Leghatásosabban kultúrájával és gasztronómiájával
lehet bemutatni egy országot. Épp ezért nem véletlen, hogy jeles eseményekhez
általában mind művészeti programok, mind kulináris élvezetek gyakran társulnak.
Az Európai Unió június végén lezárult magyar uniós elnökségének ünnepségeit is
e kettő bevonásával gazdagították Magyarország külképviseletein szerte
Európában.
Kontinensünk
legnyugatibb szegletében, Portugáliában – kiváló előadók közreműködésével –
igazi szellemi csemegéről gondoskodtak a szervezők, aminek élvezete után természetesen
a magyar konyha remekeiből is ízelítőt kaphattak a meghívottak. Miután Konkoly Norbert lisszaboni magyar
nagykövet röviden összefoglalta és értékelte a magyar EU-elnökség munkáját, az
ünnepi est muzsikus főszereplői, Szemerédi
Károly operaénekes és zongorakísérője – Pilar
Gallon spanyol zongoraművésznő – léptek színpadra.
Szemerédi
Károly azok közé a magyar művészek közé tartozik, akiknek a neve többet
szerepel külföldi plakátokon, mint idehaza. A fiatal basszbariton eredetileg
nem énekesnek készült, bár már gyermekként megfertőződött a színpad varázsával:
tizenegy éves korában már a Magyar Állami Operaház gyermekkórusának tagja volt.
Ezután egy időre úgy tűnt, mégsem az éneklés lesz Szemerédi Károly
élethivatása, hisz sikeresen diplomázott Budapesten a Corvinus Egyetem vendéglátóipari és idegenforgalmi, valamint nemzetközi kapcsolatok
szakán. A zenéhez való kötődés azonban elszakíthatatlannak bizonyult: Madridban,
az Escuela Superior de Canto-n Manuel Cid tanítványaként
operaénekesi oklevelet szerzett. Számos kurzuson is részt vett, többek között László Margittól, Teresa Berganzától, Roberto
Scandiuzzitól és Raul Jimeneztől
tanult. Nem várattak soká a szakmai sikerek sem: számtalan versenygyőzelme
közül kiemelkedik 2008-ban a madridi Guerrero
Alapítvány I. díja, valamint ugyanabban az évben a Placido Domingo nevével
fémjelzett, Quebecben rendezett Operalia nemzetközi operaverseny III. díja. Énekesi sokoldalúságát az elmúlt évek
sikeres szerepeiből összeállított válogatás is jól példázza, ízelítőként álljon
itt néhány: Don Giovanni
(címszerep), Almaviva (Figaro), Escamillo (Carmen), Germont
(Traviata), Levickij (Borisz
Godunov), Gianni Schicchi
(címszerep).
A 2011. június 28-án, Lisszabonban, a Palácio
Foz-ban megtartott hangversenyen
a két művész az elmúlt másfél évben EU-elnökséget betöltő országok — Belgium,
Spanyolország és Magyarország — zenéjéből válogatták műsorukat. A
belga-blokkban először César Franck Nocturne-je
(1884) csendült fel, majd részlet hangzott el Mitch Leigh La Mancha lovagja című musicaljéből. Spanyolországot Moreno
Torroba, Rodrigo és Soutullo y Vert egy-egy dala képviselte. Magyarország
„tiszta forrásból” merítve búcsúzott a féléves elnökségtől. Először a Tiszán innen, Dunán túl című népdalt
hallgatták meg az egybegyűltek Kodály feldolgozásában, majd a Bartók és Kodály
által 1906-ban közösen kiadott Magyar népdalok énekhangra és zongorára című
sorozatból négy magyar népdalfeldolgozás
(Által mennék, Ha felülök, Elindultam
szép hazámbul, Szánt a babám) zárta a koncertet. Szemerédi Károly jó háromnegyed
órán keresztül egyenletesen magas színvonalon énekelt, művészete legjavát adva:
bársonyos, öblös hangja betöltötte a hangversenytermet. A sokféle stílus kiváló
lehetőséget adott számára arra, hogy minél több oldalról mutathassa meg kivételes
adottságait. Erőteljes orgánuma egyáltalán nem volt harsány, sőt, hihetetlenül
lágy és lírai tudott lenni, ha arra volt szüksége. Pilar Gallon érzékenyen, az
énekest ihlető partnerként kísért, és nagy része volt abban, a magyar
népdaloknál a szöveget természetesen nem értő közönség számára mégis felsejlett
e dallamok hihetetlen szépsége, tisztasága, egyszerűsége. A vastaps elsősorban
a művészeket illette, de ez alkalommal az egész magyar nemzetnek szóló
elismerés is benne volt az ovációban.
Kovács Ilona