DR. BEDNARIK ANASZTÁZIA*

Laudatio organi

Postludium az I. Országos Zeneiskolai Orgonaversenyhez (Kiskunlacháza)

Alapfokú művészetoktatásunk egyre nehezedő helyzetében üdítő színfolt volt az a találkozó, amelynek zsűrijébe meghívást kaptam. Sokak reménysége, hogy új hagyományt teremtve zajlott le 2011. október 20-án a Liszt Ferenc nevével fémjelzett I. Országos Zeneiskolai Orgonaverseny Kiskunlacházán. A résztvevők Budapestről, Vácról, Nyíregyházáról, Dédestapolcsányból, Kiskőrösről, Veszprémből, Egerből, Bajáról és Kiskunlacházáról érkeztek. Már a kezdeményezés is örömmel töltött el, hiszen orgonát tanuló zeneiskolás növendékek számára nagyon kevés megmutatkozási lehetőség van országszerte.

A zsűri elnöke dr. habil. Csanádi László orgonaművész, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának orgonatanára volt, a további tagok Mátyus Gabriella orgonaművész, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola orgonatanára, Szilágyi Gyula orgonaművész illetve jómagam voltunk. A találkozónak a kiskunlacházi Református Templom adta a helyszínt, az orgonista növendékek kipróbálhatták a település 26 regiszteres Angster orgonáját, melynek megszokása nem kis feladatot jelentett számukra.

Közel negyedszázados tanári tevékenységem során szakközépiskolai tanári munkám mellett alapfokon is szinte folyamatosan tanítok, így van rálátásom azokra a sikerekre és nehézségekre, melyek ezen a területen jelentkeznek. Jó volt látni, hogy sok lelkes fiatal választja az orgonát hangszeréül. A minisztérium által meghirdetett tanulmányi versenyeken illetve azok értékelő bizottságaiban való részvételem is számos összehasonlításra ad lehetőséget. A kiskunlacházai rendezvényen feltétlenül előnyt jelentett az, hogy nem korcsoportokban és díjakban kellett gondolkodnunk. Aki egy kicsit is ismeri az orgonaoktatást az tudja, hogy a legkülönbözőbb életkorokban, jelentős előképzettségbeli eltérésekkel fognak neki a tanulók az orgonatanulásnak. Így a zeneiskolai osztály sokszor pusztán adminisztrációs tény. A korcsoportok mellőzését előzetesen mi javasoltuk a szervezőknek. Így a versenynek igaziból a találkozó jellege domborodott ki. (A salgótarjáni, több évtizede megrendezésre kerülő verseny is találkozóként működött hosszú időkön keresztül….) Meg kell

*Orgonaművész-tanár, a váci Selye. J. SZKI Pikéthy Tibor tagintézménye vezetője.

említenem, hogy mintául szolgált a Szegedi Orgonista Találkozókon szerzett tapasztalat is, mely közép és felsőfokon tanulóknak, és pályakezdőknek ad lehetőséget a bemutatkozásra. Az egyébként az SZTE ZMK által patronált és Csanádi László által immáron négy alkalommal szervezett rendezvény már többedszerre bizonyította azt, hogy ez jól bevált út. (E rendezvényen un „független” zsűri nincsen, minden felkészítő tanár egyenlő szavazati joggal rendelkező zsűritag is egyben.)

Nagyon hasznos volt minden résztvevő számára, hogy a rendezők pár soros ismertetőt kértek minden indulóról és tanszakaikról. Számos ígéretes növendékről tudtuk meg személyes motiváltságuk hátterét. Az értékelés során elsősorban az összbenyomás, az előadás minősége volt a döntő s nem a választott művek nehézségi foka. A versenyen egyébként maximum 15 perc hosszúságú, kizárólag J. S Bach és Liszt Ferenc műveiből összeállított tetszés szerinti műsorral lehetett nevezni. Az időtartamot általában nem töltötték ki a versenyzők csak néhány esetben. Örömömre szolgált, hogy csak elvétve fordultak elő azonos műsorválasztások. Az életkori megoszlás rendkívül tág volt, 15-29 év közötti, bár a diákok többsége a középiskolás korosztályból került ki. Az idősebb kor azonban nem jelentett különösebb előnyt. A 17 résztvevő közül 4 fő kapott arany minősítést, ők 15-19 év közöttiek. Közöttük hallhattunk egy látássérült fiút, Péterfay Ferencet (Baja. Liszt F. AMI, tanára dr.Kosóczki Tamás), aki látóként is megérdemelten kaphatta volna az arany minősítést. Jelenléte tanúságtétel volt arról, hogy sérülten is teljes életet lehet élni. Kiemelkedő és 15 éves korát meghazudtoló érettségű teljesítményt nyújtott Vida Mónika (Járdányi P. Zeneiskola Bp., tanára: dr. Friedler Magdolna), aki magas szinten zongorázik. Jób Zsófia tanuló (Kiskunlacháza, Volly István AMI, tanára: Bilku Marina), és Kiss Ágoston (Bartók B. AMI Vác, tanára dr.Bednarik Anasztázia) szintén arany minősítést kaptak. A fentieken kívül 7 ezüst és 6 bronz minősítést oszthattunk ki. Nagyon szerencsésnek tartom –és a visszajelzésekből is tudjuk-, hogy mindenkit értékeltünk. A diákok egymást meghallgatva is elhelyezhették magukat a mezőnyben. A zsűri munkájáról elmondhatom, hogy teljes egyetértésben voltunk az értékelés során, gyakorlatilag viták nélkül.

Minden ilyen rendezvény leghasznosabb része a szakmai konzultáció. Örvendetesen fiatal tanárgeneráció volt jelen a versenyen, akik rendkívül lelkesek. Nehézségeikről is őszintén beszéltek. Általános probléma a korosztály iskolai leterheltsége, mely nehezíti a gyakorlást ami egyébként is helyhez kötött és időben sokszor behatárolt. Nem mindenkinek van arra lehetősége, hogy orgonatanulmányai mellett továbbra is zongorázzon ami pedig nagyon hasznos lenne. Két szakon egyidejűleg nem lehet tanulni, a kötelező zongora óraszámot pedig nem tudják mindenütt biztosítani. A hangszer kérdése is lényeges. A zeneiskolák többségében digitális „orgona” áll rendelkezésre. Szerencsés esetben a tanárnak módjában áll sípos, valódi orgonán is játszatni a növendékét, amennyiben valahol például templomi orgonistaként ezt megteheti. Megfogalmazódott, hogy ezeknek a gyerekeknek nehéz terep volt a helyszínen található orgona „meghódítása”. A tanárok számára komoly megerősítést jelentett, hogy az esetek többségében ugyanazokat a véleményeket hallhatták, amelyeket maguk is számtalanszor elmondtak már növendékeiknek. Mivel általában tanítványaik jelenlétében beszélgettünk velük sok beismerő mosolyt és egyetértést láthattam.

Nem hagyhatom ki a szervezők magas színvonalú munkájának méltatását. lelkiismeretes előkészítés, gondoskodás jellemezte az előkészületeket. Úgy láttam, mindenkivel tudtak személy szerint is törődni, ha arra szükség volt. Programjukban a zsűri tanácskozása alatt a versenyzők ráckevei kiránduláson vettek részt, melynek során megtekintették a szerb ortodox és a római katolikus templomokat, a Savoyai Kastélyt, visszaúton pedig betértek a kiskunlacházi "Angyalos Házba". Este hétkor díszvacsora fogadta a vendégeket, itt történt meg az eredmények kihirdetése is.

Köszönet illeti a Volly István AMI igazgatóját Breznyán Istvánt és munkatársait Zólyomi Árpádot és Platthy Mónikát, valamint a szakmai szervezésben orgonatanárát Bilku Marinát, aki odaadóan és fáradhatatlanul intézte a verseny ügyeit, továbbá a helyet biztosító Takaró András református lelkész urat.

A szervezésében és lebonyolításában is rendkívül sikeres verseny után mindenki kifejezte azt a vágyát, hogy jövőre is találkozzunk. Bízunk benne, hogy akik idén nem tudtak részt venni ezen a rangos eseményen legközelebb kedvet kapnak a részvételhez. Reméljük, hogy ez a találkozó hagyománnyá válik, és az együttlétek nem versengéssé, hanem olyan kötetlen szakmai alkalmakká válnak, melyekről mindenki gazdagabban, motiváltabban térhet haza.