Kismarton, 2013. május 10.

Harmonia Caelestis

A „Haydn Explosiv*2013“ kiállítás keretein belül bemutatott Harmonia Caelestis különleges kiállítás nevét I. Pál azonos elnevezésű zeneművéről kapta, amely az Esterházy zenetörténet gazdagságát mutatja be a nagy mecénás és alkotó példája nyomán.

I. Esterházy Pál, Bécs, 1711.,

Esterházy Magánalapítvány, Esterházy-kastély Könyvtára

Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton (ma Tyrnau) nevelkedett a jezsuitáknál, ahol mind az egyházi zenével, mind a népzenével közelebbi kapcsolatba került. Zenei alkotótevékenysége közvetlen példaképe I. Lipót császár, aki hozzá hasonlóan zeneileg tehetséges volt, komponált és Bécsben felvirágoztatta a barokk operát. Esterházy Pál gyakran látott vendége volt a bécsi előadásoknak, ismerte a híres olasz, de osztrák zeneszerzők műveit is, mint Johann Heinrich Schmelzer, Johann Joseph Fux. Udvari muzsikusai repertoárjában fellelhetők voltak a bécsi udvar zeneszerzőinek művei is.

Képillusztráció a „Harmonia Caelestis“-ből

Esterházy Pál zenei munkásságának legjelentősebb darabja a vallási témájú dalokat feldolgozó „Harmonia Caelestis“. A művet 1699-ben komponálta, 1711-ben valószínűleg Bécsben adták ki és a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a magyar zenetörténetben.

Az egyes darabok a liturgikus év és ünnepnapjai sorrendjében követik egymást. A darabban a Jézus és Mária dicsőítésére született zeneművek dominálnak, kilenc liturgikus szöveg megzenésítésével. A dallamok javarészt tiszta és egyszerű felépítésűek, folyékonyak és a több szólammal való mesteri bánásmódra utalnak. A dallamra és a harmóniára az ezen időszakban, Bécsben szokásos velencei és délnémet kantáták és oratóriumok stílusa hatott. A legtöbb darabot kis együttesre írta, némelyekhez azonban kiterjedtebb előadásmód szükséges.

Esterházy Pál közkedvelt zenekari gyakorlatra vonatkozó ismeretei a „Harmonia Caelestis“ egyes liturgikus énekeinek változatos hangszerelésében követhetők nyomon. A mű forrásai mindenekelőtt egyházi énekek, valamint világi zeneművek és a saját szerzeményei. A műben erősen nyomon követhető a tánczene és a táncritmus is.

Esterházy Pált a „Harmonia Caelestis“ megalkotása során valószínűleg támogatást kapott udvartartása valamely gyakorlott zeneszerzőjétől, mint ahogy annak idején többek között I. Lipót császár is. Alkotása során feltételezhetően az 1685-től 1701-ig a szolgálatában álló Franz Schmidbauer volt segítségére. Úgy gondolják, udvari káplánja művei és udvari zenekara repertoárja is bekerült a „Harmonia Caelestis“ gyűjteménybe.

A herceg „Harmonia Caelestis“ zeneműve jelentős művészettörténeti hagyaték, amely a 17. század zenéjének különféle zenei irányzatai által formált darabokat egyesít. Az európai nemesi birtokok aktív zene támogatási rendszerét és a zenében tehetséges és képzett arisztokraták azon szokásos gyakorlatát mutatja be, akik zenei szenvedélyüket udvari zeneszerzőikkel együttműködve zeneművekben fejezik ki.

A kiállításon láthatók többek között a hercegi család eddig ismeretlen portréi, a „Harmonia Caelestis“ eredeti kiadása, de Veit Langenbucher augsburgi műhelyének értékes orgonája is, amely I. Pál gyűjteményében különleges helyet foglalt el.

Kurátor: Margit Kopp, BA

Ötlet és elképzelés: Dr. Florian T. Bayer

Tudományos tanácsadás: Czigány Balázs, Dr. Gottfried Holzschuh, Dr. Florian T. Bayer

Helyiség felújítás és projektmenedzsment: Dr. Florian T. Bayer

Kiállítás koordinálása: Margit Kopp, BA, Czigány Balázs, Dr. Florian T. Bayer

A kiállítás 2013. december 31-ig biztosan látható lesz, de  az is lehet, hogy még tovább. A nyitva tartás az 10.00-18.00 óráig, november 11-ig november 11-től pedig péntek, szombat, vasárnap és ünnepnapon 9..00-17.00ig de csoportok számára ezeken az időpontokon kívül is természetesen előzetes bejelentkezés alapján.

* * *

I. ESTERHÁZY PÁL. – Vízionárius és humanista 1635-1713

Az idén háromszáz éve elhunyt I. Esterházy Pál herceg az Esterházy ház egyik legjelentősebb és legkülönlegesebb egyénisége volt. Tisztelhetjük benne a költőt, a festőt, a zenészt és zeneszerzőt sőt már egész fiatal korában színdarabokban is fellépett, és jó valamint kedvelt táncos hírében is állt. Nagy támogatója volt a képzűművészeteknek, nevéhez fűződik az Esterházy kincstát, melyet később csak csodakamraként emlegetnek, és a fegyvertár megalapítása is. Neki köszönhető a kismartoni közékori vár barokk Esterházy-kastéllyá való átépítése.

Mélyen vallásos volt, ő építtette például a Fetrőboldogasszonyi (ma Frauenkirchen) Szent Mária bazílikát, számtalan templomi, kolostori festménynek, oltárnak és vallási témájú tárgyaknak, szobroknak a megrendelője volt. Gondoskodott a környezetében élő szegény emberekről is. A habsburg ház támogatójaként számtalan török elleni hadháratban vett részt. Szívén viselte a szegények sorsát is.

Pál a család első tagja, aki kiérdemelte a császártól a hercegi rangot, erősen fáradozott a család körüli mítoszok megteremtésében, létrehozta azt a családfát is, ami a mai napig látható Fraknó várában, melyhez megfestettette az elődök ősgalériáját is. Az mintegy négyszáz barokk portéfestményből álló ősgalériával a család legitimációja és a hatalom demonstrációja volt a célja. Akkoriban nagy divatja volt a lengyel és magyr nemesek körében származásuk ősgalériában történő bemutatásának, a magyarok egészen a honfoglalásig visszamentek őseik származtatásában. Nem csoda tehát, hogy az Esterházy ősgalériában megtaláljuk a bibliai Ádám és Noah alakja mellett a hunok legendás királyát Attilát ésIII. Vlad Tepes, azaz Dracula grófot is.

A vár vastag falai között bonyolult zárszerkezetekkel ellátott ajtók őrizték az Európában ma ilyen formában egyedülállónak számító barokk kincstár kincseit. A kincsátr a humanizmus gyűjtési elképzeléseinek egy késői megnyilvánulása, melynek szellemében a mikrokozmosz, azaz a mi esetünkben a kincstár segítségével megpróbáljuk a makrokozmost, azaz a világot leképezni és megérteni. Nagyságában, kialakításában az Esterházy kincstár a nagy német hercegi családok csodakamráival vetekszik.