KIVÁLÓ!

Ábrahám Mariann játszik a Hungaroton új dupla korongos cd-jén

Ábrahám Mariann cd-je KIVÁLÓ,

mert

   1.) gondolatébresztően átgondolt a szerkesztése, ahol a XIX. (Robert Schumann – Liszt Ferenc) és XX-XXI. (John McDonald, Balasa Sándor, Hollós Máté, Gyulai József, Soproni József, Durkó Zsolt, Dianne Goolkasian Rahbee) századi szerzők darabjai eggyé forrnak;

   2. ) a felhangzó művek szerzőik legjobb zongorára írt opusai, melyek egymás mellett még elmélyültebben, még ihletettebben üzennek felénk;

   3.) érződik, hogy szerzőik valamennyien a zongora professzionális művelői, akik rendületlenül bíztak / bíznak a szólózongora-hang végtelen lehetőségében, s akik mertek és tudtak széles érzelmi skálán szólni még 3.38 perc átlagú művekben is;

   4.) Ábrahám Mariann nemcsak megszólaltatta a műveket, de minden hangján érezhető, hogy őszintén és elfogulatlanul mélyült el a sokféle alkotó költészetében, légyen szó látomásról, álmatlanságról, humorról, tavaszi virágzásról, vagy éppen kegyeletteljes emlékezésről (Hommage à Händel, Bartók);

   5.) ahol még a cd technikai alkotói is részesei a művészi munka sikerének a tételszűnetek méltó időtartamának kiválasztásában is;

   6.) Ábrahám Mariann üzenetét mindenkinek meg kell hallania, hogy félévszázados pályakezdés után is lehet ifjonti hévvel, szellemi frissességgel teljeset alkotni, játszani, sőt tanítani is, csak legyen rá lehetőség!

A HUNGAROTON dr. Ábrahám Mariannt, mint humanista, érzékeny és ereje teljében lévő zongoraművészt szakmai minőséget le nem tagadható lehetőséggel magasba emelte művészi-pedagógiai munkásságának évfordulóján. Gratulálunk!

                                                      Zelinka Tamás

                                                 ***

A következő rész az ajánlott CD tartalomjegyzékén kívcül az Ábrahám Mariann által írt teljes ismertetőt is tartalmazza.

I. CD

SCHUMANN-LISZT

Widmung – Ajánlás Liszt 1846-1848 között írta át szóló zongorára Robert Schumann dalát, melyet Schumann menyasszonyának, Clara Wiecknek ajánlott. A dal a Mirtuszok (Op. 25) című ciklus első darabja.  Liszt az eredeti művet néhány kiegészítő ütemmel látta el, és a dallamot többféle gazdag  kísérettel, több variációban megismételte.  Az átiratot először Lipcsében, 1848-ban publikálták.*

 

LISZT (1811-1886)

 

ApparitionsLátomások. Liszt 1834-ben, 23 éves korában három művet komponált ezzel az összefoglaló címmel.  Vélhetően A. de Lamartine  romantikus költő, történész és politikus hasonló című költeménye, vagy Urban: Auditions című verse ihlette. Az Apparitions három darabját Párisban és Lipcsében már egy évvel megkomponálásuk után kiadták.  A londoni kiadás ugyanebben az évben csak az első kettőt jelentetette meg a „Le pianist moderne” című sorozat részeként. Liszt ebben az időszakban kezdett saját zongorajátékának még tökéletesebbé tétele végett intenzív technikai tanulmányokba.  Játéka azonban ettől nem vált gépiessé, megőrizte poétikus kifejező erejét. E művekben is a technikai eszköztár rendkívül intenzív kifejezéssel párosul.  Az Apparitions első darabja egy vízió, extatikus, borzongató lelkiállapot tükre. A műben különleges hangnemi kapcsolatok sorozatában szólal meg az elején bemutatott téma.                           

 

Liszt kései művei halála után hosszú ideig nem jelentek meg nyomtatásban. E zenék stílusa és tartalma már túllép a romantikus kor gyakorlatában ismert formanyelven és  a jövőbe, a XX. század felé mutat. 1874. február kilencedikén a következőket írta Liszt Carolyne von Sayn-Wittgensteinnek: „… je ne pourchasse ni rubans, ni executions de mes oeuvres, ni louanges, distinctions et articles de journaux, en quelque pays que ce soit. Ma seule ambition de musicien était et serait de lancer mon javelot dans les espaces indéfinis de l’avenir…** („… nem vágyom kitüntetésekre, a műveim előadására, dicshimnuszokra, hírnévre és újságokban megjelenő cikkekre, bármilyen országból származzanak is azok. Muzsikusként egyetlen célom volt és maradt, hogy gerelyemet a jövő határtalan terébe hajítsam.”)

 

Schlaflos!  Frage und AntwortÁlmatlanul! Kérdés és válasz. Az 1883-ban keletkezett mű tulajdonképpen egy noktürn. Lisztet egyik tanítványának, Antónia Raabnak költeménye ihlette. A darab, kételyekkel teli hangvétellel az élet értelmét kérdezi, és végül megadja a választ is, amely Liszt számára a vallás, ahogy ez egyértelművé válik a rövid kis darab végén felhangzó akkordsorban. A mű Liszt életében nem jelent meg, 1927-ben publikálták először.

 

En rêve - Álomban.  Az 1885-ben született rövid kis kompozíciót Liszt egyik tanítványának, A. Stradalnak ajánlotta. A darab dramaturgiailag mintegy folytatása az előzőnek. Nyugalmat és lecsendesedést sugároz. Liszt halála után  A.  Stradal jelentette meg először a darabot nyomtatásban 1888-ban.                                  

 

Hymne du Matin – A reggel himnusza. Liszt e művét Lengyelországban, 1847 őszén komponálta. A darabot A. de Lamartine hasonló című költeménye ihlette. A darab a legmélyebb regiszterben, sötét akkordokkal kezdődik, amelyből kétszer felvillan a fény és apró futam formájában visszafut a mélybe. Lassan felragyog, és az ember lelkének háláját és örömét egy csodálatos dallamban teszi hallhatóvá Liszt, majd teljes pompában, himnikusan, induló formájában köszönti a Napot.  A darab csak 1981-ben jelent meg először.

 

 

SCHUMANN: (1810-1856)

 

Davidsbündlertänze für Klavier, Op. 6

 

Schumann 1834-ben alapította meg a Neue Zeitschrift für Musik című zenei ujságot, amely a „forradalmi romantikusok” lapja volt. Ezzel a lappal harcot indított a klasszikus hagyományokban gondolkodó szerzők ellen, akiket filiszteusoknak nevezett, és akikkel szemben álltak az új zene követői a Dávid-szövetségben (Davidsbund).

Schumann 1837-ben, 27 éves korában komponálta a Davidsbündler Táncok (op.6) című ciklust. Vezérmotívumként szerelmének és jövendő feleségének, Clara Wieck-nek egy témáját használta fel a darab első ütemeiben. Lényegileg azonban saját személyiségének kettős arculatát komponálta meg a tételekben. E kétféle személyiség zenei portréja váltakozva hangzik fel, időnként egy tételben egyidejűleg is.

„Florestan a viharos természetű, zabolátlan, ámbár becsületes lélek, aki idönként szeszélyes, hóbortos is tud lenni.  Eusebius egy szelíd lelkű ifjú, szerényen mindég a háttérben marad.  A darab két 9-9 tételt tartalmazó sorozatból áll.”***

I. sorozat                                                                                 

1.   Lebhaft

2.   Innig

3.   Mit Humor

4.   Ungeduldig

5.   Einfach

6.   Sehr rasch

7.   Nicht schnell

8.   Frisch

9.   Lebhaft

 

II. sorozat

10.  Balladenmäβig. Sehr rasch

11   Einfach

12.  Mit humor

13.  Wild und lustig

14.  Zart und singend

15   Frisch

16.  Mit gutem Humor

17.  Wie aus der Ferne

18.  Nicht schnell

 

CD II.

Kortárs zeneszerzők művei - válogatás bemutatókból

 

John  McDonald           A B R  A H A M  for piano

John Mc Donald zeneszerző és zongorista, „friss, ötletgazdag, éleselméjű fiatal zeneszerző (Boston Globe) ragyogó zongorist,

aki született szín, forma és dinamikai érzékkel rendelkezik. Muzsikusként nemzetközi elismertséget szerzett” Számtalan kiemelkedő pozíciója mellett az USA Massachusetts államban lévő Tufts Egyetem (Medford) zeneszerző tanszakának professzora.

Az ABRAHAM for Piano című kis darabot 1998-ban kaptam a Szerzőtől. Az egyetemre tett második meghívásom alkalmával tisztelt meg ezzel a név-betűkre írott kis kompozícióval. (kézírat) Weboldala: johndmcdonald.com/c-v.html 

 

*

 

A magyar kortárs zeneszerzők: (életpályák, lásd: Wikipedia ) Balassa  Sándor, Durkó Zsolt, Hollós Máté, Soproni József és Gyulai József  ( http://www.mfa.kfki.hu/~gyulai/, válogatás darabjaiból http://www.mfa.kfki.hu/~gyulai/_/ [Media-Music-Performances ] könyvtár) kiemelkedő képviselői a magyar zenei és tudományos életnek. Működésük területén az évtizedek alatt a legmagasabb pozíciókat töltötték és töltik be.  A Magyar Állam számtalan kimagasló elismerésben részesítette tevékenységüket.

 

Balassa Sándor (1935) Öt testvér op. 6

Az Öt testvér zongorára c. mű 1960-ban keletkezett, melyet a Szerző 1994-ben átdolgozott. Az Öt testvér egy útkereső fiatalember munkája, mely egy kezdő zeneszerző portréját rajzolja ki. A benne használt szerzői eszközök közül némelyek később elmaradtak, mások a saját zenei hang építőköveivé váltak. A később megtalált nagyobb zenei forma tulajdonképpen visszanyúlik ehhez a kísérletező időszakhoz. „Megbizonyosodtam róla, hogy az emberi kedély igényli a változatosságot és ezt a rövid jellegű darabokban lehet leginkább megfogalmazni. A változatosság az egymást követő darabokban egymást erősíti.” Az öt tétel ötféle karakter. Van közöttük pesante jellegű, szarkasztikus, mozgékony, játékos. A Finale bizonyos részeit a népzene ihlette. Dedikációja az előadónak szól. A darab a Solo Music Kiadó-vállalatnál 2002-ben jelent meg.

 

 

Hollós Máté (1954): 1 vagy 10 zongoradarab

 „Nos hát: egy vagy tíz zongoradarab? – kérdezheti a hallgató a cím olvastán –, hogy a szerző sem tudja eldönteni? Ám a zene folyamatából maga is könnyen kap választ. Tíz rövid tételt hall ugyanis, amelyet motivikus kapcsolatok szőnek át, így a tagoltság ellenére is egy darab bontakozik ki.  A zárótétel a kérdőjeles, nyitottan maradó nyitótételt megismételve és továbbgondolva lekerekíti a kompozíciót.” A mű 1994-ben keletkezett, és 1998-ban az Akkord Zenei Kiadóvállalatnál jelent meg.

 

Gyulai József (1933): Scherzo, Rondeau

 „Széchenyi” és „Prima” díjas fizikus professzor, akadémikus, ifjú korában intenzíven folytatott zeneszerzői tanulmányokat. Scherzo című zongoraművét 1951-ben komponálta. Ezt követően a körülmények megváltozása késztette szakmai váltásra. A játékos hangvételű Rondó, melynek alcíme Zsófinak, a Zsófi lánya megszületése feletti örömujjongást fejezi ki. A darabot a Szerző 1963-ban komponálta. (kézírat)

 

Soproni József (1930): Jegyzetlapok zongorára IV.

A négy füzetben elrendezett 82 darabból álló sorozat 1974-78 között keletkezett. A sorozat egyfajta kompendium arról, hogy milyen zeneszerzési technikák születtek a XX. században Európában. E műveken keresztül megismerhetjük az elmúlt évszázad zenei gondolkodás-modelljeinek, sokrétű zenei eszközeinek azt a vonulatát, melyek a Szerzőt megérintették, melyeket alkotói eszköztára részévé tett. A Jegyzetlapok „mai eszközökkel közvetítik a mai ember gondolatait, de úgy, hogy kontinuitásban maradnak a múlttal is. Gyakran megjelenik a polifon fogalmazásmód, az ősi magyar népdal, a siratók deklamációinak hangja áttételesen, ötvözve a századvég zeneszerzési technikáival.” Megjelent az: Editio Musica Budapest kiadónál, 1980-ban.

 

Durkó Zsolt (1934-1997) : A gömb története  II.

Durkó Zsolt a következő mondattal magyarázza meg a sorozat címét: „Az intonációk széles skálája, harmóniarendje, szólamainak összecsengése, hangközhasználatának egésze sugallja a gömb, a kerek egész képzetét.” A 60 darabból álló, öt sorozatra tagolt ciklus 1989-91 között keletkezett. „A darabok karaktere az ünnepélyestől az irónikus felhangokig, a jókedvtől, a napsütéstől az esőcseppek kopogásáig, a Jupiter motívum feldolgozásától a tetszőleges sorrendben előadott halmazokig, vagy a zenei fény-árnyék megjelenéséig terjed.”. Megjelent az Akkord Kiadó Vállalatnál, 2006-ban.

 

Dianne G. Rahbee (1939) Három prelűd zongorára op. 87.

 Az USA-ban élő örmény származású művész számos művet írt szóló hangszerre, zenekarra, kisebb együttesekre, énekhangra. Műveit nemzetközi fesztiválokon, az USA-ban és külföldön is gyakran tűzik műsorra. 1996-ban Magyarországra érkezett, ahol több városban, így Budapesten is szerzői estet adott. Az Op. 87. számú három prelűdöt 1998-ban komponálta, és az előadónak dedikálta. Bemutatójuk a zeneszerzőnő szerzői estjén 2004-ben New Yorkban, a Carnegie Hall-ban volt. A három darab programzene, címük: August, Lullaby for Elias Celebration. A Prelűdök című kötet több más hasonló karakterű darabbal az F.J.H Music Company-nál a Kortárs Zongoraművek sorozatban  2007-ben  jelent meg. Weboldala: www.dgoolkasianrahbee.com

                                                                                                         

Forrásanyag

*  A felhasznált szövegek forrásai a Liszt Összkiadás köteteiben megjelent ismertető szövegek. Közlésük az EMB szíves engedélye alapján

 Editio Musica Budapest:

EMB Free Arrangements IX. Z. B 12398

EMB: Various Cyclical Works I. Z. B 8011

EMB: Individual Character Pieces II. Z. 6217

 

**  Franz Liszt’s Briefe an die Fürstin Carolyne Sayn-Wittgenstein. published by La Mara, Leipzig , Breitkopf & Härtel, 1902

 

***  (Schumann) H.J. Köhler utószava, 1974

 

Amerikai szerzők weboldalai

Magyar szerzők saját közlései műveikről, valamint Durkó Zsolt 1996-ban megjelent szerzői lemeze.

 

 

Ábrahám Mariann