HERCZ DORMAN ALIZ*
Zeneoktatás
a Horvát Köztársaságban
A horvát iskolarendszerben a
zeneoktatás a hagyományos beosztást követi (alsó, közép- és felsőfok) – de
már az általános iskola megkezdése előtt lehetőség nyílik
zenetanulásra, kétéves előképző keretében. Alapfokon a zeneiskolai oktatás
hat évig, a szakközépiskolákban négy évig tart, a felsőfokú tanulmányok
ideje 4+1 év (BA/MA képzésben). Létezik zeneművészeti szakközépiskolai
előkészítő is, két éves időtartammal.
A zeneoktatás célja, hogy
előadó- és alkotó művészeket neveljen, valamint a zeneművészet
és a zenei értékek továbbadóit képezze. Ennek legfőbb feladatai:
- a hangszeres játékhoz szükséges készségek elsajátítása,
- az elméleti és gyakorlati zenei tudás, készségek és szokások
elsajátítása,
- az alkotói és előadói zenei képességeinek fejlesztése,
- a horvát és az európai zene örökségének megismertetése.
A zeneiskolákban a kötelező felvételi vizsga célja az a zenei
hallás-, memória- és ritmuskészség felmérése. Az oktatás során kötelező
tárgy a zeneelmélet (heti kétszer 45 perc), a hangszer (I-III. osztályban 30
perc, IV-VI. osztályban 45 perc, hetente kétszer), a csoportos zenélés (kórus,
zenekar ill. kamarazene, III. osztály felett, 60 perc, heti két alkalommal). A
VI. osztályban kötelező a zongoratanulás (heti 1 alkalommal, 35 perc)
azoknak a diákoknak, akik középfokon kívánják folytatni tanulmányaikat, míg a
zeneelmélet választható tantárgy (35 perces óra, heti egy alkalommal).
A zenei általános iskolában a tanulók a következő hangszereken
tanulhatnak: zongora, fuvola, blockflöte, klarinét, szaxofon, oboa, fagott,
trombita, harsona, tuba, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő,
gitár, tambura, mandolin, hárfa, harmonika, ütőhangszerek.
Az előkészítő osztályokban az első
évben a hangszeres játék, a zeneelmélet és az együttes zenélés áll a
középpontban, míg a második előkészítő osztályban a tanulók (az
előbb felsoroltak mellett) zongorázni is tanulnak.
A zenei szakközépiskolákban a beiskolázás felvételi
vizsga alapján történik, az alapfokú tanulmányok vagy az előkészítő
program elvégzése után. Középfokon az oktatás négy évig tart: a beiratkozott
tanulók a hangszeres zenész, az énekes, a hangszerkészítő és restaurátor,
valamint a zeneelmélet szakot teljesíthetik (az adott hangszert az első-
és másodéves tanulók heti két 45 perces órában tanulják, míg a harmad- és
negyedévesek heti 3 órában). A kötelező kurzusok: bármely szakon
tanulóknak: szolfézs, összhangzattan, formatan, ellenpont, zenetörténet, zenei
együttes (kórus, zenekar vagy kamarazene); hangszereseknek: kamarazene,
zongora, próba; az elméleti képzés számára: vezénylés, lapról olvasás; az
énekeseknek: magánének, kamaraének, zongora, próba. A hangszerkészítők és
restaurátorok hangszerépítést, anyagismeretet és gyártási technológiát,
hangszerjavítást, valamint zenei akusztikát tanulnak.
A zenei felsőoktatás
képzéseinek szervezete
Horvátországban az iskolai ének-zene tanároknak és a
hangszeres zenetanároknak mesterfokú diplomával kell rendelkezniük. Az ehhez
szükséges képzést az alábbi intézmények végzik:
A Zágrábi Egyetem Zeneakadémiája, zenepedagógiai szak:
Zenepedagógia (8 félév alapképzés, 2 félév mesterképzés) és Zenekultúra (6
félév alapképzés, 4 félév mesterképzés). A képzések alap- és középfokú
zenetanári és középiskolai zenetanári oktatására feljogosító képesítést
nyújtanak, de a hallgatók zeneiskolai tanári (zeneelméletből és
szolfézsból), valamint kórusvezetői és karmesteri végzettséget is
szerezhetnek. A zenetanári végzettség megszerzésének másik módja a következő
alap- és mesterképzési programokban való részvétel: Zeneelmélet-zenetudomány
(két szaktárgyas tanulmányi program) vagy Egyházzene – illetve az itt belül,
pedagógiai tárgyakat tartalmazó modul. A Zágrábi Egyetem Zeneakadémiájának
zenepedagógiai szakán az alapképzés 8 félévig tart (240 ECTS kredit), a
mesterképzés 2 féléves (60 ECTS kredit – lásd az 1 – 2. táblázatot).
2. táblázat
A Spliti Egyetem Művészeti Akadémiájának Zeneművészeti Karán
a zenepedagógiai képzés 8+2 féléves (BA/MA), a szakképesítés: mesterfokú
zenetanár. A Zenekultúra tanulmányi program diplomásai (8 félév alap- és 2
félév mesterképzés) szintén taníthatnak zenét az általános- és középiskolákban.
Az Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem és Művészeti Akadémia,
valamint a Pulai Juraj Dobrila Egyetem Zenei Zeneművészeti Karán a képzés
rendszere az alábbiakban foglalható össze:
Alapképzés (8 félév, 240 ECTS kredit – a kurzus elvégzésekor a hallgató
a Zenepedagógiai Baccalaureus címet kapja); mesterképzés (2 félév, 60 ECTS
kredit; képesítés: a mesterfokú zenetanár).
Az általános iskola első osztályaiban (a 7–10 éves korosztályban)
történő zenetanításhoz az úgynevezett Osztálytanítói program elvégzése is
megfelelő. Ezt a képzési formát Zágrábban (Zágrábi Egyetem
Tanítóképző Karán), Splitben (Spliti Egyetem Bölcsészeti Kar), Fiumében
(Fiumei Egyetem Tanítóképző Kar), Eszéken (Eszéki Egyetem Oktatási Kar),
és Zadarban (Zadari Egyetem Tanító- és Óvodapedagógusképző Kar) oktatják.
A program 10 félévig tart (300 ECTS kredit), a tanulmányok elvégzésekor a
hallgatók az Általános Iskolai Oktatás Mestere címet kapják. (A Zadari Egyetem
osztálytanítói tantervének részét képező zenei tárgyakat a 3. táblázat és
a 2. ábra mutatja be.)
2. ábra
Értékelés / Vizsgáztatás
A felsőfokú zenetanár-képzés bemeneti feltétele a
középiskolai érettségi és a felvételi vizsga, mely írásbeli feladatokból,
összhangzattanból, szolfézsból, zeneelméletből és zongorajátékból áll – az
Osztálytanító programban a felvételi kritériuma a sikeresen befejezett
középfokú zenei tanulmány és a felvételi osztályozó teszt eredménye.
A felsőfokú zenetanári tanulmányok minden formája
záróvizsgával fejeződik be, melyet tanítási gyakornoki év követ – ennek
sikeres lezárása után a leendő zenetanár/osztálytanító egy bizottság
előtt tesz szakmai vizsgát.
Főbb feladatok a zeneoktatásban
Általánosan megfigyelhető, hogy a horvát zenetanár-képzésben a
modern technológiákat csak néhány képzési formában alkalmazzák (főként a
számítógépes programokat a szolfézsoktatásban és a kottagrafikában). Az
audiovizuális és multimédia lehetőségeit az előadók és a hallgatók
elsősorban az egyetemeken tudják felhasználni.
A zenetanár-képző és az
osztálytanító-képző programok jelenlegi, ellentmondásos helyzete azt
jelzi, hogy egyes „régi” programok lejárnak, így a „modern” (például a bolognai
struktúrához kapcsolódó) oktatási és tanulási módszerek bevezetése, és az
információs technológia minél szélesebb körű felhasználása
elengedhetetlen.