SipegeL MariannA*
„Összművészet”
(Tallér
Zsófia: Kippkopp és Tipptopp c. zongoradarab-sorozatáról)
Tallér Zsófia Erkel-díjas
zeneszerző Marék Veronika meséjére írt zongorasorozata 18 kis karakterdarabból
áll. Ezek kis zenejelenetek: hangulatok,
figurák, vagy események koncentrált megjelenítései. A zeneszerző maga is kiváló
zongorista, és ez tükröződik a darabok zongoraszerűségében, játszhatóságában. A
precíz, mindenre kiterjedő előadási jelek, az ajánlott metronómszámok megkönnyítik a művek értelmezését. tanár és növendék számára
. A kedves ábrák szintén Marék Veronikától származnak. A kotta szerkesztése
nagyon ügyes: egyik oldalon a szöveg az illusztráció áll, a másikon pedig a
hozzá kapcsolódó zongoradarab. A gyerekek fantáziáját megmozgatja ez a fajta
„összművészet”.
A mese aktuális részének hangulati
alátámasztását szolgálja a sokféle zenei karakter, amely változatos
billentésmódok alkalmazására ösztönzi tanárt és diákot. Sokkal érdekesebb
komplett zenei anyagon megtanulni ezeket a mozgásformákat, amelyhez történet,
cselekmény, hangulat társul, mint száraz
ujjgyakorlaton keresztül. A darabok sorát ilyen értelemben akár egy zongoraiskolának is tekinthetjük. Már első osztályos növendékek is játszhatnak
a sorozatból, de vannak olyan darabok, amelyek billentéstechnikailag
nehezebbek, ezeket 5-6. osztályosoknak ajánlhatjuk.
A „főhős” egy
gesztenyekislány, Tipptopp, aki egy „helikopter- falevélen” utazott az őszi
erdőben, és lepottyant a tarka levelek közé. Vándorlása során különböző
állatokkal találkozik, akiknél szállást, menedéket keres a hideg őszi éjszaka
elől. Próbál élni a felajánlott lehetőségekkel, de rá kell jönnie, hogy egyik
állat életfeltételeihez sem tud alkalmazkodni. Találkozik végül a neki való
társsal, a gesztenyefiúval, Kippkoppal, így a történet happy end-del ér véget.
Az első kis darab Tipptopp
érkezését mutatja be. A zongoradarabban a főhős a C-D- F- G hangokon repül
különböző regiszterekben, majd lepottyanásakor megszólal a C-dó pentachordot
teljessé tevő E hang is.
A darab poco rubato és tempo
giusto, dinamikai skálája a pp-tól a f-ig terjed. Mivel váltott kezes a mű, és
csak a 2. és 3. ujjat használja, akár a kezdő zongorista is bemutathatja. A páros-kötés, amely a zongoristákat
végigkíséri tanulmányaik során már itt megjelenik. A gesztenyekislány falevélen
történő le-fel ringatózása segítséget nyújthat a zongorán történő helyes mozgás
megvalósításában.
A sün c. kis darab már időnként
nagyon óvatosan, bevonja a másik kezet is a játékba. A hangok sora immár nonává
bővül, megjelennek változatosabb billentés-módok az éneklő legato-tól a
staccato-ig. A dallam rajza felidézheti a növendéknél az összegömbölyödő sün
képét. A két kéz általában párhuzamosan
halad. A skálameneteknél még nincs szükség az alá,-illetve fölétevésre: vagy
váltott kezet alkalmaz a zeneszerző, vagy beiktat egy teljes ütemnyi szünetet,
hogy a kezdő zongorista a kezét másik pozícióba vihesse. A sün elballagását lefelé lépegető C-dúr
hangsor fogyó dinamikával jeleníti meg.
A harmadik, Tipptopp és a
mókus címet viselő darab ismét váltott-kezes. Ütemmutatója 6/8, táncos
Allegretto. Csupa fekete billentyűn mutatja be a mókus (staccato, leggiero)
ugrálását. egyre magasabbra (
négyvonalas Cisz-ig) Tipptopp , aki falevelek segítségével mókusnak öltözött,
nem tudja követni az igazi mókust, és lepottyan a kis Disz-re. A darab utolsó
öt ütemét a szerző „ triste” előadási utasítással látta el. A billentésmód
megváltozik a balkézben, megjelennek a tenuto pontozott negyed értékű hangok. A gyerekek számára viszonylag nehéz 6/8 –os
ütemmutató megéreztetésében hol a darab ritmikája, hol a bejelölt
hangsúlyokkal. jelenlevő ütemfelezés segít.
Tipptopp a negyedik műben lepkének
öltözik. A moderato tempójelzésú ¾-es darabot a kettős-fogások és a
portato billentésmód jellemzi. Tagolási
érdekesség a 7. -8. ütemben előforduló hemiola. Technikailag kihívást
jelenthet az utolsó sorban súlytalan ütemrészen történő kézváltás. A darab csak
az utolsó két ütemben hagyja el a egy- és kétvonalas hangtartományt.
A Búcsú a pillangótól tempójelzése
lent. A cantabile dór dallam először a jobb kézben, majd a balkézben jelenik
meg. A kísérő clusterek jó gyakorlási lehetőséget adnak az öt ujj
összefogására, az akkordok puha megszólaltatására, a harmóniák figyelmes
meghallgatására.
A Kuruttyoló c. darab
giocoso jellegű. Érdekessége az 5/8 és ¾ váltakozása. A darab
meglehetősen gyors staccato. A két kéz csak G- kulcsban játszik, viszonyuk
változatos, a váltott kezes játék, a párhuzamos és tükörképben történő mozgás
egyaránt előfordul.
Az Iszapdagonya az
egyetlen a kötetben, amely nem hagyományos billentésmódon, hanem elfektetett
tenyérrel szólaltatható meg. „Nincs jobb a puha, meleg iszapnál” mondja a béka.
Ennek megfelelően a darab karaktere piano dolce és largo. Tetszés szerint játszható fehér és fekete
billentyűkön. A hangmagasság megközelítően van ábrázolva. A hangértékek
egyenlők, teljes ütemet kitöltenek, egyetlen ütemben van két hang, talán ez
indokolja az alla breve ütemmutatót.
Ütemenként pedálváltást találunk, gyakoroltathatjuk növendékeinkkel az
utánnyomott pedálhasználatot. Az utolsó négy ütem tetszés szerinti számban
ismételtethető az egyéni kreativitástól függően, míg a hang el nem fogy. (dim.
poco a poco).
A zöld madár trillája c.tétel kétfajta karaktert
mutat be. Az első rész a trillázó madarat ábrázolja, ahogyan egyre feljebb
röpül páros kötésekkel felfelé haladva zongorán. Ezután metrumában eltérő ¾ -es komplementer ritmusú, éneklő legato dallam
következik, amelynek végén ismét megjelenik a trilla -motivum. Tipptopp
„dideregve bebújt a száraz levelek közé, s lassan álomba sírta magát”.
A Holdvilágnál, hidegben
lento tempójelzésű darab végig cantabile és mp. Lefelé hajló kvart hangközökre
épül. Ez a mozgás az utolső két ütemben megfordul, felfelé irányuló tercek és
oktávok jelennek meg.
Tűnődő reggel (penseroso), az álmos
reggeli hangulatot jeleníti meg. Jellemző ritmusképlete a triolás negyed
–nyolcad pár a darab első részében, mintegy lusta ringatózásként hat A jobb kéz
osztinátó–szerűen játssza ezt a ritmust A-E-F-G- hangokon, amelyet a balkéz
táguló hangközei kíséri. Az első négy ütem megismétlődik. A darab második részében az alsó szólamba
kerül a dallam, a kíséret hangközei most a jobb kézben tágulnak. A ritmus itt
elhagyja a triolás lüktetést, hogy a végén aztán újból visszatérjen. A
hangtartomány a kis A-tól a háromvonalas C –ig terjed., dinamikai előírása
piano és mezzopiano. Tipptopp sündisznónak öltözött és keresi a sündisznót,
hogy szállást kérjen tőle. A többi állat rémülten menekül a furcsa figura elől.
A Merre vagy c. tétel
Allegretto, a mezzoforte-t felváltó pianissimo ütemek a kis gesztenyelány
tanácstalanságát érzékeltetik. Az állatok előle történő menekülését a
váltott-kezes forte, majd a darab végén a „Mi lesz velem?” hangulatot fokozatos halkításban és lassuló ritmusértékeken keresztül mutatja
be a zeneszerző. Tipptopp meglátja Kippkoppot, a gesztenye-fiú a sündisznónak
öltözött gesztenyekislánytól megijed, és
futásnak ered. Tipptopp utánalohol.
A Hajsza c. tétel ezt
a jelenetet, a con moto tempo és a mezzoforte-tól fortissimo-ig terjedő
dinamika segítségével ábrázolja Tallér Zsófia. Az uralkodó mozgás a lefelé
haladó négy hang. A tétel végén Tipptopp belepottyan a tóba, a dallam is egyre
mélyebbre kerül.
A tóban leázik róla a
sün-jelmez, és előbukkan a szépséges gesztenyekislány.
Tipptopp vigaszra talál, amikor elmeséli
Kippkoppnak a történetét. A darab jellemző hangköze a terc. A négy hangból álló
motívum folyamatos tizenhatod mozgásban szekvenciaszerűen halad lefelé, a
dallam szinte simogat. Az utolsó ütemekben a mozgás iránya megváltozik, a
hangközök is megnővekednek. Az elbeszélés párbeszéddé válik. Zongoratechnikai
megvalósítása nem könnyű, a szép éneklő legato-hoz az összefoglaló mozgás
nélkülözhetetlen.
A Sürgölődés, forgolódás
c. darab azt a jelenetet ábrázolja, amikor az odút otthonná varázsolják. A
pároskötés itt is fontos szerepet játszik csakúgy, mint a zöld madár trillája
c. tételben. Uralkodó hangköz itt is a terc. A darab imitációs részének a
megoldása új feladat elé állítja a gyerekeket. Kippkopp elballagott kedvenc
fájához, de nem érezte jól magát. Rájött, hogy miért olyan szomorú.
Az Egyedül címet
viselő tétel dinamikája a pianissimo-tól a mezzopiano-ig terjed. A kottában
található jelölés mutatja, hogy minden ütemben egy súlyosabb és egy kevésbé
súlyos kettősfogással induló páros-kötés található. Ezt betartva lesz a darab
4/4-es.A dallam és kíséret megoszlik a
két kéz között.
Az Összetalálkoztak
c. tétel vivace, leggiero. A darab eleje tükörmozgás, az egymás felé futás
zenei megjelenítése. Amikor összetalálkoznak, a mozgás párhuzamossá válik.
A leggiero staccato virtuóz
megvalósítása jó technikai készséggel megáldott gyereket feltételez. Az
ütemmutató szokatlan 5/4, legtöbbször 3+2 elosztásban. Ezt teszi változatosabbá
a 12. ütemben a balkéz ütem- háromra történő belépése.
A Cirógatva, ringatva
dolce darab csupa szekund „simogatás”-ból áll. 6/4 ütemmutatójú, de a gyakran
súlytalan ütemrészen elinduló mozgás bizonytalanná teszi a metrumérzetet. A
jobb kéz csak G-A szekundokat játszik, míg a balkéz a D-E szekund mellett B-C
hangokat is megszólaltat. Az andante mosso tempójelzés utal arra, hogy a mozgás
ne legyen lassú, a cirógatás érzetét keltse.
Az utolsó tétel egy Falevél
tánc. Ez a leghosszabb darab a kötetben, két oldalas, és az egyetlen, amely
előjegyzést tartalmaz. Csaknem végig két háromnyolcados hangcsoportban halad,
amelyet két duolás ütem és egy ütemnyi szünet szakít meg.
Ezzel, egy gigue-re
emlékeztető tétellel fejeződik be Tipptopp története, Marék Veronika és Tallér
Zsófia zenés meséje, amelyet a Győri Liszt Ferenc Zeneiskola zongoratanszakának növendékei 2009-ben nagy
sikerrel adtak elő. Az egyes zongoradarabokhoz
kapcsolódó meserészleteket egy növendék olvasta fel, verbalizálva az éppen
soron következő zenei történést. A kötetben szereplő nagyszerű rajzokat kivetítettük,
ezáltal tettük még élményszerűbbé az előadást.