CINEGEMUZSIKA FÓTRÓL

A Fóti Zeneiskola tanárai - élükön egykori igazgatójukkal, a jelenlegi igazgató helyettes, főiskolai tanár Horváth Istvánnal - már a harmadik füzetnyi Cinegemuzsika közreadásában működtek közre. A már elfogyott első füzet megjelenését még a Fóti Dal zeneiskolai alapítvány gondozta, de a második füzetet már a Romi-Suli Könyvkiadó.

Szerkesztette Cselőteiné Z. Katalin, Kis Veronika

A dalokat feldolgozta és kísérettel ellátta Horváth István

Az űrlap teteje

Az űrlap alja

A Zeneiskola helyi tantervében többek között az olvasható, hogy „A Fóti Zeneiskola kiemelt feladatként kezeli a kamrazene oktatását. Ez a műfaj különösen alkalmas arra, hogy általa pedagógiai célokat – mint az együttes játék, az egymásra figyelés, a másikhoz való alkalmazkodás, egymás segítése, a türelem gyakorlása – valósíthassuk meg olyan szinten, amire a nagyobb csoportos oktatás nem ad lehetőséget.”

A Cinegemuzsika első kötetének újdonsága, hogy már azokkal is megismerteti a kamrazenélés örömeit, akik még csak az „üres húrokon” tudnak játszani. A 3. kötetig eljutók azonban már a barokk és klasszikus zeneirodalom kedvelt műveit játszhatják, melynek köszönhetően szinte észrevétlenül fejlődik

• a dinamikai jelzések megismerésére és alkalmazására való képességük,

• fejlődik húrváltó készségük,

• kis- és nagy detache, különböző vonáskombinációkkal történő játékuk,

• jártasságot szerezhetnek a nehezebb vonóbeosztási formák terén és a fekvésváltásban,

• valamint a különböző zenei karakterek, előadásmódok megszólaltatásában.

Mindhárom kötet a Horváth István által kidolgozott continuo-val jelent meg, amely komoly segítséget nyújt a tanulóknak a helyes intonáció kialakításában és a szólamvezetések kidolgozásában egyaránt.

E sorok összeállítója jelen volt azon a 2014. április 4-én megtartott hangversenyen, ahol a Fóti Zeneiskola növendékei egy 60 perces bemutatót tartottak a KIFEJEZETTEN PEDAGÓGIAI CÉLKLBÓL SZERKESZTETT Cinegemuzsika mindhárom kötetéből. A krónikást a látottak-hallottak meggyőztek arról, hogy ezek a zongorakíséretes darabok (hegedűn, csellón és zongorán) milyen élményszerűek a még csak üres húrokat vonóval játszó, vagy újjal pengetni tudó tanulók esetében is! S mivel Horváth István harmonizálása könnyen játszható, a kísérő szólam előadásával a zeneiskolások is könnyedén meg tudnak birkózni, mint ahogy erre volt számos példa is az említett műsorban. Sőt: a zeneiskolások előadásában ezek a kíséretek „zeneiskolai jellegűknek köszönhetően” illúziót keltőbben voltak, mint amikor tanárkolléga játszotta azokat!

(Z.T.)