Kutnyánszky Nikoletta - Nyirő Gizella

Egy könyvtárhasználatra épülő énekóra tapasztalatai

Előszó

2008 óta fogadok hallgatókat a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézetéből. Az évek során sokan megfordultak nálam a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola könyvtárában. A gyakorlat végén mindig írok néhány mondatos csoport és egyéni értékelést, melyben nem győzöm dicsérni a hallgatóimat. Mert én évről évre olyan könyvtáros hallgatókat kapok, akik jól felkészültek, lelkesek, kreatívak, pillanatok alatt alkalmazkodnak hozzám és az iskolai élethez, felveszik azt a fajta pörgést, ami egy gyakorló iskolát jellemez. Minden könyvtári munkába, kulturális programba alkotó módon részt vesznek. Ötleteiket jól kidolgozva mutatják be, óravázlataik precízek és ahhoz képest, hogy ezek az első szárnypróbálgatásaik a könyvtári órák tartása terén, mindig élményekben gazdag, minőségi órát tartanak.

Így aztán nem meglepő az idei könyvtárpedagógia-tanár szakos hallgatóm sem, Kutnyánszky Nikoletta személyében, aki alap diplomáját tekintve ének-zene - karvezetés szakos tanár, de sajnos nehéz megfelelő munkahelyet találni, így fogant meg benne az ötlet a továbbképzésre. A gyakorlat kötelező ismeretein túljutva kezdődik mindig az igazi munka. Mivel még soha nem tartott könyvtárhasználatra épülő szakórát, kikérte tanácsomat, hogy is tervezzen meg egy ilyet, amibe az információs műveltség alakítása a fő feladat. Megmutatta kész óravázlatát, amit nem hagytam kipróbálás nélkül. Egy tökéletes információs műveltséget fejlesztő órát tartott kis segítséggel a részemről. A könyvtárhasználati órát a szakos végzettsége miatt természetesen énekóra keretébe illesztettem be. Hallgatóm az órán változatos módszerekkel, zenei háttérben tökéletesen bemutatta a könyvtárhasználati szakórák lényegét. Ezért úgy gondoltam, érdemes lenne szélesebb közönségnek is megmutatni munkáját, önreflexióval kísért pontos óratervét és hozzá kapcsolni az órán készült képekből egy kis válogatást, bárkinek jól használható modellt adhatna. Könyvtáros tanárnak zenei végzettség nélkül is pontosan követhető órát, ének - zene szakosnak pedig megmutatná, hogy egy kis szemlélet váltással mennyivel más jellegű és hatású órákat lehetne tartani. Ezzel is emelve az ének tanítás színvonalát és eredményességét.

Nyirő Gizella könyvtáros-tanár

Óravázlat

Tanítás helye: PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

Tanítás ideje: 2013. október 9.

Osztály: 4.

Időkeret: 2x45’

Tanár neve: Kutnyánszky Nikoletta

Gyakorlatvezető tanár: Nyirő Gizella

Tantárgy neve: Könyvtárhasználatra épülő énekóra

Tematikai egység: A Kézikönyvtár használata: általános és szaklexikon, egy- és kétnyelvű szótár használata. Ismétlés: a gyermeklexikon jellemzői, forrásjelölés szabályai

Tananyag/téma: Ismerkedés az általános iskola alsó tagozatának zenehallgatási anyagában szereplő zeneszerzők életével és műveivel

Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra

Nevelési-fejlesztési cél: Képről vagy névről már ismerős személyekről (életükről, néhány ismertebb művükről, illetve azok keletkezési körülményeiről) – a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítva – új információk megszerzése

Annak tudatosítása, hogy az ismeretekhez való hozzájutás nem csak tanórákon, tankönyvekből lehetséges, bármilyen (őket érdeklő) információt képesek megszerezni, ha tudják, hol és hogyan keressék. Zenehallgatóvá és zeneértővé nevelés.

Motiváció: az óra időpontjának közelsége és a téma miatt adta magát a kapcsolódási pont a zene világnapjához, illetve az avval kapcsolatos élményeik felidézése.

Mitől értékes ez az óra? A többféle dokumentum használatával rávezetni a gyerekeket arra, hogy pl.: kevés információ esetén egészítsék ki más dokumentumból, eltérő információk esetén pedig hogyan tudják eldönteni, melyik a helyes, egy harmadik információforrás segítségével.

Személyes tapasztalat: rendkívül fegyelmezettek, jól dolgoznak csoportosan együtt, egymás beszámolóit figyelmesen meghallgatják, pontos forrásjelölést alkalmaznak, képesek pontosan kiválogatni a releváns adatokat, és azokat a feladatlap kérdéseinek megfelelően szóban, írásban megfogalmazzák.

Milyen lehetőségeket nyújt ez az óra a kritikai gondolkodás szempontjából? A kulcskompetenciák sokoldalú fejlesztése megvalósul, megtanulják az információk összehasonlításának fontosságát, igazságtartalmának felülvizsgálatát, a helyes forrásjelölés szabályait gyakorolják.

Hogyan fogják a tanulók felhasználni a témával kapcsolatos ismereteket? Ének-zene órákon, amikor újra előkerülnek ezek a zeneszerzők, művek, képesek lesznek felidézni az információk részét.

Kapcsolódás: Elsősorban az ének – zene órához, de tágabban, a kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül minden tantárgyhoz.

Értékelés: Csoportok közös munkáját, kiemelkedő aktivitású tanulókat egyénileg is. Nem csak a tanár értékel, hanem a diákok is.

Munkaforma: Csoportba rendezés - melynek elve, hogy különböző képességű gyerekek alkossanak 1-1 csoportot.

Segédanyagok és időbeosztás: Filctollak, kartonpapír, ragasztó, könyvek: lexikonok, idegen nyelvi és értelmező kéziszótárak, számítógép, CD lejátszó, zenei CD-k.

Az órát az RJR-modellre építettem fel.

Hagyományos órafelépítés részei: RJR-modell egységei:

Motiváció Ráhangolódás

Új ismeret feldolgozása Jelentésteremtés

Összefoglalás Reflektálás

A ráhangolódás nem csak érdeklődést kelt, hanem helyet készít az új ismeretnek. A meglévő ismeretek felidézése, melybe beillesztjük az újat.

A jelentésteremtés során a tények mennyisége helyett a minőség dominál. Lépésről lépésre követik a bennünk zajló megértési folyamatot. Rendszerszemléletű gondolkodást eredményez. Cél a beillesztés és alkalmazhatóság.

A reflektálás során az egyéni vélemények, gondolatok, értelmezések dominálnak. Az elsajátított ismeretek kreatív alkalmazása. Az új tudás alakítja szemléletüket, gondolkodásukat, esztétikai-zenei befogadóképességüket. Könnyebben válik gyakorlati tudássá a saját keresés miatt.

IDŐ	DIDAKTIKAI ELEMEK	A FOGLALKOZÁS MENETE	MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK
1 perc	Szervezési feladatok, Tanulók üdvözlése a könyvtárban	- Szükséges eszközök, kézikönyvek előkészítése, 3 fős csoportok kialakítása - Szeretettel köszöntelek benneteket a könyvtárban! - Ez a mai óra egy különleges énekóra lesz, ezért köszöntsük énekelve vendégünket: s – f–m –r – d–d– d Szép jó-na-pot kí-vá-nok!
1 perc	Ráhangolódás	Egy játékos zenei totóval készültem nektek ráhangolódásként, mit gondoltok, milyen alkalomból?	Kötetlen beszélgetés
7 perc	Régi ismeretek felelevenítése	Zenei Világnap – Mit és hogyan ünneplünk ekkor? Totó megoldása és ellenőrzése	Kooperatív munka 1. sz. melléklet
1 perc	Célkitűzés	A mai órán olyan híres zeneszerzők életével és munkásságával foglalkozunk, akikkel már találkoztatok énekórán, hallgattatok műveikből részleteket.
4 perc 2 perc 20 perc 12 perc 20 perc 10 perc 2 perc 3 perc	Jelentésteremtés	- Borítékok kiosztása - A borítékban található betűkből/szótagokból rakjátok ki a zeneszerzők nevét – segít a borítékban található kép! - Mielőtt a feladatlapot megnéznétek, ismételjük át az eddig tanult könyvtári ismereteiteket (lexikonban, szótárban a-b-c rendben találhatóak a szócikkek, általános- és szaklexikon, forrásjelölés szabályai) - A borítékban található feladatlap kérdéseire keressétek meg a könyvtárban található könyvekből a válaszokat pontos forrásjelöléssel! - A kitöltött feladatlapok alapján a kapott zeneszerző életének, munkásságának rövid bemutatása - Zenei időszalag készítése, melyre a gyerekek felragasztják a zeneszerzőjük képét, felírják nevét, születési és halálozási évszámát és nemzeti hovatartozását, melyet aztán vaktérképen jelölnek. - Mindegyik zeneszerzőtől legalább egy műrészlet meghallgatása: a műrészletek zeneszerzőhöz való kapcsolása, az előadói apparátus megfigyeltetése és megnevezése és a hozzájuk tartozó hangszer/hangszercsoport kiválasztása és egy előre elkészített kartonpapíron a megfelelő helyre ragasztása (munka közben a zeneszerzővel/mű keletkezésével kapcsolatos néhány érdekesség elmesélése a gyerekeknek) - Az előadói apparátusok megkeresése és rövid bemutatása kézikönyvekből - Könyvajánlók - Hogyan lehet könnyen, gyorsan internetről komolyzenét hallgatni?	Betű- és szótagkártyák kirakása 2. – 3. sz. melléklet Képfelismerés-állítások megfogalmazása Tanult ismeretek felelevenítése Kooperatív munka, könyvtári munka, csoportos gyűjtőmunka, írásbeli szövegalkotás 4. sz. melléklet Szóbeli szövegalkotás és ellenőrzés Szóbeli szövegalkotás, egyéni vélemények meghallgatása és ellenőrzés Csoportmunka és ellenőrzés Zenehallgatás különböző szempontok alapján, önálló munka, önálló szövegalkotás és véleményformálás Diák, illetve tanári szóbeli ismeretátadás Könyvtári munka, csoportos gyűjtőmunka, szóbeli szövegalkotás 5. sz. melléklet Tanári bemutatás Tanári útmutatás szerint önálló keresés
5 perc 1 perc 1 perc	Reflektálás Értékelés A könyvtár rendje Elköszönés	- A zeneszerzőkről és a mai órán hallgatott műveikről szerzett új ismeretek összefoglalása (különböző szempontok alapján a zeneszerzők „csoportosítása”) Köszönöm a munkátokat, nagyon szépen dolgoztatok! Mielőtt elhagyjátok a könyvtárat, az óra során használt könyveket tegyétek vissza a helyükre! m–m– r – r – d – d A vi-szont-lá-tás-ra!	Összegzés Egyéni ötletek, észrevételek alapján A könyvtár rendje

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

Betű- és szótagkártyák

Bach

Beethoven

Csajkovszkij

Mozart

Smetana

Vivaldi

3. sz. melléklet

Képek

Forrás: internet

4. sz. melléklet

A csoportok feladatlapjai

1. Keressetek választ az alábbi kérdésekre!

Hol és mikor született és halt meg a ti zeneszerzőtök?

Milyen származású?

Mivel foglalkozott a zeneszerzés mellett?

Milyen műfajban alkotott?

Kire volt nagy hatással a munkássága?

Miért hívták „vörös papnak”?

Pontos forrásjelölést kérek! Cím kötet oldalszám

2. Keressetek választ az alábbi kérdésekre!

Hol és mikor született és halt meg a ti zeneszerzőtök?

Milyen származású?

Mivel foglalkozott a zeneszerzés mellett?

Milyen műfajban alkotott?

Melyik volt a leghíresebb munkahelye?

Hány gyermeke született?

Érdekesség a családjáról?

Pontos forrásjelölést kérek! Cím kötet oldalszám

Magyarosítani szeretné a nevét, milyen fordítást ajánlanátok neki?

Pontos Forrást jelölj!

3. Keressetek választ az alábbi kérdésekre!

Hol és mikor született és halt meg a ti zeneszerzőtök?

Milyen származású?

Miért mondjuk rá, hogy csodagyerek?

Mivel foglalkozott a zeneszerzés mellett?

Milyen műfajban alkotott?

Pontos forrásjelölést kérek! Cím kötet oldalszám

4. Keressetek választ az alábbi kérdésekre!

Hol és mikor született és halt meg a ti zeneszerzőtök?

Milyen származású?

Miért mondjuk rá, hogy „őrült zseni”?

Mivel foglalkozott a zeneszerzés mellett?

Hogyan születtek meg a művei?

Milyen műfajban alkotott?

Kiknél tanult fiatal korában?

Pontos forrásjelölést kérek! Cím kötet oldalszám

5. Keressetek választ az alábbi kérdésekre!

Hol és mikor született és halt meg a ti zeneszerzőtök?

Milyen származású?

Mi volt az első nagysikerű műve?

Leghíresebb balettjei?

Milyen műfajban alkotott?

Mi jellemzi műveit?

Pontos forrásjelölést kérek! Cím kötet oldalszám

6. Keressetek választ az alábbi kérdésekre!

Hol és mikor született és halt meg a ti zeneszerzőtök?

Milyen származású?

Mivel foglalkozott a zeneszerzésen kívül?

Milyen műfajban alkotott?

Miért hagyta abba idősebb korában az alkotást?

Kit tisztelnek benne a csehek?

Pontos forrásjelölést kérek! Cím kötet oldalszám

(1.Vivaldi, 2. Bach, 3. Mozart 4. Beethoven 5. Csajkovszkij 6. Smetana)

5. sz. melléklet

A csoportok feladatlapjai

1. Keressétek meg a zongora szócikket, olvassátok el, és mutassátok be röviden a többieknek a legfontosabb tudnivalókat róla!

Forrás:

2. Keressétek meg a fuvola szócikket, olvassátok el, és mutassátok be röviden a többieknek a legfontosabb tudnivalókat róla!

Forrás:

3. Keressétek meg a hegedű szócikket, olvassátok el, és mutassátok be röviden a többieknek a legfontosabb tudnivalókat róla!

Forrás:

4. Keressétek meg a csembaló szócikket, olvassátok el, és mutassátok be röviden a többieknek a legfontosabb tudnivalókat róla!

Forrás:

5. Keressétek meg az orgona szócikket, olvassátok el, és mutassátok be röviden a többieknek a legfontosabb tudnivalókat róla!

Forrás:

6. Keressétek meg a nagyzenekar szócikket, olvassátok el, és mutassátok be röviden a többieknek a legfontosabb tudnivalókat róla!

Felhasznált irodalom

Ablak-Zsiráf Képes gyermeklexikon Budapest, Móra Ferenc Kiadó, 2007

Akadémiai Kislexikon 2. kötet L-Z Budapest, Akadémiai Kiadó 1990

Brockhaus-Riemann: Zenei Lexikon 3. kötet O-Z Budapest, Zeneműkiadó 1985

Darvas Gábor: Zenei zseblexikon Budapest, Zeneműkiadó 1978

Első atlaszom Budapest, Cartographia 2002

Hessky Regina: Német-magyar kéziszótár Szeged, Grimm Kiadó 2012

Képes diákszótár 14.000 címszóban Budapest, Akadémiai Kiadó 1992

Ki kicsoda a klasszikus zenében Budapest, Anno Kiadó 2002

Kislexikon A-Z Budapest, Akadémiai Kiadó 1968

Magyar értelmező képes szótár Neckenmarkt, Novum 2008

Magyar értelmező kéziszótár 1. kötet A-Ly Budapest, Akadémiai Kiadó 1980

Magyar Nagylexikon 3 kötet Bah-Bij Budapest, Akadémiai Kiadó 1994

Magyar Nagylexikon 13. kötet Mer-Nyk Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó 2001

Új Magyar Lexikon 1 kötet A-C Budapest, Akadémiai Kiadó 1960

Hangzóanyag

Johann Sebastian Bach: Wohltemperiertes Klavier Teile 1 und 2 CD (Meister Klassik) SUISA 1988.

Johann Sebastian Bach Orgonaművek Győr 2000.

Schóber Tamás-Süle Ferenc: Zenehallgatás az általános iskola 1. osztályában CD Celldömölk, Apáczai Kiadó 2000

Schóber Tamás-Süle Ferenc: Zenehallgatás az általános iskola 2. osztályában CD Celldömölk, Apáczai Kiadó 1997

Schóber Tamás-Albertné Balogh Márta: Zenehallgatás az általános iskola 3. osztályában CD Celldömölk, Apáczai Kiadó 1997

Schóber Tamás-Albertné Balogh Márta: Zenehallgatás az általános iskola 4. osztályában 2 CD Celldömölk, Apáczai Kiadó 1997

Önreflexió

A könyves környezet előnyei: A megszokottól eltérő környezet egészen más hangulatot teremt, a gyerekek már tudják, hogy egy fesztelenebb, kötetlenebb óra következik. Előhívja az eddigi könyvtári órák emlékképeit, tudják, hogy nem a megszokott tankönyveiket, füzeteiket kell használniuk, hanem szabadon kereshetnek a könyvtár állományában. Nem kell végig csak ülniük, hanem amikor az óra menete megköveteli (pl.: a kereséshez és a könyvtár rendjének visszaállításához az óra végén), szabadon tevékenykedhetnek.

Órakezdés: Az énekórák „hagyományát” megtartva a köszönés énekelve történt. Az október eleji időpont adta, hogy aktualitásként a Zene Világnapjához kapcsolódjon az óra ráhangolás része. Zenei totó kitöltése jó alaphangulatot adott az órának.

Minden csoport egy borítékot kapott, melyben volt egy zeneszerzőről kép, a nevének betűi/szótagjai, valamint egy feladatlap. A képek alapján a gyerekek nem ismerték fel a zeneszerzőket, mivel alsó tagozaton még nem tanulnak konkrétan zeneszerzőket, életrajzi adatokat, de a kirakott nevek közül néhány már ismerősen csengett a zeneiskolásoknak.

A feladatlap kérdéseire a gyerekeknek kellett megtalálni a megfelelő dokumentumot az általunk odakészítettek közül, és utána a választott dokumentumból kikeresni a releváns információkat.

Amennyiben a gyerekek szokva vannak a csoportos munkához, akkor csendben, fegyelmezetten tudnak együtt dolgozni, nem zavarva társaikat. A releváns információk rövid, tömör lejegyzetelése után pontos forrásjelölést alkalmaztak, majd ismertették egymással a kigyűjtött adatok alapján zeneszerzőjük életének legfontosabb állomásait. A feladatlapok kérdései inkább egy élményszerű ismerkedést céloztak meg, nem pedig egy teljességre törekvő lexikális ismeretszerzést. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre helyeztem a hangsúlyt, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait.

Időszalagon helyeztük el a gyerekekkel a borítékban talált képet, melyet kiegészítettünk a zeneszerzők születési, halálozási évével, és nemzeti hovatartozásukkal. Ez utóbbit jelöltük vaktérképen is. Az előzetes megbeszélés ellenére két zeneszerzőt mégis csak sikerült felcserélniük (Beethoven és Mozart), de hibájukat azonnal észrevették. Javítani már nem tudtuk a ragasztó „gyorsasága” miatt.

A zenehallgatás volt az órának az a mozzanata, amitől egy kicsit tartottam. Mivel az első 4 évfolyamon a zenehallgatás nem képezi mindenhol az énekórák szerves részét, így nem tudtam, hogyan fogadják a több percet igénybe vevő, sok klasszikus műrészletből álló válogatást. Mindegyik részlethez kaptak megfigyelési szempontot: az előadói apparátust kellett „meghallaniuk” (csembaló, zongora, orgona, fuvola, vonósnégyes, nagyzenekar), mivel ez volt a következő feladat alapja. Itt hasonlítottuk össze egymással a zongora és a csembaló hangját, mivel a csembaló volt az egyetlen, számukra ismeretlen hangszer. Megpróbáltuk megfogalmazni a hangzásbeli különbségeket.

Segítő kérdésekkel a megfelelő zeneszerzőhöz kapcsolták a megfelelő műrészletet és előadói apparátust, felhasználva az óra elején szerzett információikat (feladatlap kérdései). Egy másik papírcsíkon az általam már felírt – és általuk meghallgatott – zeneművek fölé ragasztották a gyerekek a hangszerek képét.

Minden csoport az általa felragasztott hangszerről/hangszercsoportról (lexikon, értelmező kéziszótár segítségével) rövid ismertetőt tartott a többieknek, ekkor „fény derült” a csembaló másfajta hangzásának okára is.

Összességében nagyon kellemes „csalódás” ért, mivel a gyerekek kimondottan élvezték ezt az óramozzanatot, ők kértek újabb és újabb részleteket.

Meglepő módon az óra végére a tanulók maguktól jöttek rá összefüggésekre, melyek alapján megpróbálták „csoportosítani” a zeneszerzőket (pl.: nemzeti hovatartozás, közös betegség, kortársak, stb.) Ennek nagyon örültem, mert ezen a vonalon haladva kiegészíthettem egy-két érdekességgel az órán tanultakat, melyre igen csak „vevők” voltak.

Miután az óra segítségével egyértelműen sikerült felkelteni az érdeklődésüket, néhány könyvet (sorozatot) ajánlottam a figyelmükbe, mely életkoruknak megfelelő, s az egyik cd- mellékletet is tartalmaz. A másik könyvsorozat (Gál Zsuzsa: Az én zeneszerzőm) segítségével bemutathattam nekik egy régi típusú „interaktív” könyvet, melybe a képmellékleteket a gyerekeknek kellett kivágni és a megfelelő helyre beragasztani, és mini bakelitlemezeket is tartalmazott, melyeket sajnos nem tudtunk nekik lejátszani.

Az internetről történő zenehallgatást is megemlítették a gyerekek, kiemelve, hogy ahhoz nem szükséges külön lejátszó (mint például a bakelitlemez esetében). Mivel csak könnyűzenét említettek, mint hallgatási szokást/gyakorlatot, ezért megmutattam nekik, hogy rengeteg komolyzenei mű is elérhető, s mindenkinek a saját zeneszerzőjére kellett rákeresnie a youtube-on.

Ezt követően néhány mondatban értékeltem órai munkájukat, majd a könyvtár rendjét közösen visszaállítva, ismét énekelve búcsúztunk el egymástól.

Ez az óra után számomra egyértelművé vált, hogy az információs műveltség fejlesztésének nincsenek tantárgyi határai. Az iskolai könyvtárak által nyújtott lehetőségek kihasználása a különböző tantárgyak oktatásában mindenképpen pedagógiai szemléletváltást sürget.

Kutnyánszky Nikoletta

PTE FEEK Könyvtártudományi Intézet

Könyvtárpedagógia-tanár szakos hallgató