HERCZ DORMAN ALIZ*
Zenetanárképzés
Belgiumban
Belgium különleges
politikai-kulturális helyzete (melynek alapja az egymástól élesen
elkülönülő három nemzeti közösség) azt eredményezi, hogy az adott
politikai szerkezet döntő fontosságú a zenei oktatás formájának és
jelentőségének tekintetében is. Az ország 1993 óta szövetségi állam, amely
egyrészt három nyelvi közösségre, másrészt három régióra oszlik (Flandria
Brüsszel fővárossal, Vallónia Namur fővárossal, és Brüsszel
főváros régiója). A népesség az alábbi három nyelvi közösségre oszlik:
flamand közösség (kb.
5,8 millió fő),
francia közösség (kb.
4,2 millió fő),
német nyelvű
közösség (kb. 70.000 fő).
Az 1970-es évek végétől kezdve a
kultúra és az oktatáspolitika már nem a nemzeti kormányzat, hanem a három külön
nemzeti közösség felelősségi körébe tartozik.
A francia nyelvű közösségben
(„communauté française”) a zeneoktatás a következő intézményekben zajlik:
a három királyi
konzervatórium (Brüsszel, Ličge, Mons),
a Namur-i „IMEP”
Zeneakadémia.
A 2002/03-as tanévtől a francia közösséghez
tartozó zeneakadémiák gyökeres strukturális reformja zajlik, amely főként
a három királyi konzervatóriumot érinti. A felvételi követelmény úgy változott,
hogy megfeleljen belgiumi „A” szintű érettségi vizsgának. A
kiegészítő kötelező tárgyak köre számottevően szélesedett:
magába foglalja (többek között) a zeneelméletet és zenetörténetet, valamint a
filozófiát és az informatikát.
A flamand közösségben, a „Vlaamse
Gemeenschap”-ban, a zeneoktatás az alábbi intézményekben zajlik:
a három királyi
(Koninklijk) konzervatórium (Brüsszel, Antwerpen, Gent),
a leuveni
„Lemmensinstitut” Zeneakadémia.
További négy oktatási intézmény olyan,
BA-szintű oktatói képzéseket nyújt, ahol különös hangsúlyt fektetnek a
zenére, így a hallgatók középiskolai szintű tanári szakképesítést nyernek
két iskolai tantárgyból, szerepelhet például a zene és matematika, illetve zene
és képzőművészet párosításban:
a hasselti Katholieke
Hogeschool,
az antwerpeni Artesis
Hogeschool,
valamint a genti
Arteveldehogeschool és Hogeschool.
A flamand közösségben az újonnan létrehozott
Flamand Zeneoktatási Központ felelőssége a különféle oktatási
intézményeket koordinálása. Belgiumban nincs önálló zenepedagógusi képzés az
óvodás és a 6–10 éves gyerekeket tanító tanárok számára, mivel ezekben az
intézményekben az osztálytanító a zenét is tanítja. Az óvodai és elemi iskolai
pedagógusok, hat féléves (BA) kurzus során, a tanárképző főiskolákon
tanulhatnak zenét – a képzés azonban nemcsak időben, hanem tartalmilag is
meglehetősen behatárolt, így nem teszi képessé a leendő általános
iskolai tanítókat színvonalas zeneórákat megtartására. A zenetanárképzés
egyetlen szakaszból áll, melyben nem alapkövetelmény a más európai országokban
előírt egyéves, felügyelet mellett végzett iskolai tanítási gyakorlat.
A középiskolai zeneoktatáshoz vagy a két
zeneakadémia egyikéről („IMEP” Namur, Lemmensinstituut Leuven) származó
diploma, vagy a hat konzervatórium egyikén szerzett MA-oklevél szükséges.
Namurben minden évfolyamban átlagosan 55
hallgató veheti fel a középiskolák alsóbb osztályaiban (12-15 éves korig) zenét
tanító tanárok számára létrehozott „éducation musicale” BA-t, majd ennek
MA-fokozatát, amely a felsőbb középiskolai szintű tanításra jogosít
(16-18 éves korig).
Leuvenben évfolyamonként átlagosan 15 hallgató
számára válik lehetővé a zenei MA fokozat megszerzése – ezzel a végzett
hallgató minden iskolatípusban taníthat zenetanárként. A leuveni képzési
rendszerhez kapcsolódóva az antwerpeni és a genti konzervatórium is bevezetett
zenetanári mesterképzéseket, melyek a zeneiskolai oktatásra összpontosítanak.
A zenetanári „Agrégation” (Tanári Alkalmassági
Bizonyítvány) megszerzése művészeti
tárgyakat oktató MA-képzés után vagy közben is lehetséges, az „agrégation
pedagogique” (négy féléves, 30 ECTS kredit értékű) kiegészítő kurzus
felvételével. Az „agrégation pedagogique” bármely művészetoktatói
képzésben (például a hegedű vagy a zongora oktatás-elméletéből)
szerzett diplomával helyettesíthető.
Az „Agrégation” megszerzéséhez szükséges összes
tantárgy leírása a www.imep.be/etudes.php weboldalon található meg – a
legfontosabb tárgyak között található a zenepedagógia, a zenei néprajz, a
szakmódszertan, az improvizáció, valamint az informatika és iskolai tanítási
gyakorlat, de szükséges az érvényben lévő oktatási törvények elsajátítása
is.
A képzési
rendszerről
Belgiumban az egyetemi hallgatók hat féléves
(180 ECTS kredit értékű) BA-, tíz féléves (120 ECTS kreditet érő),
„oktatási mesterfokozatot” eredményező BA/MA-képzést választhatnak. A
mesterfokú diplomát követheti a négy szemeszteres PhD vagy „maîtrise” képzés. (Az 1. táblázat a képzések legfontosabb
tantárgycsoportjait foglalja össze, a 2. táblázat a
szakok arányát mutatja az alapképzési és
mesterképzési tanulmányok
során, a 3. táblázat az értékelési rendszert szemlélteti.)
1. táblázat
|
Szakok |
Tantárgyak |
|
Művészeti
tárgyak |
·
Zongora
(főtárgy vagy kötelező) ·
Második
hangszer– fakultatív csoportos órák (rendszerint blockflöte vagy gitár) ·
Ének – csoportos órák ·
"Zenei
készségfejlesztés" (régebben "Szolfézs”): lapróléneklés abc-s
névvel, éneklés kézjel után, hallásfejlesztés, dallamírás ·
Karének és
vezénylés, hangszeres kamarazene, kreatív zenei gyakorlat az Orff- és
Kodály-módszer alapján, euritmia (Dalcroze-módszer) ·
Kompozíciós
gyakorlatok, harmonizálás és alapvető zeneszerzési ismeretek (hangszeres
együttesekre), zongoratanítási alapismeretek |
|
Zeneelmélet, Zenetudomány |
·
Zenei analízis, összhangzattan-gyakorlatok ·
Zenetörténet, kortárs zene ·
Összehasonlító művészettörténet ·
Zenei néprajz ·
Zenehallghatás ·
Számítógépes zene, informatika, hangszerelés |
|
Zenepedagógia |
·
Általános zenepedagógia ·
Általános pszichopedagógia ·
Filozófia ·
Általános pszichológia ·
Zenedidaktika |
|
Más szakok |
·
Interdiszciplináris tanfolyam: összehasonlító művészetek ·
Kommunikációs gyakorlatok iskolákban (a gyakorlatok 20%-a más intézményeken
belül zajlik [kulturális és média központok,
hangversenyszervezés és támogatás, stb.]) |
2. táblázat
3. táblázat
|
Felvételi vizsga |
·
Alapismeretek („művészeti alkalmasság”) ·
Dallami és
ritmikai hallásgyakorlat, lapróléneklés ·
Írásbeli
feladat: zenei témájú esszé írája
(például koncert-beszámoló vagy kritika) ·
Nem
meghatározott tárgyú, zenei neveléshez kapcsolódó feladat |
|
Törzsanyag |
·
BA- és
MA-képzésben egyaránt két vizsgaidőszak évente |
|
Záróvizsga |
·
„Mémoire” vagy esszé írása zenei nevelési témában –
ennek megvédése bizottság előtt |
A zeneművészeti képzés
leggyakoribb oktatási formája az egyéni óra, a zeneelmélet, zenetudomány és
oktatáselmélet terén csoportos oktatás folyik, emellett ajánlott a speciális
zeneoktatási mesterkurzusok felvétele is. Bár az elektronikus média
hozzáférhető tanulási segédeszközként (főként a hangszerelés,
zeneszerzés és a kottagrafika témakörében), a teljes képzésben, az
e-learninghez hasonlóan, csak egyes esetekben az alkalmazzák.
Az
iskolákat fenntartó intézmények és a minisztérium által ajánlott továbbképzések
koordinálásával Flandriában a Zenetanárok Flamand Szövetsége („Mutes”)
Vallóniában a két éve alapított Institut de Formation Continue (IFC)
foglalkozik.
További feladatok
A középiskolai oktatás új tantervei megkívánják
a zenetanítás komplex megközelítését. A tanároknak, ha e követelménynek meg
kívánnak felelni, a jövőben erőteljesebben be kell kapcsolódniuk az
általános művészeti képzésbe mind az alapképzésben, mind a tanári
továbbképzés terén kínált speciális kurzusok tekintetében.