„EUROPA in TAKT” – „Európa Ritmusban” Nemzetközi Zenei Fesztivál

Dortmund – Egyetemi város, 2010. október 6–10.

Több éve rendezi meg így ősszel, október tájékán, a dortmundi egyetemen (Technische Universität Dortmund) a zenei nevelés, zeneterápia és rehabilitáció-tudomány professzornője, Dr. Irmgard Merkt munkatársaival ezt a nemzetközi zenei rendezvényt „Európa in Takt” – „Európa Ritmusban” címmel.

Az Europa in Takt plakátja

„A fogyatékkal élők speciális zenei tevékenysége minden esetben természetes része a zenei kultúrának Németországban” – mondta megnyitó beszédében Dr. Irmgard Merkt professzorasszony. Ez az alapgondolat hozta létre az első fesztivált 2000-ben, amelyet eleinte csak németek, majd 2003 óta Európa különböző országainak részvételével rendeztek meg.

A nemzetközi fesztivál elsődleges célja annak a megmutatása volt, hogyan képes a zene, a ritmus és a tánc pozitívan hatni a sérültek életére, valamint az, hogy a zene hatalmával és segítségével hogyan lehet könnyebben lebontani az ép és a sérült társadalom közötti falat. Felvetődött a kérdés, hogy a különböző sérültséggel élő emberek – legyen az értelmi -, siket-, vagy mozgássérült ember –, a művészet, a zene, a ritmus, a mozgás, és a tánc segítségével integrálhatók-e a társadalomba? Létre tudnak-e hozni olyan művészi alkotásokat mindezek segítségével, ahol bebizonyíthatják saját értékeiket a társadalomnak?

Az ötnapos konferenciával egybekötött rendezvénysorozat erre adott szép példát.

A rendezvény résztvevői Európa különböző országainak (Litvánia, Dánia, Belgium, Olasz-, Francia-, Török-, Német-, és Magyarország) sérült csapatai, zenekarai, valamint a téma iránt érdeklődő pedagógusok, gyógypedagógusok, tanárok, zenepedagógusok, művésztanárok, zenészek, egyetemi hallgatók voltak.

A rendezvény további célja volt az is, hogy a résztvevők új művészi, zenei és esztétikai tapasztalatokat gyűjthessenek, tanulhassanak az öt nap alatt, amit aztán hazavihetnek – ki-ki a saját országába –, s beépíthetnek a mindennapi pedagógiai munkába, illetve művészi tevékenységükbe.

A rendezvény négy alappillérre támaszkodott:

- Koncertekre, ahol a különböző sérültséggel élő résztvevő együttesek bemutathatták zenei, művészi tudásukat

- Workshopokra, ahol 17 különböző zenei műhelyben gyakorlati tapasztalatokat lehetett szert tenni

- Kongresszusra, amelyen a rendezvény ideje alatt a gyógypedagógia szakavatott képviselői tartottak előadásokat a sérültek kulturális tevékenységéről

- Bemutatóra, ahol a műhelymunka eredményeiből, épek és sérültek közösen színpadképes produkciót mutattak be a dortmundi Városházán

Koncertek

Résztvevő nemzetközi együttesek, zenekarok:

· Les Percussions de Treffort, Franciaország

· Tanzperformance "Super", Osnabrück (Németország)

· KeKeCa Body Perkussion, Isztambul (Törökország)

· A Bout ´Souffle, Belgium

· Steel Pan, Dortmund (Németország)

· Experimentelle Archaik: Wilhelm Körber Schule, Essen (Németország)

· Förderschule Geistige Entwicklung, Gliwice (Lengyelország)

· House Music Group Linde, Lemgo (Németország)

· Katharina Reichelt Cello solo, Saarbrücken (Németország)

· Music Group Nachtigal, Budapest (Magyarország) – Csalogány Kórus, Budapest

· Orchester esagramma, Milánó (Olaszország)

· Spirit Steps, Mülheim (Németország)

· Rendez-vous-des Tambours, Essen(Németország)

· Musikgruppe Plunge, Litvánia

· KeKeCa, Eskisehir (Törökország)

· Jacob Jensen Band, Aarhus (Dánia)

Déli és esti koncerteken mutatták be a különböző sérültséggel rendelkező csapatok, zenekarok a tudásukat. A sérült zenei együttesek részére szervezett koncerteknek egyfelől az volt a célja. hogy a fogyatékosok előadó tevékenységének az erősségei kerüljenek előtérbe a lehető legigényesebb zenei produkciók megszületése érdekében, másfelől pedig annak a megfigyelése, hogyan hatnak ezek a koncertek az ép hallgatóságra.

A dortmundi egyetem dísztermében az első nap estéjén az ünnepélyes megnyitón, Prof, Dr. Irmgard Merkt és Dortmund város előjárói köszöntötték a meghívottakat, a résztvevő országokat. Az ünnepélyes megnyitó után következtek a különböző zenei, táncos, improvizációs bemutatók. Elsőként lépett fel Franciaországból az értelmi sérültekből álló csapat, a Les Percussions de Treffort, amely különböző ütőhangszerekkel improvizált, majd a német Tanzperformance „Super” Osnabrückből, mozgássérült és ép ember együttes táncával,

„Super” c. táncelőadás

azután a török KeKeCa Bodypercussion Isztambulból, amelyben siketnémák „ritmus-testhangszerekkel” zenéltek,

„KeKeCa” művészei

valamint Belgiumból az A Bout’ Souffle értelmi sérültekből álló csapat, amely rézfúvós hangszerekkel improvizált:

Improvizálás

A második este a klasszikus zenéé volt.

Dortmund egyik csodálatos, gótikus templomában különböző fokon álló értelmi sérült fiatalok és ép kísérőik közös együttesei léptek fel. Két zenekar, egy kórus, valamint szólóban egy csellista down-szindrómás fiatal muzsikált.

A németországi Lemgo-ból egy régizenei együttes, a House Music Group Linde játszott:

Régizenei együttes

majd Katharina Reichhelt (Saarbrücken) csellón játszott két klasszikus darabot:

Csellózó Katharina RReichhelt

Ezután következett vezetésemmel a Musikgruppe „Nachtigall” Budapestről, – vagyis a Csalogány Kórus és a gyerekeket kísérő Tanári Zenekar:

Csalogány Kórus és prof. Irmgard Merkt

Csalogány Kórus és vezetőjük: Fabényi Réka

Befejezéseképpen Olaszországból érkezett Orchester Esagramma zárta az estet, akik speciális feldolgozásban klasszikus zenekari műveket adtak elő.

A harmadik nap estéje a könnyű zenéé volt a Theater Depot-ban.

Litvániából egy ötfős értelmi sérültekből álló csapat énekelt, majd a siketekből álló török KeKeCa együttes Eskisehirből „ritmus-testhangszerekkel” szórakoztatta a nézőket bevonva a hallgatóságot is. Az est befejezéséül pedig Dániából a Jacob Jensen Band, a főként autista fiatalokból álló rock együttes játszott. A szórakoztató könnyűzenére táncra perdült a nézőtér is.

Workshopok

Többféle Workshop – összesen tizenhét munkaműhely – alakult, mindegyik más-más céllal. A zene, a ritmus, a csend, a hang, a mozgás, a tánc stb. kapcsolatának egymásra hatását vizsgálva. A főszereplő benne az ember, a sérült és az ép ember, akik megtanultak közösen alkotni, létrehozni valami egyedi, művészi alkotást. Egy-egy workshop vezetője nemzetközileg elismert zenész, művész volt. A nyelv nem tudása nem jelentett igazi nehézséget, hiszen a zene, a ritmus nyelve mindenki számára érthető volt.

1. KeKeCa Body Perkussion („Ritmizáld a testedet”), Isztanbul (Törökország)

Két zenész a zenei elemeket a saját testükön viccel és humorral közvetítette. Először egyszerűbb, majd fokozatosan nehezített ritmussal.

Vezette: Timucin Gürer és Tuggay Basor – zenészek

2. Tai Chi- The Five Animals („Az öt állat”)

A mozgás-nyugalom, a hang-csend összetartoznak. A „Thai Chi”– néma művészet, szinte csak a lépés hallható és a test mozgása látható. Az öt állat, öt mozgási folyamatot jelöl, életre kelnek a medvék, a daruk, a majmok, a tigrisek és a szarvasok. Mindegyik állat életéből jeleneteket elevenítettek meg, zenei kísérettel.

Vezette: Alex Feng – a keleti orvoslások doktora.

3. Cajon, das kleine Drumset (Dobolni Cajon-on és kis dobokon, ritmushangszereken)

Megtanít a Cajonon játszani, dobolni kézzel-lábbal, ráülve, s egyéb ritmikus eszközökkel kiegészítve azt. Brazil, afrikai dobolások kerülnek előtérbe, kiegészítve azt a mai könnyűzenei ritmusokkal és sok zenei játékkal.

Vezette: Matthias Philipzen – Cajon specialista, zenész, dobtanár

4. Community Rhytm Circle (Közös „ritmuskör”)

Célja a közös zenélés, improvizációkkal, strukturálisan felépítve. Különböző ritmushangszerekkel eljátszva, felelgetve, ahol azonban a közösség minden tagja zeneileg egyenrangú a másikkal. Mindenki megtalálhatja stílusosan képességeihez mérten a „saját hangját”, s ezt hozzáadja a csoporthoz, a közösséghez, s így jön létre valami kerek egész.

Vezette: Jane Bentley – bábművész

5. Stockkampf („Botos harcművészet”)

A hangzás-ritmus-mozgás dinamikus keverése a tánccal, a rituális harccal, a botokkal. Lényege: az agresszió kreatív kiadása személyiségünkből.

Vezette: Steffen Naumann – táncművész, pszichológus

6. Klang und Stille („Hangzás és Csend”)

A Csend megtapasztalása, hiszen a zenének hallgatói vagyunk, és a zenéhez a csend is hozzátartozik. Játszanak hangszereken, énekelnek – zenei képzettség nélkül –, majd „csendet” játszanak hozzá. A helyzet felfedezése a lényeg. Nyugodt workshop, amely az értelmi sérülteknek megnyugtatásul kifejezetten ajánlott.

Vezette: Prof. Dr. Eva Maria Houben – a dortmundi egyetem professzornője

7. Klang und Raum („Hangzás és Tér”)

Játék és zene az ősember hangszereivel: víz, kövek, ágak, gallyak, fadarabok, csigák, kagylók, fémek. E tárgyak hangzásainak felfedezése, megélése. Ritmikusan szabad zene, itt nem kell a metrumot tartani, szabad és kötetlen játék, zenélés.

Vezette: Olaf Pyras – modern zenész, dobművész

8. Musik ohne Noten („Zene hangjegyek nélkül”)

Bármilyen zenei stílussal – keleti zene, világzene, filmzene, elektronikus zene stb.– saját hangokat és hangzásokat próbálnak ki a résztvevők. Lehet kísérletezni bármivel – hangszerekkel, melódiákkal, ritmusokkal –, s a végén mégis egy kerek egész lesz belőle: megszületik a zene.

Vezette: Christian Fleck – zenész és zenei producer, és Claudia Schmidt – zenepedagógus, pedagógus

9. Ich habe eine Stimme („Van egy hangom”)

Hangképzés és éneklés mindenkinek, hiszen van egy hangom, ami csak az enyém és mindig kéznél van. Hozzunk létre értékes hangot, kísérletezzünk beszéddel és énekhanggal. Fedezzük fel saját hangunk hangszíneit. A foglalkozások végén mindenki hazavihet egy saját CD-t.

Vezette: Beate Theisen – zenepedagógus

10. Spiel mit Musik, Licht und Schatten („Játék a zenével, fényekkel és árnyakkal”)

A saját árnyékunk érdekes, sok szólás-mondás létezik erről. Vetítővászon mögött játsszunk a saját testünkkel, vagy bábokkal, történeteket találunk ki és zenére mozgunk. Kísérő zene: Sztravinszkij: Tűzmadár

Mese vagy játék, vagy zene? Vagy egyszerre mindegyik…?

Vezette: Dr. Eva Krebber–Steinberger - docens

11. So klingt (fast) alles („Így hangzik (majdnem) minden!”)

A különböző tárgyakkal zenélni is lehet. Mindennel, ami körül vesz minket, csak fedezd fel ezeket! Pl. papírzacskó, seprű, tojásvágó, csövek, olajoshordók teteje, fedők stb.

Vezette: Heinz Schiefer –dobtanár, szociálpedagógus

12. Max Gemeinsam („Teljesen együtt”)

A résztvevők zenei és egyéni képességeinek figyelembevételével együttes játékok születnek zeneművekre és dalokra. Senkinek nem kell mindent tudnia a zenéről, a legfontosabb a játék és az öröm! A zeneművek játékánál minden megengedett, a hang, a mozgás, és amit érez a részvevő.

Vezette: Robert Wagner – zenetanár

13. Dance Dynamics („Lendületes tánc”)
A tánc kibontakoztatása a fogyatékos embereknél. Célja a kreatív önkifejezés a zene és a mozgás által. Nincsenek szabályok, utasítások. A zene véletlenszerű kiválasztásával, alkotó színpadi mozgást hoznak létre, életre kelti a kreatív mezőket.

Vezette: Wolfgang Stange – táncművész, e-módszerrel, értelmi sérültekkel foglalkozik

14. Tanzbereit („Táncra készen, testi kontaktussal”)

Mozgással, tánccal kifejezni az érzéseket, gondolatokat. A tánc mindenkinek! – legyen az testi fogyatékos, mozgássérült vagy ép ember. Zenére különböző tánc improvizációk, egyéni kifejezésmódok születnek. Az egyén kontaktusba kerül a közösséggel, ezáltal feltárulnak egyéni képességei is. A mozgásművészet révén, a testi fogyatékossággal is eséllyel lehet együtt élni az „ép társadalomban”.

Vezette: Tamara McCall és Christian Judith – 12 éve együtt táncolnak, Christian Judith kerekesszékes férfi

15. Tanzbar („Táncbár”)

Improvizációs feladatok testtel és térrel, metakommunikatívan, gesztusokkal kifejezve. Az improvizációhoz szöveg is társulhat, azonban fontos, hogy mindez nem előre betanulva történik, hanem pillanatnyi szituációhoz kötve, egyéni önkifejezéssel.

Vezette: Erika Winkler – táncművész, kortárs tánctanár

16. Steel Pan Orcheste (Acéldob zenekar)

Különböző hangfekvésű, kromatikusan hangolt ütős acéldobon való játék és zenélés.

Vezette: Werner M. Weidensdorfer – zenetanár

17. Musik: Erfinden und Erforschen („A zenét feltalálni és kutatni”)

Egyéni és közös zenei improvizációk. E workshop feltétele a zenei és énekes tudás. Célja a hangzásvilág érdekes kibővítése.

Vezette: Alain Goudard –zeneszerző és művész

Kongresszus

A rendezvény ideje alatt három napon át délelőtt és délután kongresszus keretében előadások hangzottak el a sérültek művészi, elsősorban zenei tevékenységéről. Az előadók többsége német volt, de jöttek az USA-ból, Törökországból, Franciaországból, Dániából is. Az előadások egy része a fogyatékkal élők és a művészet kapcsolatának, valamint a kulturális életben való részvételük általános kérdéseivel foglalkozott, míg a másik része konkrét példákon keresztül mutatta be a sérültek eredményeit a zene világában. A kongresszus résztvevői (egyetemi hallgatók, tanárok, művészek) elméleti tapasztalatokat cserélhettek egymással, konzultálhattak, megbeszélhették a látottakat.

Bemutató

A negyedik nap délutánján a dortmundi Rathausban (Városházán) került sor a workshopokban tanultak nyilvános bemutatására. Mind a 17 workshop 10 percet kapott, hogy a műhelymunkában elsajátított produkcióját előadja. Ez az esemény volt a rendezvény csúcspontja, hiszen a workshopok munkájában részt vett valamennyi együttes mindenegyes tagja, sérültek és épek vegyesen. A négy nap alatt érdekes, szórakoztató és színpadképes előadások születtek. Merkt asszony ez alkalommal köszönte meg mindenkinek a rendezvény sikerében való közreműködését.

A magyarországi Csalogány Kórus és Tanári Zenekar szereplése

Személy szerint, nem először jártam már Dortmundban ezen a fesztiválon. Az első alkalom 2005 őszén volt, amikor az általam vezetett értelmileg akadályozott fiatalokból álló Parafónia Zenekarral (A „Zene Mindenkié” Egyesület) mutathattuk be klasszikus zenei hangszeres tudásunkat, valamint a Speciális Színes-kotta módszer elsajátításáról egy bemutató óra keretében szakmai előadást is tartottunk a kongresszus résztvevőinek.

Két évvel ezelőtt iskolánkba – Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ, Diákotthon, Gyermekotthon (1039. Budapest, San Marco utca 48-50.), látogatott Prof. Dr. Irmgard Merkt, – a dortmundi Német Zenetudományi Intézet professzornője és Mattyasovszky Zsolnay Zsófia, – az egri Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület művészeti koordinátora, hogy meghallgassa kórusunkat, a tizenhárom éve működő Csalogány Kórust és a gyerekeket kísérő Tanári Zenekart.

Kórusunk főként klasszikus zenét énekel speciális feldolgozásokban, valamint magyar és más népek dalait, népdalait, régi korok történelmi zenéit, táncait magyar és európai vonatkozásban egyaránt. A repertoárunkból nem marad ki a könnyedebb műfaj sem, így felcsendülnek musical feldolgozások, valamint jazz és blues stílusú dalok. A gyerekeket már hosszú évek óta egy Tanári Zenekar kíséri, akik nagyon tehetséges gyógypedagógusok, pedagógusok és zenészek. A hangszeres kísérettel a művek így még szebben és teljesebben csendülnek fel. A ritmuskíséretet azonban maga a kórus tagjai játsszák, összehangolva azt az énekkel és a hangszeres kísérettel.

Iskolánkban értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmileg sérült) gyerekek és fiatalok élnek és tanulnak. 2005-óta a főváros oktatási osztálya által elfogadott és engedélyezett emeltszintű ének-zeneinevelés folyik nálunk, kísérleti jelleggel.

Felmerülhet a kérdés, vajon mit jelent az emeltszintű ének-zeneinevelés a gyógypedagógiában, hiszen emeltszintű énekórák a normál iskolák ének-zenei tagozatos osztályaiban folynak. Intézményünkben a következő programot dolgoztam ki az emeltszintű ének-zeneinevelés megvalósításához.

Az emeltszintű ének-zeni nevelés intézményünkben

- Az énekórák kodályi szellemben, javarészt Kodály-módszerrel folynak.

- Azonban a Kodály-módszer nem minden pontja adaptálható maradéktalanul az értelmileg sérültek számára, így az kiegészül egy speciális módszerrel: Speciális Színes-kotta módszerrel, amivel a tanítványaink is megtanulhatnak kottát olvasni, hangszeren játszani, együtt muzsikálni.

- Az énekórák keretén belül, minden kisgyerek – tehetségétől függetlenül – egy-egy speciális hangszeren megtanulhat játszani.

- Nevelésünkben kiemelt helyet kap a tehetséggondozás:

- külön heti rendszerességgel tehetséggondozó órák keretén belül foglalkozhatunk a zeneileg

tehetséges tanulókkal,

- az éneklésben tehetséges gyerekek felvételt nyernek iskolánk kórusába, a Csalogány

Kórusban énekelhetnek,

- a hangszeren jól játszó gyerekek a Csalogány Zenekarban muzsikálhatnak együtt.

- A rászoruló gyerekek, külön órában terápiás, zeneterápiás megsegítést kapnak, ahol a zene eszközeivel egyéni ráhatással, képességeket, részképességeket fejlesztünk.

Kórusunkat és zenekarunkat teljesítménye alapján a professzorasszony meghívta Dortmundba, hogy Magyarország képviseletében vegyünk részt az általa szervezett nemzetközi zenei programban. Külön kérése volt számunkra, hogy repertoárunkba illesszünk Bartók Béla törökországi s magyarországi gyűjtéséből egy-egy olyan népdalt, amely rokonságot mutat egymással.

Így az előkészületek során a Magyar Zenetudományi Intézetben Dr. Sipos János tudományos főmunkatárs – Bartók népzenei gyűjtésének kutatója és a török népdalok gyűjtője, rendszerezője –, segítségével kiválasztottam, majd feldolgoztam a megfelelő török népdalt és a hozzátartozó, zenei rokonságot mutató magyar népdalt. Sikerült a dalt hosszas munkával, magyarul és eredeti török nyelven is megtanítani a gyerekeknek. Számukra talán azért is okozott ez nehézséget, hiszen tanítványainknak az írás, olvasás, számolás, sok esetben még a beszéd megtanulása is gondot okozhat. A repertoárunkat a fesztiválra – a fentiek mellett – még Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött magyar népdalcsokorból, régi magyar táncokból, klasszikus zene és modern műdalok csoportjaiból állítottam össze.

A felkészülés során Merkt professzorasszony levélben előzetesen tájékoztatott a dortmundi egyetem által szervezett „EUROPA in TAKT” nemzetközi zenei fesztivál részletes programjáról, a koncertekről, a workshopokról, és a műhelymunkát záró közös bemutatóról. A workshopok közül előzetesen, – figyelembe véve tanulóink képességeit – három műhelybe osztottam be csoportunkat.

2010. október 6-án utaztunk el a dortmundi fesztiválra, amelyen Magyarországot a Csalogány Kórus és a Tanári Zenekar képviselte.

Csalogány csapat

A workshopok közül a mi csapatunk a következő műhelyek munkájában vett részt:

- Cajon das kleine drumset: (dobolás kézzel-lábbal cajonon és más ütőhangszereken) /cajon = dobozszerű ritmushangszer/

-

Cajon-on játszottunk

-

- Klang und Raum: („Hangzás és tér”) – az ősemberek hangszereivel zenélni: fával, vízzel, kővel és ritmushangszerekkel stb.

- So klingt (fast) alles: („Így hangzik (majdnem) minden”) – tárgyakkal való zenélés pl. seprűk olajoshordók, csövek, papírzacskók, stb. révén. Amint fentebb említettük, a második nap estéjén a klasszikus zenei programban került sor a mi fellépésünkre Dortmund egyik szép gótikus templomában.

A Csalogány Kórus és Tanári Zenekar a következő műsort adta elő:

- Bartók Béla és Kodály Zoltán által gyűjtött magyar népdalok:

§ Komáromi kisleány…

§ Nem vagy legény, nem vagy…

§ Kis kece lányom…

§ A szőlőhegyen keresztül…

- Hans Sandig: A kis póniló

- Balassi Bálint: Egy katonaének - reneszánsz költőnk megzenésített verse

- Bartók Béla által gyűjtött magyar-, és török népdal:

- Csá’ Bodor a barázdába’ – magyar keserves

- Köprünün alti tiken – török népdal - Fabényi Réka feldolgozásában

- Leonard Cohen: Hallelujah

- Gryllus Vilmos: Hegedül a kis egér és a Kutyát kérek kiskutyát – blues stílusban

Koncertünk óriási sikert aratott, hosszú percekig szűnni nem akaró taps köszöntött bennünket. A templom hallgatósága állva tapsolta gyerekeinket. Merkt professzorasszony külön is elismerő köszönetét fejezte ki a kórus produkciója hallatán.

A negyedik napon a magyar küldöttség is részt vett a dortmundi Rathausban (Városházán) rendezett bemutatón, amelyen a workshopok adták elő eredményeiket. Küldöttségünk tagjai a fentebb említett három workshop előadásán szerepeltek. Az előadások sikeresek voltak, céljukat elérték. Mindenki lelkesen vett részt a saját előadásán és nagy érdeklődéssel figyelte a többi produkciót is. Az itt tanultakat hasznosíthatjuk itthoni munkánkban is.

Az ötödik napon az együtteseknek szabad napja volt. Az egyetemen pedig Merkt professzorasszony vezetésével sor került a fesztivál záró értékelésére, amelyen a workshopok vezetői, valamint – egyedüliként – a magyar küldöttség vezetői vettek részt. Az értekezleten megbeszéltük a tapasztalatokat és megosztottuk egymással véleményünket.

A feszített program ellenére valamennyien jól éreztük magunkat. Élményekben és tapasztalatokban gazdagon tértünk haza.

A Tanári Zenekar tagjai:

1. Huber Henriett /gyógypedagógus, zenész/ – zongora, furulyák, tekerőlant

2. Pilissy Rita /gyógypedagógus, hegedűművész/ - hegedű

3. Regősné Jászai Judit /gitártanár/ – cselló, viola de gamba, gitárok

4. Palojtay Dávid /fagottművész és tanár, mentálhigiénés szakember/ – fagott, furulyák, metallofon

5. Derecskei Gábor /gyógypedagógiai asszisztens, zenész/ - gitár, zongora

A Csalogány Kórus tagjai:

1. Balla Krisztina

2. Begovics Éva

3. Pechnyik Éva

4. Majszterics Rita

5. Kiss Rita

6. Csercsa Gyula

7. Kovács Károly

8. Ballabás András

9. Simon Norbert

10. Váradi Rajmund

11. Demeter László

Velünk tartott iskolánk igazgatónője, Burján Lászlóné és Kelemen Tiborné gyógypedagógiai asszisztens.

Fabényi Réka

Kórus- és a zenekarvezető

A német nyelvű szövegek fordításában és az úttal való szervezésben nyújtott segítségéért Berhidai Mártának itt mondok köszönetet.