Révész József*
Jövőépítés zenével
A legokosabb befektetés a jövőbe: gyermeknevelés. Fejlődésük a nemzet gyarapodásának kritikus kérdése (Dr. Varga László). A zene igényes műveléséhez, és megértéséhez szükséges legfontosabb képességek a kreativitás, és a képzelőerő. Ezek a tulajdonságok a mindennapi életben is nélkülözhetetlenek. Vizsgálataink során – melyet az elmúlt két évben, mintegy 150-160 óvodában végeztünk – bebizonyosodott, hogy a rendszeres óvodai zenés foglalkozások alkalmasak a gyermekek személyiségének a fejlesztésére. Ha a zene, és a mese eszközeivel közeledünk hozzájuk, lehetőségünk nyílik ezeket a fontos tulajdonságokat fejleszteni. A rendszeres zenés foglalkozások – ahol kifejezetten a klasszikus zenére, és a hatalmas értéket képviselő népzenei kincsünkre alapozunk – kitárják a gyermekek fantáziáját, jobban megértik a zene képszerűségét, megtanulják gondolataikat kifejezni, és nem utolsó sorban megtanulnak egymásra figyelni.
„Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni
nem mellékes kis pedagógiai kérdés,
hanem országépítés.”
Kodály Zoltán
Muzsikusként vallom, hogy a zene egy érzelmi nyelv. Alkalmas gondolatok, érzelmek közvetítésére átvitt, és valós értelemben egyaránt. Sokszor tapasztalom, hogy hatni lehet vele az emberekre. Ez hangsúlyozottan igaz az óvodáskorú gyermekekre, hiszen a nevelő a gyermeket saját gondolkodásával befolyásolja. Értékrendszere most kezd kialakulni, fogékony mindenre, elfogadja a tekintély alapján értékelő véleményt. (Forrai, 1991) A zenei nevelés a művészeti nevelés körébe tartozik. Felkeltheti a gyermek zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. (Forrai, 1974)
„De miben áll a művészet, és a művészi zene jelentősége? A művészeti alkotás a valóság esztétikai elsajátítása, két lényeges feltételét egyesíti az érzelmi nevelésnek. Egyik oldalról megkívánja a valóság alapos, a teljes gondolati apparátus útján kialakított, általánosító, és absztraháló ismeretét. Tehát a társadalmi valóság objektív, és helyes ismeretén kell alapulnia. De ezt az igaz ismeretet konkrétként, érzékelhető valóságként teszi élménnyé közönsége számára, tehát élmény–értékű hatással alakíthatja érzelmi magatartását.” (Ujfalussy, 1968: 21)
Tapasztalataink szerint, a mindennapi életben háttérbe szorul az esztétikai, és érzelmi nevelés, pedig a transzfer hatás révén a jobb agyféltekére ható zenei elemek, a bal féltekei tevékenységeket pozitívan befolyásolják, ami a teljesítményt optimálisan javíthatja.(Dr. Konta, 2001) Az érzelmek áthatóan, és rendkívül befolyásolóan vannak jelen a gyermekkori személyiségfejlődésben. Az érzelmi intelligencia a szív látása. Szellemi elődeink jelentős tapasztalatot, és fontos kutatási eredményeket hagytak ránk.
Dalcroze, és az euritmia az embert saját mozgástartományába vezeti vissza, őseredeti mozdulatoknak, a hangzásnak, és a ritmusnak a forrásához. (Bagdy, 1991)
Montessori módszerének az volt a célja, hogy tanítványaiból jó zenehallgatók váljanak; a gyermek-közösség igen sajátos közösség, olyan, melyben ki lehet, és ki kell fejleszteni a zenei intelligenciát. Nemcsak a megértés volt számára fontos, hanem az átélés magas foka is. Ennek érdekében tanításához a zeneirodalom mesterműveiből állította össze sorozatát. (Szőnyi, 1988: 83) Ez összecseng Kodály azon véleményével, hogy remekműveket csak remekművekkel lehet tanítani.
Módszerében a belső hallás kifejlesztését tartja fontosnak, a kíséret nélküli a capella éneklést, melyet minél hamarabb egészítsen ki második szólam, mert ez vezet a tiszta intonációhoz. Következetesen azt vallotta, hogy a zenei anyanyelvet kori szakaszban kell elsajátítani, mert ez vezet művelt, zeneértő emberek képzéséhez.
Kokas Klára módszerében folyamatos a gyerek, és a pedagógus közötti kapcsolat. E kapcsolat célja a gyermek szellemének, fantáziájának kibontása.
Saját, rendhagyó foglalkozásainkat 2010-ben kezdtük el, abból a célból, hogy a zenét, és a zene nyelvét érthetővé tegyük az óvodáskorú gyermekek számára, különös hangsúlyt helyezve az élményszerűségre, és a zene képszerűségére.
Az óvodákba hárman megyünk, zongorás trió formájában, ami zongorából, hegedűből, és gordonkából áll. Egy-egy „előadás” 35-40 percig tart. Igen fontos, hogy a gyerekeket saját megszokott környezetünkben keressük fel, így sokkal hamarabb feloldódnak, valamint ez esetben szervesen tudunk az óvodában amúgy is folyó zenei neveléshez illeszkedni. Foglalkozásainkon kifejezetten a magyar népzenére, és a klasszikus zeneirodalomra hagyatkozunk. Ennek komoly oka van. Minden népzenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia. (Forrai, 1974) A dallam, és a szöveg , csak ezekben a dalokban alkot tökéletes egységet. De ezeken a dalokon kívül a művészi értékű komponált zene is a zenei nevelés anyaga kell, hogy legyen. Kutatásaink során olyan irányított zenés foglalkozásokat tartunk, melyeken kifejezetten a gyermekek érzelmi, és esztétikai érzékenységének a fejlesztését, és azok hatásait vizsgáljuk.
Évente négy különböző előadást készítünk, és mind a négy egy téma köré csoportosul. 2011-2012-es tanévben a zene és a természet kapcsolata volt a fő téma, míg 2012-2013-ban a falusi élet a közös pont. Azon túl, hogy esztétikai érzéküket, kreativitásukat fejlesztjük, rengeteg ismeretanyagot is átadhatunk, melyet játékos formája miatt, szinte észre sem vesznek.
A tudást nem a pedagógus hozza létre a gyermekben, hanem segíti a tanuló kisgyermek saját gondolati struktúrájának felépülését, vagyis optimális feltételeket teremt ahhoz, hogy ez a belső építkezés minél eredményesebb legyen (Dr. Varga, 2011: 7)
Véleményem szerint, a játék, a mese, és az ezekhez illeszkedő zene képes ezt az optimális feltételt megteremteni. Az első cél a gyermekek fantáziájának, képzelőerejének megmozdítása. A túlzott eszközhasználat megöli a gyerek fantáziáját. Ha kizárólag a zenére összpontosít, figyelmét nem vonja el más, képzelete igen hamar beindul. Rendszerint egy történet, mese köré igazítjuk a zeneműveket, mondókákat, gyermek-, és népdalokat.
A kutatás céljához igazodva fogalmaztuk meg hipotéziseinket.
(1) Az interaktív zenei foglalkozások kedvező hatással vannak a gyerekek kreativitásának a fejlődésére.
(2) A konstruktív tanulásértelmezés szerint a gyermekek tudásukat a nekik megfelelően kialakított környezetben, a saját problémájukkal foglalkozva, aktív, alkotó, felfedező tevékenység során szerzik meg. (Dr. Varga, 2011: 7) A zenés-játékos interaktív foglalkozások során sok ismeretanyag adható át, melyet a gyerekek beépítenek saját tudásukba.
(3) A zene érzelmi nyelv. Megértése részben ösztönös, részben tanulható. A zenei fogalompárok megértetésénél alkalmazható ez a felfogás.
(5) Az óvodában történő zenei nevelés kiegészíthető, egyéb alternatív módszerekkel.
A mintát 2010, és 2012 között mintegy 150-160 óvodában megtartott interaktív zenés foglalkozás, és az ezekről készült DVD filmek utólagos elemzése képezte.
Külön kiemelném, hogy vizsgálataink kiterjedtek a kis falusi óvodáktól
(8-12 fő) egészen a nagy városi (100-120 fő) intézményekig. Jelentős különbségeket észleltünk közöttük, de ezek részletes elemzését jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé.
Kutatásainkban a megfigyelés módszerét alkalmaztuk.
(1) Foglalkozásainkon megfigyeltük a gyerekek érzelmi reagálásait.
(2) Szóban tettünk fel kérdéseket a gyerekeknek, a hallott zenékkel kapcsolatban, így figyelve meg fantáziájukat, és kreativitásukat.
(3) Azokban az intézményekben, ahol többször tartottunk foglalkozást, összehasonlítottuk, a gyerekek reagálásait korábbi megnyilvánulásaikkal.
(4) Az előadásokról készült DVD filmek elemzésekor megfigyeltük a gyermekek érzelmi reagálását.
Kreativitás,
és személyiségfejlődés:
Az elhangzó zeneművek előtt nem mondjuk meg, hogy mi a darab üzenete, hanem megkérjük a gyerekeket, hogy utána mondják el gondolataikat. Engedjük, hogy maguk találják ki, hogy az adott történet merre halad. Nem ragaszkodunk a saját elképzelésekhez, engedjük a kicsiket gondolkozni Ez természetesen nagyfokú rugalmasságot igényel a foglalkozást vezető muzsikus-pedagógustól. Értékesnek találjuk a gyermeki ötleteket, gondolatokat, és hozzászólásokat, a képzelőerő megannyi megnyilvánulását. Azt tartjuk eredményesnek, ha nem kell a zeneműhöz tartozó, általunk kitalált történést elmondanunk, hanem az óvodások által elképzelt esemény irányításában segédkezünk azáltal, hogy az elhangzott ötleteknek teret adunk, sőt bátorítjuk a szólni kívánókat, és segítünk a történetet továbbgörgetni.
Példák:
Vivaldi: Négy évszak Vihar tétel- Dörög az ég, villámlik, esik az eső, stb.
Egy másik alkalommal már a következő válasz hallottuk:
„Az angyalok hordót görgetnek az égen”
Brahms: D-moll Kettősverseny II. tétel A mesében szereplő két cica szereti egymást, vagy haragban vannak.
Brahms: Trió Op. 8 I. tétel A fonóban ezzel a zenével lesz meleg.
Debussy: Trió G-dúr II. tétel - A szegény ember, és a szegény asszony boldog, mert van nékik két bors ökröcskéjük. Hallgassátok meg, milyen volt a szekerük.
Ismeretanyag
átadása:
Csip-csip csóka, vakvarjúcska… Az ismert dalocska éneklésekor soha nem merül fel, mi a „vakvarjú”? Olyan állat, ami vak, vagy valami másról van szó?( Dárdai 2010)
Megkérdezzük, hogy mi a vakablak? Olyan, mintha ablak volna, nem mégsem az. Vakvágány, vakbuzgóság, vakszerelem stb. Benne van a dalban, mégse hallja senki. A csóka.
Zenei
fogalompárok megértése, és alkalmazása:
Három zenei fogalompárt különböztetünk meg.
Ezek: halk-hangos, lassú-gyors, és magas-mély.
„A tanulási folyamat a zenében ugyanaz, mint a „tudományos” területek konkrét tapasztalásainál, természeti törvényeinek megismerésénél.” (Forrai, 1974: 50)
A gyermekek érzékelés alapján, ingerként fogják fel a hanghatásokat. A többféle elhangzó szemléltetésből a gyermek kiszűri az azonosságot, és így érti meg a fogalmat.” Mivel felfogásom szerint a zene érzelmi nyelv, adódik a lehetőség, hogy a fogalompárok megértéséhez is alkalmazható ez az elv. A zenei párokat érzelmekhez kötjük.
Példák:
Halk-hangos. A gyerekekkel játékosan lovat patkolunk. Ennek a lovacskának a hátsó lába érzékeny, ezért halkan, óvatosan, és lassan patkoljuk meg, nehogy megijedjen.
Kipp kopp kalapács,
kicsi kovács mit csinálsz
Sárga lovat patkolok
Arany szeggel szegelem
Uccu pajtás kapj fel rája
Úgyis te vagy a gazdája
Elmegyünk az erdőbe fát vágni. Néhányan messzebb mennek rőzsét gyűjteni, ezért a hangjuk halkabb, mert távolabb vannak.
Vágok, vágok fát, de micsoda fát
Égi rekettyét, égi menyecskét
Aki velem vörs, én is azzal vörs
Fogadjunk föl egy pint borba
Hogy ez huszonöt.
Lassú-gyors. Képzeletünkben kocsira ülünk, és elutazunk. De mi húzza ezt a kocsit? Talán egy elefánt? Hogy mozog az elefánt. Lassan, mert nagy. Gyorsabb állat kell. Húzza egy gepárd, mert az nagyon gyors.
Kicsi kocsi három csacsi döcögő-döcögő
Benne gyerek kicsi kerek döcögő-döcögő.
Magas-mély. Cirmos cica, és Kázmér a kandúr beszélgetnek.
J. Brahms: Kettősverseny II. tétel. Unisono a hegedű, és a gordonka között.
A szegény ember, és szegény asszony története, boldogok-e vagy szomorúak.
Debussy: Trió G-dúr I. tétel, részlet. A két hangszer egymásnak felelget.
A vizsgált minta nagysága révén alkalmunk nyílik mintegy 150-160 óvoda napi rendjébe betekinteni, és megfigyelni az óvodapedagógusok, és a gyerekek kapcsolatát. Azokban az intézményekben, ahol a nevelők hagyják, hogy a gyermekek elmondják élményeiket, benyomásaikat, sokkal nyitottabb a légkör.
Kíváncsibbak egymás véleményére, hajlandók egymást meghallgatni. Igyekszünk meghallgatni a gyerekeket, teret adunk élményeik elmondásához, így ők is meghallgatnak minket. Fontos azonban, hogy a foglalkozást megfelelő mederben tudjuk tartani. Fegyelmezés helyett a figyelem fenntartása célravezetőbb. Kokas Klára szerint, ne a rendetlenkedőre szólj rá, hanem dicsérd meg a mellette ülőt, hogy milyen szépen viselkedik. Példa: Leopold Mozart: Gyermekszimfónia. Lovas szánnal utazunk, a gyerekek csengőt kapnak a kezükbe, ők a lovacskák. A többiek gyakran kezdenek el a lábukkal dobogni. Nem szólunk rájuk, hanem megkérdezzük, miért kell a lovak nyakába télen csengő? Mert a puha hóban nem hallatszik a paták dobogása.
A zene, és a zenei nevelés az óvodai foglalkozások fontos, és kihagyhatatlan része. Ez hatással van későbbi életükre, a transzferhatások révén. Transzfer, egy cselekvési mód átvitele egyik tényezőről a másikra. (Woodworth-Schlossberg 1966: 893) Módszerünk segíti a kompetencia alapú oktatást, de speciális képzettséget igényel, hiszen hivatásos zeneművészek, és pedagógusok vagyunk egyben. A későbbiekben, kutatásaim eredményeit összegezve, adaptálni lehetne módszerünket az óvodapedagógusok számára kész forgatókönyvek, és CD mellékletek formájában, oktatási segédanyagként.
A gyerekek reakcióit figyelve felismerhető a tehetség korai megnyilvánulása. Nem kizárólag a zenei tehetségre gondolok, bár a ritmusérzék, a tiszta ének szintén kiütközik. Visszautalnék fent említett véleményemre: a zene egy érzelmi nyelv. Műveléséhez, és megértéséhez elsősorban képzelőerőre, intuitív képességekre, fantáziára, és kreativitásra van szükség. Mivel kutatásaimban hangsúlyozottan a gyerekek reagálásait figyeltem meg, ezek a képességek nagyon hamar felszínre kerülnek, és ezek kibontása, az életben nélkülözhetetlen képességek birtokosává teszi őket.
Irodalom
Bagdy Emőke (1991): Az euritmia alapjai.
Nonverbális pszihoterápiák. Zeneterápia Kulcs a muzsikához Kiadó pécs
Dárdai Árpád (2010): A paraszti világ
üzenetei. Kutatók éjszakája BPK 2010
Forrai Katalin (1974): Ének az óvodában.
editio mucica budapest
Forrai Katalin (1991) A művészetre nevelés
lehetőségei az óvodai nevelésben. Óvodapedagógiai Nyári Egyetem Kecskemét
34-38.old zenei nvelés az óvodában. hajdúböszörményi óvóképző főiskola
Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei
neveléssel. zenei nevelés az óvodában. hajdúböszörményi óvóképző főiskola
Lindenbergné Kardos Erzsébet (2005):
Zeneterápia. Kulcs a muzsikához kiadó pécs
Szőnyi Erzsébet (1988): Zenei nevelési
irányzatok a XX. században. tankönyvkiadó. budapest
Ujfaussy József (1968): Az esztétika alapjai,
és a zene. tankönyvkiadó. budapest
Dr. Varga László: A legokosabb befektetés a
jövőbe: a gyermeknevelés
Magiszter (2011)
Woodworth, R. S. – H. Schlossberg (1966):
Kísérleti pszihológia. budapest
A kísérleti darabok jegyzéke
J. S. Bach: d-moll Kettősverseny (BWV 1043)
J. S. Bach: Arioso
J. S. Bach: Air
Bartók Béla: Este a székelyeknél
Bartók Béla: Mikrokozmosz
J. Brahms: Trió Op. 8 No.1
C. Debussy: Trió G-dúr
Farkas Ferenc: Régi magyar táncok
G. Fauré: Álom után
G. F. Händel: Largo
J. M. Leclair: Sarabanda
F. Mendelssohn-Bartholdy: Szent Iván éji álom
L. Mozart: Gyermekszimfónia
W. A. Mozart: G-dúr Trió
C. Saint-saëns: Hattyú
Puccini: Zümmögőkórus
A.Vivaldi: Négy évszak
A.Vivaldi: a-moll Hegedűverseny
*
Révész József gordonkaművész, a Nyugat Magyarországi Egyetem
Benedek Elek Pedagógiai Kar óraadó tanára