ZENE-IRODALOM*
SZAUER ÁGOSTON (1963) VERSEI
MŰHELY
Árnyak nőttek a padokhoz,
sosem látszik a mennyezet,
nincs folyosó, mely elvezet,
a zene matt és barokkos.
Kettő brácsáz, egy fagottoz,
minden kis láng egy ékezet,
gyanta lepi a székeket,
gordonka dől a sarokhoz.
Lakkillatban dallam libben,
megdől egy hang, s elszáll innen.
Nyitott ablak tán a fenti.
Ismétlés csak, egyre-másra,
a felejtés ellen játszva —
kottát írni nem tud senki.
SZENTESTE
Szenteste
volt. Kissé profán:
kesztyű maradt a zongorán,
s egy brácsa tokban.
Kristálycukor
meg tört dió —
egy
asztalsarknyi földi jó.
A
méz is ott van.
Még
csöppnyi fény okoz csodát,
bejárva
díszek foncsorát,
de
nagy titokban…
***
Szauer Ágoston díjai-kitüntetési
Fiatal Írók és Költők Országos Fesztiválja III. díj 1988.
A II. Aquincumi Költőverseny különdíja 1999.
Az Életünk novellapályázata III. díj 1991.
A Dunánál 2001" verspályázat I. díj 2001.