DR. DESZPOT GABRIELLA*
Üzenet a kapukon túlról
Megjelent
a Kokas Klára filmjeiből készült
gyűjteményes album
Kokas Klára – Vékony Katalin – Rieger Attila –
Mihola Péter – Kuszkó Anett – Deszpot Gabriella:
Zenében talált világ. Kokas Klára filmjeiből készült válogatás a
szerző magyarázó szövegével
Tartalom
1. DVD: Szabad mozdulatok (1–33.
filmjelenet, 1 óra 19 perc)
2. DVD: Együtt egymásért (34–84.
filmjelenet, 2
óra 20 perc)
3. DVD: Megtalált világ (85–108.
filmjelenet, 1óra 35 perc)
4. DVD: Színes erdő (109–120. filmjelenet,
56 perc)
Vékony Katalin (szerk.):
Kísérőkönyv Kokas Klára Zenében talált világ című filmválogatásához (132 oldal)
Kiadó: Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány, Budapest.
Megrendelés,
további információk: www.kokas.hu
2013 áprilisában került bemutatásra a nyilvánosság számára a neves
zenepedagógus életművét felölelő tematikus filmgyűjtemény és
annak kísérőkönyve.
Kokas Klára (1929–2010), a nemzetközileg
elismert magyar kreatív zenepedagógus munkásságának eredetisége abban rejlik,
hogy tanítása során felismerte: a koncentrált figyelem, a zene totális
befogadása a gyermekek esetében a mozgás, a cselekvés, az alkotó tevékenység
által érhető el igazán. A passzív műélvezet, a reproduktív bevésés
helyett olyan módszereket talált meg több évtizedes pedagógiai gyakorlata és
kutatásai során, amely a gyermekek életkori sajátosságait használja fel és a
felnőttekéit újra mozgósítja a zene aktív megéléséhez. Különleges módon
valósította meg ezzel Kodály Zoltán nevelésfilozófiáját.
Ez olvasható a
„Zenében talált világ” című, kétnyelvű összeállítás díszdobozán,
amely négy DVD-t és egy könyvet rejt magában. A négy lemez több éves csapatmunka eredménye, amelyet még Kokas Klára
kezdett el évekkel ezelőtt. A filmjelenetek Kokas Klára csoportfoglalkozásain
készültek az 1960-as évektől 2008-ig, és szinte 40 év történéseiből
válogatta ki ő maga.
„Boldogság
zenében, boldogság a szabadban… Mozart is a miénk, a miénk!” A zene a miénk -
mondja Kokas Klára abban a filmrészletben, amely pitypangos mezőben
szaladó, Mozartra guruló, bukfencező gyerekeket mutat. Igen, itt a zene
mindenkié, ahogy Kodály elgondolta, szerette volna. Mindegy az életkor és a
képességek mibenléte, a kreatívan aktív zenebefogadásnak nincsenek korlátai.
Kiváló lehetősége a zene-öröm megtapasztalásának az a módszer és létforma,
amit Kokas Klára hozott létre és testesített meg évtizedek alatt. E színes
világba enged betekintést a Zenében talált világ album.
A korszakos
jelentőségű kiadványnak már csak a konkrét paraméterei is
figyelemreméltóak. Például a több mint 6 órányi játékidő és az, hogy 29
filmből került kiválasztásra a 120 jelenet. A 132 oldalas
kísérőkönyvben 47 jelenetről olvashatunk még további értelmezéseket
Kokas Klárától, a tőle megszokott kátéformában. Ezek az angolul is
elérhető, reprezentatív mű konkrét adatai, de hogy végül is mi a
műfaja ennek az egésznek, az már sokkal nehezebben fogalmazható meg. Van
már ilyen? Be tudjuk sorolni valahová? Szinte lehetetlen, ha a hagyományos
médiumok műnemeire, műfajaira gondolunk. Mondhatjuk talán, hogy
filmetűdök láncolata, vagy lírai esetválogató portfólió; szabad versek
mozgóképbe írva; mozgó mozaik; művészetpedagógiai szemléltető eszköz
vagy retrospektív feldolgozás, forrásanyag, példatár a tanítványoknak és a
követőknek. Találjunk ki rá bármit is, a lényeg az ÜZENET. Üzenet a
forrástól, Kokas Klárától, hogy hogyan lehet közeledni az emberhez a zenén
keresztül és hogyan találjuk meg a zenét az emberen keresztül.
A jelenetek
szerkezetének többségén még érvényesül Kokas Klára koncepciója: először
látjuk a mozgáskreációt teljes egészében, úgy, ahogyan az ott és akkor
megtörtént, majd halljuk kommentárját is, fölképezve egy-egy jellegzetes,
lassított, kimerevített résszel – aztán pedig elölről indul a tánckompozíció,
hogy újra, de már másképpen figyeljük meg azt. Van olyan jelenet is, amelyet
bevezetője tesz érthetőbbé, ill. új kontextusba. Néhányszor a
jelenetek egymás mellé rendezése ad különféle értelmezési lehetőségeket,
teszi máshová a hangsúlyokat. Felróhatnánk, hogy a jelenetek hossza egyenetlen.
Az alig egypercestől a 11 percesig bármi előfordulhat -, de ez pont
úgy van, ahogy az élet hozza elénk az eseményeket. És mert a jelenetek
önmagukban is teljes egészek nem érezzük zavarónak az esetlegesnek tűnő
filmritmust.
Általában a
filmnek, konkrétabban e filmrészleteknek rendkívüli a jelentőségük Kokas
Klára életművének megértésében, megértetésében, tovább élésében.
Természetesen a személyes jelenlétén túl ez a dokumentáló művészeti ág az,
amely a legmegfelelőbb ahhoz, hogy tényleg megértsük Kokas Klára
pedagógiáját, mint alkotó-művészetet. A jelenetek megtekintése és átélése
teszi megragadhatóvá igazán azokat a pillanatokat, folyamatokat, ahogy Kokas
Klára és a vele együtt létező gyerekek, felnőttek a zene
teremtőerejét használják fel szabadon az önkifejezésre és a társak
megértésére, a teljes figyelem és a szeretet gyakorlására. Erre látunk
gyönyörű, lírikus és sokszor filozofikus példákat a korongokon és
olvashatunk róluk bővebben a kötetben, amelyet Vékony Katalin szerkesztett
gondos munkával a Kokas Klára által hátrahagyott jegyzetekből.
Eredeti és
sajátos intuitív logikán alapulhat, ahogyan Kokas Klára tematikusan egymáshoz
rendelte az emlékeibe vésődött jeleneteket, amelyeket az idő és a tér
addig egészen máshol tárolt. Ezt a tematizálást és annak mennyiségi mutatóit a
munkát befejező alkotó szerkesztők (Vékony Katalin, Rieger Attila,
Mihola Péter, Kuszkó Anette és Deszpot Gabriella) tiszteletben tartották
meghagyva az eredeti elképzelést. Egy-egy lemezen belül azonban a jelenetek végleges sorrendjét átszerkesztették, kisebb blokkokat
alakítva így ki, és egyben látva az egészet figyeltek a téma dinamikájára,
ívére is.
Kokas Klára csak
két szavas címeket adott a témaköröknek (Szabad
mozdulatok, Együtt egymásért, Megtalált világ, Színes erdő), de ezek máris
megszólítanak: Fedezz fel!
Az album a 33
jelenetet tartalmazó „Szabad mozdulatok”-kal
kezdődik, amelyben a zenei átváltozásokról látunk bemutatókat, ahogy a
zene teljes figyelméből, az improvizációk útján, a képzelet kibomlásával
megszületnek a szabad mozgássorozatok. Ezek sokszor történetek, mesék is
egyben, amelyek szavakkal is elmondhatók, de születésük idején még csak
nonverbálisak lehettek. Saját intuícióival bárki szabadon élhet, nincs
előkép, nincs formula, amit követni kellene. „Megvallom, soha nem
képzeltem, hogy éppen a szabadon kitalált mozdulat vihet minket zeneközelbe.
Neveltetésem, képzésem másra tanított. Amikor felfedeztem a gyerekeken a
csodát, azon gondolkodtam: hogyan is nem jutott eszünkbe sokkal előbb?”
Olvashatjuk a kísérőkönyv 16. oldalán. Ezt a gyermek- és egyben
zeneközpontú jelenséget Kokas Klára azért fedezhette fel, mert teljes
figyelemmel, empátiával, kíváncsisággal fordult a gyerekekhez, megteremtve azt
a helyzetet, hogy minden pillanatban önmaguk lehessenek.
A jelenetek csoportosításának második nagy témaköre, a mintegy 51
filmrészlettel az „Együtt egymásért”
válogatás. Ez a leghosszabb lemez, amely izgalmas, szép jelenetfolyam a
boldogságos együttlétekről. Az előző DVD-n inkább szólók
szerepelnek, amíg ebben a válogatásban arra látunk példákat, ahogyan a gyerekek
– vagy épp a felnőttek – a válogatott, jó zenére és aztán egymásra
hangolódnak. E folyamatban mindenki rá is bízza magát a többiekre: vele táncol,
érte táncol. Olvas a másik tekintetéből, szavak nélkül fogadja, viszonozza
gesztusait. Ebből születnek meg együttes alkotásként a mozgásművek, a
táncos jelenetek.
A lemez
első blokkján a névéneklésre látunk szép példákat. Ezt a műfajt Kokas
Klára találta ki még az 1960-as években. Mi a hozadéka a név éneklésének? Kapcsolatteremtés a másik emberrel és
egyben kapcsolatépítés önmagunkkal is: identifikáció és elfogadás. Az egymásnak
éneklésben az arcok és a nevek egymásra hangolódnak.
A további öt
jelenet megmutatja, hogy a hagyományosan közösségi körjáték, a népdal hogyan
alakul személyessé az énekes improvizálás útján. A témakör további nagy
blokkjában 18 olyan mozgás improvizációnak lehetünk tanúi, amelyek széles
érzelmi skálán mozognak - gyermekek humora, vagy éppen érzelmi érettsége,
sőt transzcendens érzékenysége érhető itt tetten. A következő
jeleneteket az érintés fókusza hozza össze - a kezek és a lábak együttmozgása
kommunikációs értékű. A Kokas-foglalkozások elengedhetetlen része a
búcsúéneklés, amelyre három jelenet ad ízelítőt.
Kokas Klára nemcsak a gyermekekkel együtt talált meg egy különleges világot
a zenében, hanem a felnőttekkel is. Azt, hogy ez hogyan történhet, a lemez
utolsó jelenetein figyelhetjük meg. Lassan 100 éves lesz Kodály kijelentése “…
az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei
nevelése.” Látunk szép példákat a témakör zárásaként arra is, hogy milyen lehet
a családi zenei nevelés a legkisebbekkel.
A filmválogatás legkatartikusabb lemeze a „Megtalált
világ”,
amely a köztünk, ám sokszor
szegregált, elkülönült környezetben lévő hátrányos helyzetű vagy
fogyatékos gyerekek, fiatalok eseteit mutatja be, mintegy másfél óra
játékidőben.
Itt a bemutatott
esetekben a különleges személyiség lép elő, amely egyedi,
megismételhetetlen és értékes. 24 jelenetekben lehetünk tanúi, ahogy az értelmi
fogyatékos, a vak, a súlyosan nagyothalló, a halmozottan sérült személyek a
társas cselekvésben kinyílnak a zenére és erőket, képességeket fedeznek
fel önmagukban. Ott látszik a képeken a zene-öröm, a mozgásalkotás, a kreáció
képessége, amelyről sokan gondolják, hogy sérült gyerekekkel ez úgysem
lehetséges, tehát nem is hozzák ilyen alkotói, cselekvő helyzetbe
őket. Kokas Klára ezt is megpróbálta, évekig járt hozzájuk – ezt a világot
is megmutatta nekik.
A harmadik DVD legfigyelemreméltóbb esete
a kerekes székes Náditündéré, akit befogadtak a gyermekcsoportba.
Megismerhették Náditündér lehetőségeit, alkalmazkodtak hozzá, és
gyönyörű jeleneteket bontottak ki vele együtt és általa. Kokas Klára így
beszél a kezdetekről: „Ölben hozták, mert teljesen béna volt. Kemény Ágnes
az igazi neve, Náditündérnek a gyerekek kezdték szólítani. Ez is terápia volt,
de nem Náditündéré, hanem a zenei foglalkozásokon részt vevő többieké, az
ép gyerekeké.” (Nyilatkozta Tóth Teréznek
az Új pedagógiai szemle 7. számában, 2009-ben, a 107. oldalon). Náditündér
kilenc évig vett részt Kokas Klára foglalkozásain és közben a gyermekből
felnőtt lett, a növendékből barát, a zenei pályáról elutasított
fiatal lányból zenetörténész hallgató. A filmválogatás hat jelenete, mintegy
félórányi időben mutatja be történetét, azt, ahogyan Kokas Klára már
évtizedekkel ezelőtt megvalósította neki az inklúziót azzal az
attitűddel, érzékenyítő pedagógiával, amelyet módszerein keresztül
lehet tetten érni.
Az egy órányi
negyedik korong a „Színes erdő”,
amely az értékes zene ihletéséből megszülető, továbbgondolt rajzok,
festmények, kisplasztikák megalkotásáról szól: a belső, imaginatív képek
alakként jelennek meg és kiíródnak a síkba, a térbe. A direkt pedagógiai irányítás helyett a jól kiválasztott zenére
épülő mozgásfantázia vezeti a kezet. Példa erre a címadó jelenetben a
festést elutasító kisfiú, akinek ujj- és tenyérnyomaiból mégis csak megjelenik,
előbukkan egy szép, megkapó kompozíció.
A 12 filmjelenet
a különféle kifejezési formák összefüggéseiről szól, ahogyan átmennek
egymásba a különféle modalitások, a hang, a mozgás, a kép, a plasztikus érzékelés.
A mozgásban megszületett, majd kiíródott világrendező képek nem
illusztrációi a muzsikának, hanem a saját vagy közös mozgásos asszociációk
értelmezett, kimunkált kivetítései.
Néhány
jelenetben megfigyelhetünk egy különös léptékváltást, amikor a gyermekek akkora
képeket festenek elhagyott kiállítási paravánokra, présházak meszelt falára
vagy éppen lepedőre, amelyekbe tán ők maguk is beléphetnének. Akár
ebben is rejtekezhet a házfestő táborok gyógyító ereje, ahol külön vágyott
világot alkothat magának az ember.
Felmerül a kérdés,
hogyan is fogadható be igazán ez a mű?
Hogyan is bírjuk el, tudjuk élvezni, felfogni a jeleneteket? A válasz
egyénre és helyzetre szabott, ugyanúgy, mint Kokas Klára egész módszertana.
Már maguk a
szerkesztők is úgy gondolták, hogy többféle olvasat van ill. lesz.
Technikailag is lehetségessé tették, hogy egy-egy DVD összes filmjét egymásután
nézzünk végig, élvezve a zene--és képfolyamban való fürdőzést.
Választhatjuk azt, hogy egyenként nézzük meg a kikeresett jelenetet lapozgatva
a 6-6 bélyegképet mutató oldalak között. Lesznek, akik csak egy jelenetet
néznek reggeli frissítőként vagy esti jutalomként. Talán saját
sorrendű lejátszást is kitalál valaki, új hangsúlyokat, további
összefüggéseket, más hatásokat keresve ezzel. A mozaik szemek összerakása új
kompozícióvá az alkotás élményét hozhatja a kreatív befogadással.
Ha úgy vesszük,
a „Zenében talált világ” tulajdonképpen folytatása a 2007-ben megjelent ún.
életmű DVD-ROM-nak. Annak címe „Öröm, bűvös égi szikra”, amely már
magában egy hatalmas életmű repertoár, hiszen többek között tartalmazza
Kokas Klára addigi könyveit és cikkeit. Abban
a gyűjteményben azonban nincsenek filmek, filmrészletek. Ilyen értelemben
tehát hiánypótló is a most megjelent filmgyűjtemény, mert a mozgókép teszi
igazán közvetíthetővé, élményszerűvé az ott leírtakat. Ha még inkább
el akarunk mélyülni Kokas Klára pedagógiájának megértésében, akkor érdemes
azonosságokat keresni és fellelni a filmalbum és Kokas Klára legutolsó könyve
között, amely „Megfésültem a felhőket” címmel jelent meg 2012
decemberében. Az alcím -„Gyermekeim
zenébe bújó történetei”- visz bennünket közelebb ahhoz, hogy megértsük miért testvér kiadványai
egymásnak. A szöveggyűjtemény is arról
szól, ahogyan a gyerekek megtalálják
a zenemű esszenciáját és bennük a rejtőzködő szereplőket és
helyszíneket, majd cselekményt építenek mindebből a mesei átváltozás,
átváltoztatás segítségével. Több mint harminc példát hoz elénk a könyv ezekből a történetekből, amelyek azokból az időkből
valók, amikor is Kokas Klára foglalkozásainak a Budapesti Művelődési Központ adott helyet 1984-től. A DVD
sorozaton lévő sok jelenetet szintén ezen a helyszínen és ebben az
időszakban rögzítettek.
A kiadvány
elkészítését a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatása teremtette meg,
amelyet a Lájer & V. Kft. illetve a Travel&Media Ltd. egészített ki.
Ezen kívül egy kb. 30 főből álló csoport segítette a mű
elkészítését az évek során: Baginé Kenderesi Andrea, Bánhidi Zoltán,
Bózsa Rita, Csernyányszky Zoltán, Duga Ilona, Eger Tamás, Fogas János, Furka
Beáta, Kiss Éva, Lénártné Kelemen Sarolta, Nyerges András, Pállay József, Péchy
Kálmán, Sándorné Jakab Éva, Stachó László, Schiller Kata, Szűcs Andrea,
Sziklás Csilla, Takács Mariann, Zányi Tamás együttes, egymást kiegészítő
munkája. Lájer Józsefné volt az, aki kitartóan képviselte a kiadvány
megjelentetésének fontosságát és folyton összefűzte a szétcsúszó szálakat.
A premiernek az Apáczai Kiadó Székháza
(1085 Budapest, József körút 63.) adott helyet. Az elegáns, mégis otthonos helyszín
méltó audiovizuális technikai körülményeket, valódi mozi élményt tett
lehetővé a filmek megtekintésére, annak a kb. 100-130 főnek, aki e
felemelő rendezvényen megjelent.
A legpraktikusabb, ha a
„Zenében talált világ” filmválogatás használatát a könyvjelző,
áttekintő betétlap segítségével kezdjük. Ez a gyorskeresésre ad
lehetőséget a jelenetcímek és sorszámaik alapján. A vastag betűvel szedett filmjelenetekhez szöveg
is tartozik a kísérőkönyvben.
A DVD-k menüje könnyen
kezelhető. A műsormenü a nyelv kiválasztásával kezdődik („magyar” vagy „english” felirat: az angol verzióban feliratozás található).
A címlappal megjelenő főmenüben választhatunk, hogy egymás után a
szerkesztői sorrendben („lejátszás”)
vagy egyenként („jelenetek”)
szeretnénk megnézni a tartalmat. A jeleneteket hatos osztásban láthatjuk a
képernyőn, a jelenetcímekkel együtt, de a jelenet sorszámára következtetni
kell.
Külön, a „filmográfiában” tájékozódhatunk arról,
hogy a jelenetsor egyes jelenetei melyik filmből származnak, annak kik
voltak a filmszerzői, ill. megtudjuk, hogy a jelenetben felhangzó zenének
ki volt a szerzője és mi a mű címe. A filmográfia végén olvashatjuk a
kiadvány elkészítésében közreműködők neveit és szerepköreit, a
támogatókkal együtt.
A könyvben
található forrásjegyzék táblázataiból megtudhatjuk, hogy az egyes filmjelenetek
milyen hosszúak - és mint a vetített filmográfiában - az eredeti film címét,
évszámát, ill. a filmjelenet hangzó anyagainak adatait. Ezt különösen a jelenetek
lejátszásánál érdemes párhuzamosan használni. Ugyanígy hasznos lehet az egyes
jeleneteknél megnézni, hogy van-e hozzá külön további szöveg a
kísérőkönyvben?
A kétborítós kísérőkönyvbe, „fejtől-lábtól”
egybe van fűzve, szerkesztve a magyar és az angol szöveg. A kötet
„Bevezetőjében” az összeállított anyag születésének izgalmas
háttérkörülményeiről olvashatunk, majd arról is, hogy mi a filmezés, „A
filmek jelentősége Kokas Klára életművében”.
A kiadvány megkapó és egységes
grafikai arculata Szabó Ferenc átgondolt tervező munkáját dicséri.
A művet azoknak
ajánljuk, akik szeretnék megérteni Kokas Klára hatásának titkát, követni vagy
használni akarják tapasztalatait, vagy csak egyszerűen szeretnék jobban
átélni a létezés csodáit, és ebben különösen a kicsiny, gyermeki létet.
Az évek alatt elkészült
művet ajándéknak szántuk Kokas Klára születésnapjára, április 24-ére. Mi
adtuk neki, pedig ő szánta nekünk egykor, mint majdani üzenetet - a kapukon túlról.
