BUZÁS ZSUZSA*
Információs
és kommunikációs technológia alkalmazása a zeneoktatásban -a hagyományostól a modern
módszerekig
A Kodály Zoltán
és tanítványai munkásságához kötődő zenepedagógiai módszert a világ
számos országában alkalmazzák sikerrel. Kodály elképzelése
az antik görög mintát követi, ahol a zene, a zenei tevékenység állt a nevelés
középpontjában. A koncepció alapja a magyar népdal, eszköze a relatív
szolmizáció, ami megkönnyíti a kottaolvasást, és kialakítja a gyermekben az egy
alaphoz tartozó hangnemi összefüggés érzetét. Ugyanakkor Kodály nem csupán a
zenei képességek fejlesztését célozta meg, hanem „minden szellemi javak legjavát kívánta a gyerekek neveléséhez: zenét a
legszebb zenével, irodalmat értékes irodalommal, költészetet valódi
költészettel, művészetet ihletett művészettel”.[1]
A hagyományos
zenetanítási módszerek használatát kiegészíthetik a különböző digitális
eszközök, amelyek így párhuzamosan fejlesztik a Nemzeti Alaptantervben
előírt digitális és kulturális kulcskompetenciákat. A digitális
kompetenciát alkotó készségek fejlesztését is célzó (például az elektronikus
információk, adatok keresése, feldolgozása,
a megfelelő segédeszközök - prezentációk, grafikonok, táblázatok -
alkalmazása, vagy internetes oldalak elérése) ének-zene vagy szolfézs
tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megjelenése a tantervekben kevésbé
kidolgozott.
Az IKT eszközök alkalmazásához
alapvetően szükséges a megfelelő technikai (alkalmas terem, stúdió),
személyi (tanári, illetve tanulói számítástechnikai ismeretek, tanári
felkészültség, tájékozottság) és tartalmi feltételek (digitális tananyagok). Felmérés szükséges ahhoz, hogy kiderüljön,
hogy az általános iskolai ének-zene tantermek, illetve a zeneiskolai,
zeneművészeti szakközépiskolai szolfézstantermek megfelelően
felszereltek-e a különböző digitális taneszközökkel.
A számítógép és az internet használata
folyamatosan bővíti az oktatás lehetőségeit, ugyanakkor a kutatási
eredmények azt mutatják, hogy az informatikai eszközök közvetlenül csak az
informatikai tantárgyaknál jelennek meg, illetve az iskolák és a pedagógusok
csak korlátozottan képesek kihasználni a számítástechnika lehetőségeit.
A digitális kultúra
jellemzői
Korábban a kutatók a különböző
generációkat a születési évük szerint azonosították, mára ez megváltozott,
elsősorban az egyes korosztályok által képviselt attitűdök szerint csoportosítanak.
Az 1900-1945 között született Veterán, vagy Építő generáció tagjai idős
korban kezdték el használni a számítógépet, az internetet, ami nehézséget
jelenthet a számukra. Az 1946-1964 közötti években született Baby-boom generáció életük derekán találkoztak az internettel, amit
munkavégzésükbe és hétköznapjaikba egyre nagyobb intenzitással építenek be.
Magyarországon leginkább elterjedt az 1965-1982-es években születetteket
jelölő X- generáció kifejezés.
Felnőttként találkoztak a számítógéppel, munkavégzésüket és életvitelüket
már alapvetően meghatározza az internet. Számukra a valós világ értékei
fontosak, szeretik megtapasztalni, megélni a dolgokat. Őket követi az
1980-1995 között született Y-generáció
vagy Milleniumiaknak, majd az
1996-tól született Z-generáció. Az
angol zapper kifejezésből ered
az elnevezés, melynek jelentése kapcsolgató,
ugráló; ők a digitális
bennszülöttek. Már kisgyermekkorukban találkoztak az internettel,
magánéletükben minden nap jelen van. Jellemző erre a korosztályra, hogy az
idősebbek tisztelete korlátozott, mivel bizonyos képességek szempontjából
ők vannak előnyben. Náluk ezért fordított szocializációról beszélnek
a kutatók.[2] Döntően egy vizuális
korszak szülöttei; egy 2009-es amerikai felmérés szerint a mai tizenévesek
naponta átlagosan 7 és fél órát töltenek valamilyen elektronikus médium
fogyasztásával. A generáció tagjai már teljes egészében beleszülettek abba a
világba, amelyet egyre inkább meghatároznak a különböző digitális
technológiák, így őket szokták IT-generációnak,
vagy netgenerációnak, de D-generációnak (digitális) is nevezni. A
korcsoportra korábban a content,
vagyis tartalom kifejezéssel is utaltak, de számos – angol megfelelőik
szerint szintén c-vel kezdődő – egyéb kifejezés jellemző rájuk.
Ilyenek például az állandó online jelenlét, az együttműködés, a változás,
a kíváncsiság és az együtt-alkotás (constant
connectivity, collaboration, change, curiosity, co-creation).[3]
A
digitális kultúra terjedését felgyorsította az internet megjelenése. A tanuló
javíthatja tanulása hatásfokát, ha bekapcsolódik egy, a témával foglalkozó
internetes közösségbe. Az ipari társadalom és az információs társadalmak
jellegzetességekeit Komenczi a
következő táblázatban foglalja össze:
|
Ipari társadalom |
Információs társadalom |
|
Zárt, kész
tudás átadása |
Az egész
életre kiterjedő tanulás képességének és készségének kialakítása |
|
A tudás
forrása az iskola, a tanár, a tananyag |
A
különböző forrásokból és perspektívákból szerzett tudáselemek
integrációja |
|
A tanári
instrukció dominanciája |
Komplex,
inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását |
|
Kötött
tanterv, merev órabeosztás |
Projekt alapú
tanulás, szabad időkeretben |
|
Osztályteremben
történő tanítás |
Könyvtárban és
az iskola más helyszínein történő tanulás |
|
Osztálykeretben
történő tanítás |
Kisebb
csoportokban történő tanulás |
|
Homogén
korcsoportokban történő tanítás |
Heterogén
korcsoportban történő tanulás |
|
Iskolán belüli
tanulócsoportok |
Iskolák
közötti tanulócsoportok EU és globális szinten is (Computer Supported
Collaborated Learning) |
|
Zárt,
lineáris, monomediális tanulási környezet |
Nyitott, multi
– és hipermediális tanulási környezet |
1.
sz. táblázat: Az ipari társadalom és
az információs társadalom paradigmái forrás: Web
A
kutatásról
Gyakorló zenetanárként munkám során fontosnak tartom növendékeim
folyamatos visszajelzését. A kutatásom célja annak a feltárása volt, hogy az
iskolai ének-zene órákon alkalmazott IKT eszközök hogyan segíthetik a tanóra
folyamatát. A kutatás kitér a tanórai
vagy tanórán kívüli internet használatra, illetve vizsgálja, hogy zenei
ismereteiket honnan szerezhetik meg a diákok. Milyen feladat típusok IKT
eszközökkel történő bemutatását tartották a legalkalmasabbnak a diákok, s
melyek azok, amit a legkevésbé részesítenek előnyben. A kérdőíves
kutatásban a szegedi Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és
Művészetoktatási Intézmény 5. évfolyamos táncművészeti osztály
tanulói vettek részt.
Eredmények
A pedagógiai munkában nagy kihívást
jelent a gyermekek figyelmének fenntartása, ezért fontos, hogy a pedagógus
olyan módszereket alkalmazzon az óráján, amivel elkerülhetik, hogy a gyermek
más dolgokkal kösse le magát, és kialakuljanak újabb problémás viselkedések. A
mai diákokról feltételezhető, hogy ismerik az IKT eszközök egy részét; a
számítógép, laptop, internet, digitális fényképezőgép, cd, dvd, pendrive,
mobiltelefon használatát. A tanórák anyagait Kodály Zoltán zenepedagógiai
koncepciója alapján állítottam össze.
Az interaktív énekórai részvételt
többek között az alábbi állításokkal igyekeztem megvizsgálni: könnyen fenn tudtam tartani a figyelmet az
interaktív órán, lekötöttek a feladatok, belemerültem a munkába, az órán a
legtöbb osztálytársam jól dolgozott, könnyedén megoldottam a feladatokat,
érdekes volt számomra, ami az órán történt. A vizsgálat eredménye szerint
72% azoknak a diákoknak az aránya, akik egyetértettek azzal, hogy könnyedén
fenn tudták tartani a figyelmüket, illetve könnyedén megoldották a feladatokat
(82%). Ehhez kapcsolódóan magas azoknak az aránya, akik érdekesnek tartották az
órán történteket (66%).
Az oktatás során a pedagógus számos
szorongó gyermekkel találkozik, akik a megfelelő önértékelés hiánya
illetve egyéb problémák miatt nehezen tudnak feloldódni a tanóra folyamán.
Miközben a gyerekek egyre okosabbak lesznek, az érzelmi eszköztáruk nem
fejlődik gyorsabban, lelkileg éretlenek maradnak.[4]
A felmérés szerint az interaktív
énekóra alatt a szorongó diákok aránya mindössze 6%, a legtöbben (61%), jól
érezték magukat az órán és nem unatkoztak (50%).
A zeneoktatás részterületein
alkalmazott IKT eszközök sokfélék és változatosak lehetnek, ezek hasznosságát a
diákok különbözőképpen értékelték. Leginkább a zenehallgatásnál érezték
hangsúlyosnak (73%), természetesen itt a zenehallgatás a látvánnyal együtt értendő,
mivel az órák anyagához tartozó népi hangszereket, kórusműveket, egyéb
kompozíciókat koncertszerű előadásban hallgatták, illetve nézték meg. Egy zeneszerző életének és művészetének
áttekintése is sokkal látványosabban és érzékletesebben történhet interaktív
tábla használatával. A minden órába beépülő népzenehallgatást és népdaltanulást is segíti, hogy kiváló népi
előadókat nézhetnek/hallgathatnak..
A hagyományos tankönyvek lineáris,
letisztázott, stabil ismeret-világával szemben az interneten gazdag, dinamikus,
mindig megújuló, aktuális világ áll, ahol
viszont az eligazodás nehezebb. A hagyományos tanulási rutin és
értékelési módok megváltoztak, e folyamatokban
a keresés, a dokumentálás, a kontextuskeresés válik meghatározóvá.[5]
A tanárnak is új szerepet – a facilitátor,
a moderátor, a tutor, a coach
szerepét – kell vállalnia, mivel a tudásmenedzsment
és az önszabályozás támogatásához szükséges stratégiák (metakogníció,
metamotiváció) átadása válik a tevékenység fő elemévé.[6]
Talán nem
meglepő, hogy az
internet alkalmazását a tanórákon is hasznosnak ítélte a diákok 72%-a. Az órák
folyamán egy-egy érdekesebb zenei felvételre, zenei témájú honlapokra a diákok
maguk is rákereshettek az interneten, egy-egy zeneszerző,
előadóművész életéről, népszokásokról, hagyományokról önállóan
rövid összeállításokat készíthettek.
2.
sz. táblázat: Az internet használata
ének-zene órán
Az internet használatához kapcsolódott a
kérdőív következő kérdése is, mely az otthoni önálló munkához, a házi
feladathoz köthető. A diákok 72%-a gondolta úgy, hogy a házi feladat
megoldásához nagy segítséget nyújtott az internet. Annak ellenére, hogy a
tartalmak nagy része oktatási célokra ingyenesen felhasználható, fontos, hogy
tisztában legyünk a szerzői jogokkal és erről a diákokat is
tájékoztassuk.
A diákok nagy többsége (77%) nagyon
szeretné, ha a jövőben is alkalmaznánk a zeneoktatásban IKT eszközöket. A
probléma elsősorban az, hogy a legtöbb iskola nem rendelkezik
megfelelő eszköztárral, illetve a zeneoktatás területén, főként a
szakoktatásban nincsenek kidolgozva digitális tananyagok.
Számomra fontos kutatási kérdés volt,
hogy honnan szerzik a tanulók zenei ismereteiket. Jellemzően az iskolát, élőzenei eseményeket, koncertek látogatását, illetve
az internet használatát jelölték meg
forrásként. Kevesebben hangsúlyozták a család,
TV, rádió, baráti kör szerepét.
Néhány zenei
hallásfejlesztő program
Kevés magyar nyelven elérhető zenei
fejlesztőprogram ismert. Egyike ezeknek a kezdők,
gyermekek, nagycsoportos óvodások számára ajánlott szolfézs oktatóprogramot
tartalmazó Manó Muzsika, ami
interaktív, azonnal ellenőrizhető feladatokat, ritmusgyakorlatokat és
hangfelvételi lehetőségeket kínál. A feladatsorokon és a Dalok könyvén
kívül tartalmaz zenei szótárt, illetve bemutat nyolc zeneszerzőt zenei
részletekkel.
Az Operamesék
CD-ROM, ami 63 operát dolgoz fel, nyolcórányi hanganyagot, az operákkal
kapcsolatos érdekességeket, idegen szavak és kifejezések magyarázatát is
tartalmazza. A zeneoktatás nagyszerű segédeszköze lehet a Zenei lexikon CD-ROM, ami 8600 címszót,
sok fotót, több ezer életrajzot, ismertető szöveget tartalmaz.
Angol nyelven elérhető a
legkisebbek számára készült Musical
Mysteries a BBC weboldalán (http://www.bbc.co.uk/northemireland/schools),
ahol különböző kalandok során ismerkedhetnek meg a legkisebbek a
hangszerekkel, a zenei stílusokkal, szakkifejezésekkel, játékos zeneszerzéssel.
A
digitális játékok oktatási céllal történő alkalmazása
egyre inkább terjed hazánkban is. Az egyik gyakran használt fogalom az oktatási
célú digitális játékok megnevezésére az edutainment,
ami két angol kifejezés, az education
(oktatás) és az entertainment (szórakozás)
összeillesztéséből ered.
Szintén angol nyelven elérhető a Smartmusic Program, (www.smartmusic.com) ami elsősorban hangszeres
növendékeknek segítheti fejlődését. Az eszköz többek között segíti a
tempótartást, hangfelvételt készít az előadásról, zenei könyvtárat
tartalmaz.
A Sulinet adatbázisában (http://sdt.sulinet.hu) az
ének-zene tantárgyhoz kapcsolódóan 7-12. évfolyamra IKT kompetenciafejlesztésre
javasolt tanmeneteket, feladatokat, életrajzokat, teszteket,
dalgyűjteményeket találunk. Az SDT tudásbázis
tanórai felhasználása a digitális pedagógiában az új tanítási és tanulási
módszereket egyaránt fejleszti. Az oldalon a tananyaghoz
illeszkedő kidolgozott feladatok önálló gyakorlásra, differenciált
osztálymunka végzéséhez is alkalmasak.
Összetettebb, részletesebben kidolgozott
zeneelméleti feladatokat leginkább angol nyelvű programok tartalmaznak,
ilyenek például az Earmasterpro, vagy
a GNU Solfege programok.
Az ingyenes
zeneszerző és kottaszerkesztő szoftver a MuseScore, ami egyik alternatívája a Finale és a Sibelius kottaszerkesztő számítógépes zenei programoknak.
A kottaíró szoftver segítségével kottákat
készíthetünk, aláírhatjuk a dalok szövegét. A különleges kották kezelését is ismeri, például a gitártabulatúrát, ütőhangszeres lejegyzéseket, a
számozott basszust, valamint a gregorián írásmódokat is.
A virtuális zenei könyvtárak megkönnyítik a
zeneművek hozzáférését, a közismert Petrucci
Music Library mellett számos elérhető külföldi kotta-adatbázist
ismert. Zeneművek, filmek és hanganyagok gyűjteményét tartalmazza két
ingyenes online kereső és feltöltő portál, az Internet Archive, illetve a Groveshark.
A Zamzar
és Keepvid programok segítségével
videoanyagokat konvertálhatunk letöltött szoftver nélkül, és, ha szükségünk van
kottapapírra, gitártabulatúrára vagy akár kérdőív formátumra, erre is
találhatunk segítséget az interneten a Staffnotes,
Blanksheetmusic vagy a Surveymonkey oldalakon.
Színesebbé tehetjük óráinkat saját zenei újság,
faliújság (www.fodey.com),
vagy videó készítésével. Az Animoto
oldalán találhatunk ingyenes programot, prezentációt pedig a hagyomános ppt
mellett pptPlex-szel vagy Prezi-vel is készíthetünk. A Bubbleply segítségével
szövegbuborékokat, feliratokat, képeket adhatunk az elkészült videókhoz.
Érdekes és hasznos kezdeményezésnek tűnik az
ausztrál P-plate Piano internetes weboldal bevezetése, mely kottaanyagokon kívül,
tartalmaz módszertani segédanyagokat, online zenei gyermekújságot,
koncertfelvételeket, online gyakorlási naplót, ami a szülők számára is
lehetőséget nyújt információ és tapasztalatcserére.
A Youtube a
zeneoktatásban címmel nemrégiben könyv is megjelent az Egyesült Államokban.
Alkalmazása rendkívül sokoldalú lehet, mind az elméleti, mind a hangszeres
oktatás területén.
A tanulók élményeiket, különböző munkájukat,
anyagaikat többféle módon meg tudják osztani az interneten, például dokumentum,
kép, video vagy linkmegosztás formájában.
Korunk
diákjai tehát alapvetően
különböznek az őket megelőző generációk tanulóitól, mivel életüket
jelentős mértékben átszövi a digitális világ, ugyanakkor az IKT
eszközeinek és módszereinek alkalmazása csak a hagyományos pedagógiai
módszerekkel együtt lehet hatékony. Az ének-zene órai IKT eszközök helyes és
arányos alkalmazása elmélyíti a diákok zenei ismereteit, valamint zenei
képességeik mellett digitális (esetenként indegennyelvi) kompetenciájuk is
fejlődik, ami növelheti a tanulók későbbi munkaerő piaci
esélyeit.
A
jövőre vonatkozóan több kutatási kérdés felmerülhet az IKT eszközök
alkalmazásával kapcsolatban: a zenei képességek rendszerében milyen elemeket
milyen digitális eszközökkel lehet fejleszteni? Hatásosabb lehet-e ez a
fejlesztési technika a hagyományosnál? Egyformán hatásos-e az IKT az átlagos,
átlag alatti és tehetséges tanulók fejlesztésében?
Végezetül, fontosnak tartom diákjaink, a netgeneráció minél alaposabb
megismerését, hogy úgy tudjuk zeneiségük kibontakozását tanárként segíteni,
hogy a zenével való foglalkozás – ötvözve a digitális technológia vívmányaival
– még teljesebb, örömtelibb élményt nyújtson számukra.