„Az
iskolák hétköznapjaiban semmi sem változik”
Tanévnyitó
előadás
fenntartásokról,
aggodalmakról, tervekről
Nincs itt a világvége – hangsúlyozta többször is beszédében dr. Gloviczki
Zoltán helyettes államtitkár azon a hagyományos tanévnyitó konferencián,
amelyet a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, valamint a
Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete szervezett közösen
2012. szeptember 5-én, a Balassi Intézetben. A meghívott pedagógusok többek között
arról is hallhattak, mivel váltható ki a mindennapi tornaóra, bent kell-e
tölteniük több órát az intézményben a zenepedagógusoknak, mi lesz a délutáni
művészeti órákkal, az egységes iskolákkal.
Fenntartásaink – ezt a címet viselte
dr. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár nyitó előadása a
művészetpedagógusok tanévnyitó konferenciáján. Köszöntve a
résztvevőket, s azzal kezdte előadását, hogy feltűnően
hasonló dolgokról beszél majd, mint tavaly, és megtiszteltetésnek tartja, hogy
a jelenlévők még hisznek abban, amit elmond.
Hatalmas struktúrát mozgatunk – mondta
– s nagyon sok problémával járó átalakítási folyamatokról van szó. De
hozzátette azt is, hogy az előző közoktatási törvény 15-20 évig
működött, és csak most vettek észre benne elképesztő hibákat…
Arról is beszélt, hogy bár 2012.
szeptember 1-jén hatályba lépett a Nemzeti köznevelési törvény, ennek a
legvitatottabb elemei ebben a tanévben még nem jelennek meg. Ami lényeges lehet
a pedagógusok szempontjából, hogy fontos a helyi pedagógiai program
felülvizsgálata, a helyi tanterv. Szintén lényeges, hogy ősztől a
mindennapi testnevelés is része a tanmenetnek. A helyettes államtitkár azt is
hozzáfűzte, ez nem csupán két plusz tornaórát jelent, hanem az akut
helyzetre válaszoló, az oktatás világán túlmutató jelenségről van szó, és
fontos, hogy mindezzel egy kialakult problémára kívántak válaszolni.
Viszont a művészeti oktatás
szempontjából érdekes lehet, hogy a 3+2 kötelező testnevelésóra kiváltható
a tánc minden ágával, hiszen mozgásról van szó. S ez nem szakkör, hanem rendes
tanóra.
Nem lépnek még életbe szeptemberben a
munkaidővel, bérrel, kapcsolatos rendelkezések, csak 2013. szeptember
1-jétől*,
ahogy mindenféle csoportlétszámot is a következő tanévtől számítanak.
A tartalmi szabályozás, a NAT is 2013-tól él. Szintén lényeges, hogy a
hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű meghatározás is ettől
kezdve változik, azért, mert eddig ennek a kritériumai más-más jogszabályban három
különböző módon voltak megadva, jövő őszre azonban megszületik az
új definíció. De tartalmi változások is várhatóak, mert át kell gondolni a
hátrányos helyzet pontos jelentését.
A művészetpedagógusok számára is
lényeges, hogy jövő szeptembertől kis településeken 8 szülő
kérésére iskola indul.
Tanév közben is akadnak lényeges
változások, hiszen 2013. januárjától lép életbe az állami feladatvállalás
megjelenése. A törvényben változik az intézményvezetők kinevezésnek a
módja is, ez azonban nem új igazgatókat jelent. Az átalakuló szakszolgálati
ellátást január 1-től szabályozza az átalakítás. Dr. Gloviczki Zoltán
azonban hangsúlyozta, hogy nem az utolsó ítéletre készülnek. Nem akarnak
mindent az utolsó részletig megszabni a művészetpedagógusoknak, a szakmai
szervezeteké a javaslattételi lehetőség.
A helyettes államtitkár ismét
elmondta, a törvényben vannak olyan hibák, amelyeket nem vettek észre, de az
MZMSZ elnöke, Ember Csaba számos apróságot jelzett már náluk. Hozzátette azt
is, hogy az előző törvény összes elírásának, tévedésének az
előző húsz év alatt sem értek a végére, s együtt is éltek számos
tévedéssel.
Fontos kérdésként említette még azt
is, hogy a művészeti iskolák esetében nincs megszabva a konkrét térítési
díj. Az új törvény nem szájbarágós, nő az iskolák felelőssége, hiszen
csak a keretet határozzák meg. Hangsúlyozta, nagyon jó a kapcsolat, az
együttműködés a zenepedagógusokat képviselő szervezetekkel, és közös
hadjáratot folytattak azért, hogy a művészeti szakképzés az országos
szakképzési jegyzékbe külön kategóriába kerüljön, s nagyon örülnek annak, hogy
ezt sikerült elérniük.
Dr. Gloviczki Zoltán kiemelte azt is,
hogy két éve beszélt arról, hogy lesz életpálya modell, lesz rá pénz, nem fog
szétesni a köznevelés rendszere, és a pedagógusok nem fognak rettegve iskolába
járni. Az idő őt igazolja.
Elmondta, tudja, hogy a
művészeti pedagógusok aggódnak amiatt, hogy a változások miatt folyamatosan
bent kell tartózkodniuk majd az iskolában. Nem kell – mondta – gyakorolhatnak
otthon az intézményvezetővel történt megállapodás alapján. S miután16
óráig az iskola köteles elfoglaltságot biztosítani a gyerekek számára, így a
tanárok attól is tartanak, hogy nem idő a művészeti órákra. A törvény
arról szól, hogy a gyerek ne az utcán legyen, viszont jogszabályellenes, ha a
művészetoktató tanárokat nem engedi be. Fontos, hogy zenéljenek a gyerekek.
Beszélt arról is, hogy az idei
tanévben megjelenik az állami szerepvállalás, s nemcsak állami iskolák lesznek,
hanem magániskolák is. Az összes magyar pedagógus bérét az állam fogja
finanszírozni. Normatíva helyett pedagógusbéreket biztosítanak 2013. január 1-jétől.
Az alap több lesz, mint eddig, ez azonban nem lesz összefüggésben semmiféle
tanár létszámmal.
A helyettes államtitkár azt mondta, a
helyi érdekek érvényben maradnak. S hangsúlyozta, hogy a működtetést helyi
erőből is lehet finanszírozni, az önkormányzatok is fizethetik a villanyszámlát,
ha akarják. S kiderült, az önkormányzatok nem adják könnyen az iskoláikat,
részt kívánnak venni a működtetésben. Mindebből az következik, hogyha
ellehetetlenül egy-egy intézmény, akkor az állam vállalja a felelősséget, és
az állam felel a szakmai irányításért is. Ha az eszközjegyzék hiányos, akkor a
beszerzésével az államnak kell foglalkoznia.
Dr. Gloviczki Zoltán arról is
beszámolt, hogy 2013-ban a GDP 10 %-át fordítják oktatásra, akárcsak
Klebelsberg Kunó idejében. A vallás-és közoktatásügyi miniszterről
elnevezett Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ szeptemberben kezdte meg
működését, jelenleg a szervezetben ketten dolgoznak, s a központ
betöltendő állásaira szakmai pályázatokat írnak majd ki.
A helyettes államtitkár elmondta, nem
volt könnyű ebben az új struktúrában megoldani az iskola egységét. Hiszen a
rendszerben az intézmények nem lesznek önálló költségvetési szervek, azért,
mert gazdálkodásuk részben az államhoz, részben az önkormányzathoz tartozik. Az
önálló jogi státuszuk azonban megmarad. Viszont az intézményvezető jogkörébe
nem tartozik bele a kinevezés, a felmentés, ezt a Klebelsberg Központ intézi,
szigorúan az intézményvezető kérésére.
Említette azt is, hogy folyik az országos
felmérés előkészítése is.
Dr. Gloviczki Zoltánhoz több kérdés
is érkezett a pedagógusoktól, ezek között szerepelt az is, hogy mi történik
kistérségi társulásokkal, a többcélú intézményekkel. Elmondta, afelé tart a
trend, hogy ezeket szétszedjék, erre az ősszel születik törvény. Összegzésként
azonban elmondta azt is, a különböző törvényi, jogszabályi változások
ellenére az iskolák hétköznapjaiban semmi sem változik.
S hogy mennyire fontosak a
művészeti iskolák azt talán az is bizonyítja, hogy dr. Gloviczki Zoltán
beszédét követően az MZMSZ elnöke, Ember Csaba még elmondta azt is,
európai örökséggé szeretnék nyilváníttatnia a magyar zeneoktatás rendszerét.
Réfi Zsuzsanna