZT FERENC-díjasként.

          Szerénységét figyelembe nem véve, mi nagyon büszkék vagyunk rá.

          Fogadja hát ezúttal őszinte gratulációnkat és jókívánságainkat!

 

***

Utóhang és figyelmeztetés: ha valaki kedvet kapna Kobzos Kiss Tamás honlapjának meglátogatásához, és ha mindent figyelmesen végig kíván olvasni, szánjon rá egy egész napot. Ha minden felvételét, kiadványát meg akarná nézni, hallgatni, szánjon rá egy egész hónapot. Ha ezek alapján kis monográfiát akarna írni – alkotói szabadság keretében, szánjon rá egy szűk(?) évet.

 


[1] Néprajzi Múzeum, Budapest, 1974, majd 1976-79 között a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központban

[2] *1936 Debrecen, a finn-ugor és belső ázsiai népköltészet fordítója (kazah és kirgiz népmesék, kötetei közül: Füvek példája és Ébresszen aranysíp (versek), Kócmadzag (gyermekversek), Évgyűrűk bilincsei (próza), Csöndország (versek), Hatalmam: nyugalom (versek, műfordítások). A kötetek három évtizedet ölelnek fel 1992-ig

[3] …aki költő, író, s magyar-történelem tanári diplomája mellett református lelkész. Tanítványai sorában tudjuk Buda Ferencet is. Édesanyja is magyar-történelem szakos tanár.

[4] René Clemencic (*1928, Bécs), zeneszerző; furulya, csembaló, klavikord és orgona szólista; dirigens, együttes szervező. Temérdek régizenei előadását őrző felvételek külön zenetörténeti stúdiumul szolgálnak. Ld. Google…

[5] Tinódi L. S. *1515 előtt Tinódon, †1556, Sárvár. Énekmondó, költő, zeneszerző. Török Bálint szigetvári udvarában szolgált deák-énekesként. Ura török fogságba esett. Később, az 1540-es évektől hadi, politikai események hírvivője, hírmondója, verselője. Históriás énekei 1554-ben Kolozsvárott jelentek meg Cronica címmel. Balassi Bálint és Zrínyi Miklós költészetének előfutára volt.

[6] Jánosi András együttesében közreműködőként 1991-ben. Azóta Jánosi az Óbudai Népzenei Iskola és a Liszt Ferenc Zeneakadémia Norvégiában master fokozatot szerzett tanára.

[7] Erdal Şalikoğluval, 1992-2008 között koncertek Isztambulban

[8] *1939 Budapest. 1983. Liszt díj; 1990. Artisjus díj; 1991. Az Év Lemeze (Az Idő Elszáll); 2011 Kossuth díj

[9] Musica Historica együttes, Jánosi együttes, Misztrál együttes, Csörsz Rumen István: duda, Kiss Attila: dob, Kevin Johnson: különböző gitárfajták, Móser Ádám: harmonika)

[10] Kevin Johnson, üzletember, rockzenész, Debrecenben él 1986 óta, ismeri a város kultúráját, történelmét, benne Petőfit.