Nyirő Gizella*

 

Zenei nevelés könyvtári órán

 

     Az iskolai könyvtár világa sokat változott az elmúlt évtizedben. Már nemcsak egy hely, ahova berohannak diákjaink egy kötelező olvasmány kikölcsönzéséért, majd többszöri felszólításra visszahozzák és a következő sürgős házi feladatig a környékére se néznek. Egy – egy nehéz nap után itt pihennek meg néhány percre edzés, énekkar vagy a busz indulására várva. Belelapoznak a legújabb folyóirat számokba, megírják a házi feladatot, keresnek a polcokon az érdeklődési körüknek megfelelően, esetleg odaülnek a kisebbek mellé és segítenek nekik a projektfeladatok elkészítésében. Sokan kimondottan segíteni jönnek, ők már profin eligazodnak a könyvtár zárt, szigorú rendszerében.

 

     Hogy a könyvtárba szoktatás folyamatos és előre tervezhető legyen, minden évfolyam könyvtári órákon ismerkedik meg a könyvtár nyújtotta lehetőségekkel, szolgáltatásokkal és azokkal az ismeretekkel, amelyek elengedhetetlenek a könyvtári kutató munkához. Nálunk a könyvtárismereti órák alsóban: olvasás, felsőben: magyar nyelv és irodalom, valamint osztályfőnöki, gimnáziumban: informatika óra keretében valósulnak meg. Ezeken az órákon megtanult könyv – és könyvtárhasználati ismereteket aztán más órákon hasznosítják. Könyvtárhasználatra épülő szakórák tucatjai zajlanak le minden tanévben. Ezek anyaga kapcsolódik a tananyaghoz, de a könyvtár nyújtotta eszközökkel, lehetőségekkel és módszerekkel történik meg a feldolgozása. Az elmúlt években nemcsak magyar nyelv és irodalom, de volt földrajz, történelem, fizika, idegen nyelv, technika, rajz és énekóra is ilyen speciális formában.

 

     Hogy mitől érdekesebbek, élménygazdagabbak ezek az órák, mint a hagyományosak? A könyvtár teljes állományában kereshetik a választ a feladatul kapott kérdésekre, csoportban dolgozhatnak, olyan képességeket, készségeket, adottságokat mozgósít, amely az önálló és a csoport közös feladatainak minél tökéletesebb megoldását eredményezi. Az információs műveltséghez kapcsolódó kulcskompetenciák közül az írás-olvasás, számolás, a kommunikáció szóban-írásban, az információkezelés műveletei, digitális írástudás, a probléma megoldás összetett műveletei fejlődnek.. Személyiségjegyeik is változnak a csoportban való együttműködés, az együtt dolgozás során. Figyelnek egymásra, elfogadják a csoport döntését, de megtanulják saját akaratukat is érvényesíteni, gondolataikat a csoport számára egyértelművé, elfogadhatóvá tenni.

 

     Egyik ilyen könyvtárhasználatra épülő énekórámat mutatnám be a következőkben. 2009-ben, amikor a Baranya Megyei Könyvtáros Tanárok Szakmai Műhelye felkérésére bemutató könyvtári órát tartottam, témának a 150 éve született Vikár Bélát választottam. Úgy gondoltam, érdemes vele megismertetni a gyerekeket, hiszen műfordítóként és néprajzkutatóként is jelentős, munkásságával új irányt adott a népzenegyűjtésnek, népzenekutatásnak. Az általános iskola alsós ének – zene anyagában több általa gyűjtött népdal is van, így kapcsolatot könnyű volt találni hozzá. Olvasás órán a népmesék, mondák, balladák tucatjait ismerik meg, jellemzőiket, gyűjtésüket álmukból felverve is sorolják az egészen kicsik is, és népmese gyűjtők nevét, mesegyűjtemények címét képesek hosszú perceken át sorolni. Addig a népdalok titokzatos világa csak keveseknek nyílik meg. Megtanulják az órán vett dalt, néhány hozzákapcsolt ritmus és szolmizációs feladattal, de igazán sem a gyűjtőre, sem a gyűjtési helyre, módra nem térnek ki. Ezért is tartottam elengedhetetlennek, hogy az évforduló kapcsán beszéljünk arról, hogy milyen fontos, fáradtságos, de egyben úttörő munka is volt a népdalok, népzene összegyűjtése és később hányan nyúltak ezekhez vissza egy - egy művük megírása közben. Amíg sokan csak Vikár Béla sikerére gondolnak, amikor az 1900-as párizsi világkiállítást hallják, hiszen Európában elsőként fonográfos gyűjtési technikája és viaszhengereinek bemutatása a tudományos élet szenzációja volt, addig mi Pécsiek, Zsolnay Vilmosra is, aki ugyanekkor ugyanott mutatkozott be eozinmázas kerámiáival, melyek ugyanúgy meghozták neki és a gyárnak is a világhírt.  2009-ben ezt az órát pici 2. osztályosokkal tartottam meg. Az órámat jelenlétükkel megtisztelő könyvtáros tanárok, tanítók és egyetemi hallgatók az óra elején még nem értették, ilyen komoly témát, hogy merek ekkorka gyerekekkel feldolgozni. Aztán megértették, játékosan, nekik méretezett, egyszerű keresési feladatokkal, általuk már ismert tánclépésekkel kísért énekléssel, játékkal, tökéletesen feldolgozható a téma.

 

     Az óra felépítése:

 

          Vendégeink énekes köszöntése után a csoportok elfoglalják helyüket az asztaloknál, majd az óra témájának rövid megfogalmazása, ezen az órán kivel, mivel kapcsolatban fogunk keresni, kutatni a könyvtárban.

           

    

 

          Játékos bemelegítés: Vikár Béla neve a számotokra még ismeretlen, hogy mi mindennel foglalkozott, rögtön kiderül, ha az asztalokon lévő borítékokban levő betűket jó sorba rakjátok ki.

 

          Kirakott fogalmak elhelyezése egy színes fogalom térképen, mely folyamatosan bővül majd a későbbi feladatok megoldásaival. A térkép közepén Vikár Béla neve, köré kerül a néprajzkutató, műfordító, gyorsíró fogalom a szókirakásból, majd a többi.

 

          Feladatok kiosztása, feladatok önálló, néma elolvasása, értelmezése. Megkeresni azon dokumentumokat (elsősorban könyvek, folyóiratok, CD-k), amelyekben a téma megtalálható, majd ezekből a releváns információk kiválogatása. Az információk rendezése, rendszerezése, logikus összeválogatása, értelmes szóbeli vagy írásos, esetenként rajzos megfogalmazása. Pontos forrás jelölés!

           

              

     Feladatok

 

1. csoport: Bármelyik általatok kiválasztott lexikonban keressétek meg a VIKÁR BÉLA szócikket! Olvassátok el figyelmesen! Gyűjtsétek ki a legfontosabb életrajzi adatokat, valamint ismertessétek műfordítói munkásságát!

 

           

 

2. csoport: Keressetek az asztalra kikészített könyvek között gyermeklexikont! Mutassátok be a könyvet! Keressétek meg benne a NÉPDAL, a NÉPZENE, NÉPKÖLTÉS fogalmakat! Olvassátok el a szócikkeket, röviden ismertessétek! Helyezzétek el őket a fogalmi térképen!

 

3. csoport: Mutasd be a népdalok, népzene gyűjtés formáit a mellékelt képek és a szövegrészlet alapján! (A képek internetről levett felvételek)

             

    

 

A magyar népzenekutatás egy-egy népdal kézírásos lejegyzésével már évszázadokkal ezelőtt elkezdődött. A szervezett népzenegyűjtés 1896-ban indult Vikár Béla kezdeményezésére. Ő gyorsírással jegyezte le a hallott népköltéseket, eredeti népi szövegeket. Európában elsőként, fonográffal gyűjtött népdalokat, népzenét. Viaszhengerein gazdag népzenei anyagot gyűjtött össze, mellyel az 1900-as párizsi világkiállításon kiemelkedő szakmai sikert aratott.

 

                

4.   csoport: Keressétek meg a kiválogatott könyvek között az Akadémiai kislexikont, A magyar nyelv történeti- és etimológiai szótárát és a Magyar értelmező kéziszótárat! Gyűjtsetek össze minden fontos tudnivalót a FONOGRÁF-ról! Szó eredete, jelentése, mire használják, hogyan működik.

 

    

 

5. csoport: Mi a kapcsolat VIKÁR BÉLA, KODÁLY ZOLTÁN és BARTÓK BÉLA között?  Röviden ismertessétek, majd helyezzétek el az ő nevüket is a fogalmi térkép megfelelő helyén! Pontos Forrás jelölést kérek!

 

      

 

6. csoport: Hasonlítsátok össze a már tanult Vikár Béla gyűjtötte népdalok dallamát, szövegét avval, ahogy énekórán énekeljük illetve más gyűjteményekben lejegyzett formáit! Mi a különbség? Pontos forrás jelölést kérek a felhasznált könyvekről!

 

                 

 

A csoport által kiválasztott dalok eléneklése, egyszerű tánclépésekkel, vagy hozzákapcsolódó játékkal kísérve.

 

 

          

 

Közös feladat: Figyelmesen hallgassátok meg a következő fonográfos felvételt! Mi jellemzi?

Zenehallgatás: Muzsikás együttes: Bartók Albumáról az „Elindultam a hazámból” című dal.

 

    

    

A felsorolt fogalmak közül húzzátok alá az igazakat!

 

                   egy kislány énekel

                   egy bácsi énekel

                   csiripelnek a madarak

                   kutyaugatás hallatszik

                   vonat megy el a ház előtt

                   jön egy lovas kocsi az úton

                   nénik beszélgetnek

                   köszön egy bácsi

                   bicikliző gyerekek veszekednek

 

         Utolsó feladat: egy „ötsoros” készítése.

 

Mivel 2. osztályban még nem ismerik a szófajokat, ezért nem a főnév, melléknév, ige szavakkal adom meg nekik a feladatot, hanem a kérdőszavaikkal.

 

    1. sor / 1 szó (egy főnév): Ki volt a mai óránk főszereplője?

    2. sor / 2 szó (2 melléknév): Milyennek ismertétek meg?

    3. sor / 3 szó (3 ige): Miről híres? Mit csinált?

    4. sor / 4 szóból álló mondat: Mit gondoltok róla? Egy mondatban összefoglalva a munkássága.

          5. sor / 1 szó (1 főnév): Más szóval, hogy fejeznéd ki az első sorunkat?

 

                     Megoldás:  Vikár Béla

                                                    Híres, magyar,

                                                    Lefordította, összegyűjtötte, bemutatta,

                                                    Fonográffal gyűjtött magyar népzenét.

                                                    Néprajzkutató

 

          Adott idő letelte után minden csoport munkájának ellenőrzése, értékelése.

      A feladatokra adott válaszok felírása, rajzolása, ragasztása egy nagy közös lapra, melynek segítségével történik óra végén, az órán szerzett ismeretek összefoglalása, illetve ezt a közösen készített munkát óra után magukkal is viszik.

 

    

 

 

Az óra végére elkészült fogalmi térkép és az óravégi összefoglalást segítő tabló.

 

 

    Ebből a vázlatos leírásból is jól kitűnik, hogy mennyivel más egy könyvtárhasználatra épülő szakóra, mint a hagyományos keretek és formák között zajló. Fontos még egyszer kiemelnem, hogy egészen más formában, más módszerekkel zajlik le a különféle készségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztése könyvtári órákon, valamint azt, hogy egyetlen órába belefér az információs műveltség fejlesztése mellett a zenei műveltség gyarapítása zenehallgatással, énekléssel, néptánccal.

 

    A cikkben megjelent képek a Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában készültek 2009-ben egy könyvtárhasználatra épülő énekórán 2. osztályban.

 

 



* NYIRŐ GIZELLA, könyvtáros-tanár, PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Pécs