Klarinét és szaxofon – tanárnak, diáknak

A HUNGAROTON CLASSIC újdonságairól

Két fiatal zeneszerző műveiből talál válogatást a hallgató Kettős portré c. lemezen (HCD 32577) Vajda Gergely és Horváth Balázs kompozíciói a klarinétot és szaxofont állítják a középpontba, egy másikon, a Clarinetto diabolico elnevezésű kiadványon (HCD 32658) pedig nyolc magyar szerző darabja hallható.

Vajda Gergely Duevoe című műve Eötvös Péter 60. születésnapjára készült, a népzenei intonáció hol egészen nyilvánvaló, hol csak rejtve szerepel. A népi hangszerek közül a tárogató hangját a szaxofon és a fafúvósok, a furulyát a fuvola és a szintetizátor, a prímás szerepét a vonóskar veszi át, ez utóbbi rendkívül érdekesen szól. A zenei anyag sokrétű megvilágítása mellett a hangulatok leképezése is egyedi: a csillogás mellett a zaklatottság, vagy egy falusi banda menetzenéje (mintha karikírozva lenne), ahol a dűvőritmust a dob helyettesíti. A mű hihetetlenül érdekesen zárul. Hallgatva a Duevoe-t, óhatatlanul eszünkbe jut a könnyűzenét a népzenével ötvöző vonulat terminus technicusa, a világzene, mely Vajda Gergely művében új értelmet nyer. A zeneszerző Három pantomim-ja fuvolára és klarinétra íródott, az első tételben a mozgó anyag gyakran hirtelen megdermed, valóban pantomimnak, eltúlzott, felnagyított mozgásnak érzékeljük némi szinesztéziával a zenét, a bohócok mozgását. A középső tételben izgalmasan alakul a hyper-sléndro nevű hangsor (az oktávot öt egyforma részre osztó skála Vajda által továbbfejlesztett változata). A harmadik karakterdarab fantasztikus, mozgalmas, szinte lejátszhatatlan, de nem a virtuozitás a lényeg, hanem az iszonyatos vágta. Vajda Forgó c. darabja zárja a lemezt, a cím nem véletlen: az előadók játék közben egymásnak háttal állva körben lépkednek, olvashatjuk az ismertetőfüzetben. A szaxofonkvartettre írt darab dzsesszes elemei mellett érdekes a korálharmonizáció-szerű rész, a különleges hangzások lenyűgözőek.

Horváth Balázs mindkét, a BMC által szervezett zeneszerzőversenyen is díjazott lett, a lemezen a nagyobb lélegzetű műveiből kettő szerepel. La corsa Grande dei Clarinetti c. darabja diplomamunkának készült, érdekessége az, hogy a klarinétosok a teremben szétszórva helyezkednek el. A szerző könnyed zenének nevezi a háromtételes darabot, sokszor játékos, máskor meseszerűen félelmetes, ahogy az első díjas Fausték az elvarázsolt kertben c. műve is. A második tétel szét- és összetartó dallammegoldásai nagyon érdekesek, a klarinétok itt inkább csak színeznek. A záró tétel váltakozó gondolatvilága érdekes, vissza- visszatérnek a korábbi részek anyagai, mégis homogénnek érezzük a tételt, melyben a csak klarinétos – talán kadenciaszerű – rész fantasztikus, érdemes meghallgatni. A cím lóversenyre utal, áttételesen a klarinétok versenye, olvasható a kísérőfüzetben. A szaxofonkvartettre írt kéttételes Alterego struktúrája nagyon érdekes, egy téma kétféle megközelítését ízlelgethetjük.

A Clarinetto diabolico c. lemezen elsőként Hidas Frigyes Klarinétkvartettje szól, filmzene jellegű részletekkel tarkított a darab, az első tétel alátámasztó szólamai mintha fuvolákként szólnának. A Grave tempójelzésű tételben érdemes a hangszínekre – különösen a basszusklarinét bársonyos puhaságára – figyelni, valamint a tétel felépítésére. A mű nagyon kellemes a fülnek, ahogy Kovács Zoltán Álomtáncok No. 3. c. darabja is. Élvezetes, meseszerű darabot hallunk, a táncos-ritmikus megoldások mellett itt is a klarinétcsalád hangszíneiben merülhetünk el – ugyanaz a motívum basszusklarinéton is –, a kifejezésmód ezernyi színét hallhatjuk.

Madarász Iván a mai fiatalok zenei ízléséhez közelálló RE-petíció-ja 29 rövid, együtemes motívumból épül fel, különböző hangszer-összeállításokban szólaltatható meg, a felvételen a klarinétok mellett oboa, marimba és vibrafon hallható. Izgalmas az anyag sűrűsödése, új motívumok megjelenésével, ez kelti a feszültséget, és az egyre magasabbra törő hangok, majd a hirtelen egyre kevesebb szólam jelzi a mű közeledő zárását.

Fekete Gyula Klarinétkvartettje kellemes dallamaival, rövid karaktertételeivel mutatja be a hangszerek együtt- és széphangzásának lehetőségeit. A mozgalmas záró tétel dinamikai váltásaira, a zeneszerzői ötletességre érdemes rámutatni. Brünauer Tibor Scherzo diabolico c. műve sem a kortárs zenei hangzásokkal él, a XX. század harmónia- és dallamvilágát próbálja közérthető formában feldolgozni, ez teljes mértékben meg is valósult. Sok-sok karakter, zenei ötlet szerepel a scherzóban, a sicilianóritmustól kezdve a virtuóz passzázsokig. Gyulai Gaál János Négy romantikus játék-a hol dzsesszes, hol érzelmes-érzelgős, hol barokkosan pasztorális jellegű, helyenként kikacsint a könnyedebb műfajok felé.

Takács Jenő Öt darab három klarinétra c. darabja a népzenei intonációt hívja segítségül, az első, All’Ungherese című a magyar népzenében gyakori lassú-gyors párosítású, a Caprice Viennoise az osztrák ländlert ígéri. Mindkét tétel fantasztikus harmóniákkal van tele, és nem kérdőjelezzük meg a klarinétok létét. A Dialógus két klarinétja közül az egyik a tárogatót jelzi, egyszerűsége miatt szép ez a zene. A Melanéziai hármashangzat-zene zsongása-bongása után a Duda tétel is egyéni, egyedi, a zárás különösen izgalmas. Valóban eredeti a mű, a népzenei hatások műzenébe való olvadását jól megfigyelhetjük, sőt összevethetjük a páratlan tételeket más szerzők hasonló tételeivel.

Dubrovay László Klarinétkvartettje a basszusklarinéton kívül Esz-klarinétot is megszólaltat. A lemezen ez az egyetlen olyan kompozíció, mely nemcsak a hagyományos megszólaltatási lehetőséggel él: szerepet kap a klapni, a csak zajt keltő légbefúvások, glisszandók, a hangszerek magas-mély hangjainak kiaknázása. A négytételes darab igen jól felépített, egyedi, különösen a Scherzo, de a Dal líraisága is megkapó, a tizenhatodos kíséretfolyondárral, a Polka kicsit vásári kromatikus dallamával hengerli le a hallgatót. Ezt a tételt mindenképpen meg kell hallgatni, a zenei humorra is rácsodálkoztathatjuk a diákokat, biztosan élvezni fogják, és a hangszerhez, a kortárs komolyzenéhez is közelebb kerülnek.

Lehotka Ildikó