SPIEGEL MARIANNA*
CSICSERGŐ
(ZENEI
TANKÖNYVCSALÁD)
Olvasó és foglalkoztató óvodásoknak és az
előképző osztályok számára
Nagyszerű
ajándékot kaptak az alsó fokú zenetanárok Horváth Istvánné Smid Annától, a
salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolfézs
tanszakvezetőjétől a „Csicsegő” c. tankönyvcsaláddal, amelynek
három kötete a ROMI SULI illetve az EDITIO MUSICA BUDAPEST kiadásában 2008-ban
és 2009-ben jelent meg. Az első tankönyv az óvodába járó gyerekeknek, a
második és harmadik az előképzősök számára készült.
A
tanárnő több évtizedes óriási tanítási tapasztalata mutatkozik meg ebben a
munkában. A megjelenés óta eltelt évek bizonyították, hogy ezek a hiánypótló,
módszertanilag nagyszerűen felépített, és a gyerekek életkorához
tökéletesen alkalmazkodó tankönyvek kiállták a gyakorlat próbáját. Sok tanár
felhasználja őket a kezdő hangszeresek oktatásában is. A tanárnő
óráit, amelyben bemutatja a Csicsergő tankönyvek sokoldalú felhasználási
lehetőségeit, az ország több zeneiskolájából szívesen látogatják a kollégák.
Az óvodások számára írt könyv egyik részében mondókákat és verseket, a másikban (a könyvet megfordítva) dalokat találunk. A szerző így ajánlja a könyvet: „A Csicsergő zenei tankönyvcsaládnak ez a tagja az iskolába készülődő óvodás gyermek zenei készségének játékos, komplex fejlesztésében, a zenei írás-olvasás és a hangszeres játék előkészítésében szeretne segíteni. Az óvodai és zeneóvodás foglalkozások játékos kiegészítőjeként is alkalmazható, de a szülő is mondókázhat, dalolhat a könyvből gyermekével”(Útmutató-Ajánlás 3.old.) Ezt a kötetet logopédiai foglalkozásokon is eredményesen használják.
A
tankönyvek „főszereplője” Csicseri, a kis ujjbáb figura, mely segíti
a gyerekek mozgáskoordinációját, fejleszti a ritmusérzéküket, „röptetésével”
megérezteti a dallamhangok egymáshoz való viszonyát. (A mellékelt szabásminta
alapján könnyen elkészíthető.) A Csicserivel végzett játékos mozdulatok
(kar, csukló, ujjtorna) segítik az írást és a hangszerjátékot is.
A
könyv levegősen szerkesztett, könnyen áttekinthető. Az illusztrációk színesek,
kedvesek, jól követik a pedagógiai szándékot. A szerző mindenre
kiterjedő gondosságát jellemzi, hogy helye van a gyerekek óvodás jelének
(így könnyebben megtalálják a saját könyvüket), az oldalszámok mellett pedig
láthatók az adott oldalon lévő dalok szimbólumai is a számokat még nem
ismerő gyerekeknek számára. A könyv dalokon, mondókákon és az azokhoz
kapcsolódó játékokon keresztül mutatja be az elemi ritmusokat (a negyedet, a
páros nyolcadokat, negyed szünetet) és a dó hexachord hangjait. A dalok
dallamvonalának rajza, a hangok xilofonon, később a
zongorabillentyűkön történő megjelenítése segíti a gyerekeket a
hangmagassági viszonyokban való tájékozódásban.
Minden
szolmizációs jelhez egy-egy szín is társul, újabb kapaszkodót adnak a hangok
felidézéséhez. Először csak két vonalat, majd hármat és négyet használ a
hangok elhelyezéséhez. A kottaolvasást kezdetben segítik a sor elején látható,
a dalokban előforduló hangok színes kottafejei. A s-m hangpárt és a dal
kottaképén keresztül a két hang vonalközben való elhelyezkedését a könyv írója
így mutatja be:
Rengeteg
nagyszerű ötletet kapnak a tanárok ahhoz, hogy színes, játékos órákat
tarthassanak. Horváthné Smid Anna mind a mondókákat, verseket, mind pedig a dalanyagot
nagy igényességgel válogatta.
A
mondókák követik az évszakokat. A tanévkezdésnek
megfelelően őszi majd téli, tavaszi és nyári mondókákat, versikéket
tartalmaz a könyvnek ez a része.
Nemcsak a dalokon, hanem ezeken keresztül is
megérezteti a gyerekekkel az egyenletes lüktetést, és a szavak ritmusán
keresztül tudatosítja a negyed és a páros nyolcad ritmusértékeket. Így
kapcsolódik össze tananyag szempontjából is a könyv két része.
A könyvhöz
útmutató és tantervjavaslat áll a kollégák rendelkezésére, amely szabadon
letölthető a www.kotta.info/media/14/14689/Utmutato.pdf oldalról.
Az
előképző osztályoknak szánt
tankönyvek olvasókönyvek és foglalkoztatók is egyben, amelyekhez munkafüzetek
is társulnak. Ahogyan a tankönyvek szerzője az Útmutatóban írja: „A
könyvcsalád a hangszertanulást előkészítő években kíván segíteni a
gyerekek zenei írás-olvasási készségének játékos, komplex megalapozásában.
Ugyanakkor kapcsolódni kíván a hangszeres előkészítő – évfolyamok
követelményeihez, játékos, kreatív kiadványaihoz. Ez az újabb igény késztetett
arra, hogy minél korábban, minél játékosabban, a korosztálynak megfelelő
szemléltetéssel történjen a készségfejlesztés és a tudatosítás. A gyerek ne a
hangszeres órán halljon először a zenei jelenségről, ne a hangszeres
kottában lássa először, illetve a kottakép olvasása közben már legyen
zenei képzete”.
A
tanárnő nem hagyatkozott a mindenki által ismert és unalomig énekelt
gyerekdal- repertoárra, sokféle gyűjteményből gondosan felépített
metodika alapján válogatott. „Az önfeledt dalos játék komplex módon
fejleszti a gyermek ritmus-, hallás-, forma-, térérzékét, mozgáskoordinációját,
memóriáját, gazdagítja érzelemvilágát.
Ezért
legfontosabb feladatunk az óvodás daljáték kincs megőrzése, és tovább
gazdagítása. A gyerek veleszületett mozgásigényét, improvizáló készségét, a
játszva tanulás örömét kihasználva alapozhatjuk képességeinek fejlesztését. A
gyerek veleszületett mozgásigényét, improvizáló készségét, a játszva tanulás
örömét kihasználva alapozhatjuk képességeinek fejlesztését.”
(A
dalokhoz, mondókákhoz kapcsolódó játékok leírását a kötetekhez kapcsolódó,
rendkívül hasznos Útmutatóban találjuk meg. http://www.romisuli.hu/modszertan/
Ugyancsak innen tantervi javaslat is letölthető.
Az
első előképzős osztály
számára szerkesztett kötet az elemi ritmusokat, a triolát és a
szinkópát, a két-, három- és négynegyedes ütemmutatót tanítja. Két példa a könyvből:
A
ritmikai alapelemek összefoglalása:
A triola bemutatása:
A dallamhangok közül a szolmizációs
törzshangokat ismerteti és gyakoroltatja.
Például a s-m-d hangokat a
következőképpen:
