Petrőczi Éva*
Zongoramorzsák….
Barabás
Mártonnak
Zongoramorzsák -
elbarabásult
filc, kalapács és csipke,
de fából. Mondhatni akár:
fabrikálgat
a mester, gyermeki korba
visszavonulva
megérett éveinek magasából.
De téved mind, aki így
szemléli
ma itt tekergő facsigák
és
csigolyás hullámok
vonulását.
Gondold meg, Vándor, nem
egyéb ez,
mint emberi lépték szerinti
visszahívása a létbe
széthullt Szépségnek,
Muzsikának,
mindannak, ami gyógyíthatja
talán hallgatásba taszított
napjaink szürke sorát.
Balatonfüreden,
a Vaszary Villában, 2011 novemberében
A
költemény címzettje: BARABÁS Márton festőművész (Budapest, 1952. február 28.–)
1977-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán festő
szakon, de folyamatosan készít szobrokat is. Mesterei Kádár György, Kokas
Ignác, Kocsis Imre voltak.
Pályája kezdetétől foglalkoztatja a zene és a
képzőművészet kapcsolata. Képeket fest kidobott, használhatatlanná
vált zongorák fedelére, palástjára. Belső szerkezetükből, a
filckalapácsokból és mechanikából csillag és spirál formájú síkplasztikákat, a
billentyűzetből hintalóhoz hasonló vagy korong alakú
zongoragyűrűket készít. Ezek a szereplői festményeinek is.
Könyvszobrokat és könyves installációkat is láthatunk tőle kiállításain.
1999-ben Munkácsy díjat kapott. 2012-ben DLA fokozatot szerzett a Képzőművészeti
Egyetemen. A Budapest Kommunikációs Főiskola docense.
Petrőczi Éva Vallomás,
eperrel című verseskötetéhez borítót, Dido utolsó üzenete
című kötetéhez illusztrációkat készített. Ő rajzolta az In Quest of the Miracle Stag című
angol nyelvű magyar kortárs költészetet bemutató kötet portrérajzainak egy
részét, 14 költő arcképét. Többek között Petrőczi Éva portréját is,
aki az évtizedek során számos tárlatát nyitotta meg.