Még mindig Liszt

A Zenetanárok Társasága Liszt emléknapja Budapesten

A Zenetanárok Társasága két rendezvénnyel tisztelgett Liszt nagysága előtt 2011-ben. Az első esemény egy nagyszabású, sok szervező, résztvevő és számtalan bel-és külföldi támogató közreműködésével létrejött rendezvény volt Gyulán 2011. szeptember 24-én, amelyről már olvashattunk részletes beszámolót. A második, budapesti rendezvényt – amely a zongora tagozat vezetője, Ábrahám Mariann ötletének nyomán a gyulai rendezvény néhány mozzanatát is tartalmazta – a választmány tagjaiból álló maroknyi csapat szervezte meg. A budapesti Liszt-nap helyszíne a Nap utcai zeneiskola szép nagyterme volt november 26.-án.

A műsor színes és sokrétű volt, amely tartalmazta a már előzőleg Gyulán elhangzott előadásokat Liszt a magyar arisztokráciához fűződő, kevésbé ismert kapcsolatáról és virtuóz előadóművészetéről, valamint egy Liszt műveiből összeállított koncertet. A hangverseny előadói a zeneiskolai szinttől a Zeneakadémiáig minden korosztályt képviseltek, s ily módon tanúi lehettünk annak, hogy megdől az a világon sokak által támogatott tévhit, hogy Liszt csak a virtuóz felnőtt korosztály szerzője.

A Zsigmond Zoltán vezetésével Szegedről érkező csapat érdekes párhuzamban állította elénk Liszt etűdjeit, egymás után adva elő a fiatal idősebb zeneiskolás vagy szakiskolás – korosztály számára is megközelíthető kis etűdöket és az azokhoz alapgondolatukban hasonló, mesteri tudást követelő változatokat a Transzcendens etűdök közül. Maga a zeneiskolás hallgatóságra számító előadás is sok érdekes momentummal szolgált Liszt zongoraművészi pályafutását és zongorázását érintve a közönség számára, amely, bár zeneiskolai környezetben, de csupa lelkes és érdeklődő felnőttből és szakmabeli vagy félig szakmabeli kollégából állt.

Darvassy Andrea élvezetes és élénk előadásában alapvetően a Zichy családról és azon belül a zeneszerző-zongorista Zichy Gézáról tudhattunk meg nagyon sok, számunkra eddig ismeretlen adatot, s ezen belül Liszt Ferenc életének azon momentumai villantak föl, amelyek őt Magyarországhoz, a magyar zeneszerető arisztokráciához fűzték. Különlegességként elhangzottak Zichy Géza Liszt átiratai és saját művei is. Az előadáshoz párosult az a Zichy családot bemutató és a ma élő utódoknak köszönhető gazdag kiállítási anyag, amelyben Liszt életének budapesti színterét bemutató képek és magyarországi tartózkodásával kapcsolatos adatok szerepeltek.

A délutáni programban a három képzési szintet képviselő előadók koncertjét hallgathattuk meg, a legfiatalabb, ígéretes tehetségű zeneiskolásoktól a már nemzetközi sikereket is elért egyetemi hallgatókig. Nagy köszönet a sok szép produkcióért a lelkes előadóknak, a felkészítő tanároknak és a részvételt támogató szülőknek!

A ZETA budapesti Liszt napja hűen tükrözte a Zenetanárok Társaságának jelenét. Tükrözte azt a lelkesedést és minden áldozatra kész aktivitást, amely néhány tag részéről újra és újra megnyilvánul, s amelynek olyan programokat köszönhetünk, mint például az elmúlt időszak két kiemelkedő eseménye: az Országos Jazz Konferencia vagy az Országos Weiner Fesztivál. Tükrözte azt a távolból figyelő, alkalmanként építő jellegű kritikát, amelyben általában nincs hiány. Ám tükrözte azt a sajnos sokszor tapasztalt érdektelenséget is, amely – akár a tanárok és a növendékek túlterheltségének, akár a programok egymásra halmozódásának eredményeképpen – oly sokszor nehezíti meg a szervezést és a közönségszervezést, s amely miatt kérdésessé kezd válni a Zenetanárok Társaságának léte. Tükrözte az anyagi háttér és a financiális lehetőségek immár teljes hiányát, hisz ennek a programnak a létrejöttét teljes egészében a szervezők önkéntes munkájának és az elnök saját, személyes áldozathozatalának köszönhettük. S végül, de nem utolsó sorban tükrözte azt az ország minden részében tapasztalható végtelenül pozitív szakmai és emberi hozzáállást, amely megmozdítja a résztvevőket, hogy sok esetben sok-sok kilométert utazzanak azért, hogy egy néhány perces színvonalas produkcióval megajándékozzák a hallgatóságot.

Amíg ez a lelkes és mindet megoldó hozzáállás él, amíg sok tanárkolléga, zeneszerető szülő, zenetanuló gyermek és a zenei pályát választó fiatal részéről ilyen áldozatos munkát látunk, addig van remény arra, hogy a magyar zenetanár társadalom túllépjen a nehézségeken és megtartsa azt a magas színvonalat, amely sokak számára még mindig irányadó lehet a nagyvilágban.

Dr. Czitrovszky Ilona