tazi-zeta-epta*
Kadosa
Pál Ifjúsági Zenei Fesztivál és a Tóth Aladár Zeneiskola ünnepi tanéve
Szívet-lelket
gyönyöködtető hangversenyek
A Zeneiskola 110 éves
jubileumi tanévének fővédnöke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
rektora:
Dr.
Batta András
A
2013/14-es tanév különleges, mert olyan időszak következik a zeneiskola
életében, amikor a kezdet-kezdetétől, vagyis születésétől, 1903-tól
kezdve, 110 évet átfogva visszatekinthetünk majd a több mint egy évszázad alatt
itt történt eseményekre. A tanév folyamán a programok felidézik, és
megpróbálják mélyebben megismertetni mindazt, ami kiemelkedővé érlelte
ennek az iskolának helyét a többiek sorában. Megtapasztalhatjuk, milyen
tartalmat és rangot adtak az itt oktató, nevelő, majd nagyhírűvé vált
és nagy zenei-szellemi örökséget ránk hagyó tanárok, zeneszerzők,
mesterek. Egyfajta visszautazás ez az időben, melyben a múlttal olyan
találkozások születhetnek, mintha részesei lennénk magunk is az eltelt
időszaknak. Élő történelem lesz ez a tanév, és annál mélyebb,
maradandóbb, gazdagítóbb élményeket tartogat, minél nagyobb megismerési
vággyal, kíváncsisággal, felfedező örömmel lapozgatunk vissza az elmúlt
tizenegy évtized történéseibe.
Kadosa
Pál
Nagygyörgy
Sándor felvétele
A
kezdő hangot, az ünnepi év első eseményét Kadosa Pál (1903-1983)
zeneszerző, zongoraművész, az iskola egyik első tanára
személyének felidézése, munkásságának bemutatása az ünnep rangján adta meg
nekünk. A két napon át tartó program első napjának, október 19-ének védnöke Kocsis
Zoltán Kossuth-díjas, Corvin lánccal kitüntetett zongoraművész volt. Kadosa Pál világhírű tanítványaként
levélben köszöntötte a rendezvény résztvevőit, melyet a Tóth Aladár
Zeneiskola igazgatónője, Magyar Margit tanárnő olvasott
fel a jelenlévőknek. A 20-ikai rendezvény védnökségét Kadosa Pál másik
világhírű tanítványa, Ránki Dezső Kossuth díjas zongoraművész neve fémjelezte.
Már
januártól lehetett tudni erről a tervezett rendezvényről, és
mindenkiben érlelődhetett az elhatározás, hogy a zeneszerző
műveinek előadásával akár saját játékával, akár tanítványaival részt
vállal-e benne. Végül a tanév befejeztével, június közepéig olyan sok iskola és
tanár küldte el szereplési szándékát, hogy nem csak egy, hanem négy hangverseny
kerekedett ki belőle. A koncertek alkalmával az előkészítő
osztálytól kezdődően a legmagasabb osztályos növendékekig hallhattunk
a Szerző műveiből válogatást. E művek hallatán stílus
korszakokon átívelő, igazi zenei panoráma tárult elénk, megmutatva azt,
hogy az értéket nem a stílus adja, hanem a mester, akinek kezében művészi értékké és tartalommá
formálódik az anyag. Ilyen mester volt Kadosa Pál is.
A
hangversenyek műsorának felépítése szenzációs volt. Budapesti és vidéki
zeneiskolák, közép- és felsőfokú zenei intézmények mutatkoztak be,
kisebb-nagyobb növendék létszámmal. Az első nap délutánján három
hangverseny is volt, melyet szünetek tagoltak. A hosszú nap ellenére
elmondható, hogy a program felépítésének köszönhetően még a késő esti
órákban sem volt fáradt senki. A közönség ugyan cserélődött, de sokan
mindvégig ott maradtak, és az érdeklődők minden egyes hangversenyen
megtöltötték az zeneiskola barátságos, mintegy zenei otthont adó
hangversenytermét. 25 zenei intézménynek több mint 80 növendéke, előadó
tanára játszott Kadosa Pál műveiből. A felkészítő tanárok száma
jóval meghaladta a negyvenet. Minden iskolából először a műsoruk
szerint legalsóbb osztályosok, előkészítősök játszottak.
Szívet-lelket gyönyörködtető, sőt felemelő érzés volt az apró
gyermekeket hallgatni, akik a felnőttek figyelmével és élményt adó
zenélésével adták elő kis darabjaikat. A harmadik koncert előtt
Kadosa Pál tanítványa, Hambalkó Edit zongoraművész, a Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott
docense olvasta fel Tanár úrról személyes emlékeit, melyben közel hozta hozzánk
egy nagy művész, nemes ember és tanítványait családjaként szerető,
pályájukat egyengető-irányító Mester személyét.
A
felkészítő tanárok odaadó munkájának következtében egyenrangú
minőséget mutatottak mind Budapest, mind a vidék szereplői. Egy
külföldi koncert hallgató a negyedik hangverseny végén megdöbbenve és nevetve
mondta nekem: „azt hittem, hogy csak te zongorázol jól, de hát itt mindenki
kiváló volt!” Hát igen, ez a mondat ismét figyelmeztetett arra, hogy a
hallásunk képzésére, a zenei gondolkodásunk tágítására alapozott magyar
zeneoktatás kiemelkedő lehetőségeket rejt magában. Csak élni kell
vele. De tudunk is, ha akarunk! E módszer gyökerei visszanyúlnak a XX. század
elejére, pont arra az időszakra, amikor e zeneiskola elődjének a Fodor
Zeneiskolának létrehozását Fodor Ernő megálmodta. A módszert, a tanítási
folyamatot, mely már a múlt század folyamán az egész világon elterjedt, „Kodály
módszerként” ismerte meg a világ.
A
Kadosa Pál hangversenyek esemény sorozata október 19-én délelőtt négy
előadással kezdődött, és 20-án a Budapest Music Center nemrég
felavatott új hangversenytermében zenekari mű előadásával
fejeződött be.
A négy
előadás is sokakat érdekelt. Antal József & Gombai Éva
zenetanár házaspár bemutatójában megláthattuk és meghallhattuk, hogy
Budapesttől távol, kisebb településeken, a semmiből kiindulva hogyan
lehet lelkes kis csapatokat összeverbuválni, és nagy találékonysággal,
szeretettel hogy lehet a zenei hangokat élménnyé tenni már pici gyerekek
számára is. Ez után a magyarországi példa után – magyar zenei tanulmányok
hátterével – az Angliában élő és tanító Elza Lusher zenetanártól és Chris Lusher kutató
fizikus férjétől láthattuk, hallhattuk, hogyan lehet Angliában elérni
ugyanezt. Az egyik előadás a csoportos oktatáson, a másik az egyéni
foglalkozáson keresztül mutatta be eredményeit. A kétféle bemutató után a Kokas
Klára életművébe való betekintést dr. Deszpot Gabriella, a LFZE Kodály Zoltán Zenepedagógiai
Intézete tanárának előadása tette lehetővé. Megadta a hallgatóságnak
azt a drámai felismerést, hogy egy gyermeki közösségben a mély pszichológiai
érzékkel megteremtett atmoszférában létezés, milyen önfeledtté teszi a
gyermekeket, milyen valóságosan és felszabadultan azonosulnak a zenével, és a
mozgás kifejező nyelvezetén milyen spontán alkotókká válnak. Kimondhatjuk,
hogy a három bemutató más-más módon a tanítás művészetébe vetett hitünket
erősítette meg. A negyedik előadásban a hangverseny-sorozat
nyitányaként dr. Lucz Ilona zongoraművész,
Kadosa Pál tanítványa a Szegedi
Tudományegyetem Zeneművészeti karának
docense, foglalta össze szakmai-életrajzi ismertetőjében Kadosa fiatal
éveinek sokrétűen gazdag zeneszerzői és kulturális szervezői
tevékenységét.
Szólnunk
kell még a négy koncert befejező műsorszámáról, a Concertino III.
tételének előadásáról. Mind a Tóth Aladár Zeneiskola Szimfonikus Zenekara,
mind a szólista Szedmák Eszter, mind pedig a karmester Héja Benedek értő
módon, kiválóan szólaltatta meg Kadosa Pál zenéjét. Nagyszerű befejezése
volt ez az előadás a rendezvény sorozatnak. Ez a két nap bizonysága volt
annak a ténynek is, hogy nincs miért aggódnunk, van bennünk lelkesültség,
akarat és erő arra, hogy a zenétől kapott tudásunkat továbbadjuk,
zenei élményeinket kifejezésre juttassuk és a zene szeretetét felébresszük
tanítványainkban is, ha erre megfelelő alkalom kínálkozik.
A kétnapos
Fesztivál méltó ünneplése volt Kadosa Pál életének és munkásságának. Köszönet
ezért a felkészítő tanároknak, szereplő növendékeiknek, és az
előadó tanároknak. Mindenekelőtt azonban a Tóth Aladár Zeneiskola
Vezetőségének, a rendezvény megvalósítása előkészítését végző
tanárainak, valamint a nagyszabású műsor megszervezőjének.
dr.
Ábrahám Mariann
Kadosa Pál tanítványa