ANDOR ÉVA EMLÉKÉRE
(1939-2014)
A felvétel a Magyar Állami Operaház 2012. szeptember
17. –i évadnyitóján készült,
amikor a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja címmel
tisztelték meg életművét. (Forrás: fidelio)
Andor Éva
1939. december 15-én született Prácser Éva néven.
Művésznevét Andor Ilona karvezetőtől és zenepedagógustól
"kölcsönözte", aki tanára volt. Tagja volt Andor Ilona
gyermekkórusának, sokat szerepelt a rádió különféle gyermekműsoraiban. A
Zeneművészeti Főiskolán tanult 1958-tól 1964-ig, majd 1965-től
1972-ig Berlinben képezte tovább énektudását.
Diplomája megszerzése
után, 1964-ben azonnal szerződtette a Magyar Állami Operaház, amelynek
1997-ig volt a tagja. Széles repertoárján elfért a teljes zenetörténet,
Monteverditől Gershwinig énekelt szoprán szerepeket.
Főbb alakításai
között volt Mimi (Bohémélet), a Manon Lescaut
címszerepe, Pamina (A varázsfuvola), Nedda
(Bajazzók), Micaela (Carmen), Margit (Faust),
Pillangókisasszony, Susanne (Figaro házassága), Sophie (A rózsalovag), Marcellina (Fidelio), Woglinde (A Rajna kincse). Egyik leghitelesebb
megszólaltatója volt a Székely fonó leányának és Kodály dalainak.
A Zeneművészeti
Főiskola ének tanszékének tanára volt 1986-tól, majd 2000-től öt éven
át tanszékvezetője, visszavonulásáig pedig egyetemi docens. Művészi
munkáját 1969-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1976-ban érdemes művész címmel
ismerték el. Hosszú éveken át vett részt az MZTSZ elnökségének munkájában.
2014. május 16-án hunyt el Budapesten.
(Forrás: MTI)
Éva néni halála mély
fájdalommal tölt el bennünket, akik szerettük és tiszteltük őt.
A Zeneakadémián a
60-as évek kezdetén szerezte meg diplomáját, majd 1986-tól, mint tanár tért
vissza. 2000-2005 között az ének tanszak vezetőjeként búcsúzott el az
Egyetemtől. Fegyelmezettsége, megbízhatósága, szakmai tudása rendkívül
nagy hatással volt ránk, növendékekre. Mindig őszinte szeretettel mesélt
azokról a fantasztikus pillanatokról, melyeket a színpadon élt át. Karrierje
irigylésre méltó a mai generáció számára is, hosszú évtizedekig nem múlt el hét
színpadra lépése nélkül az Operaházban. Magas szintű színpadi
tapasztalata, valamint szakmai tudása hatalmas példaképpé tette növendékei
előtt, akiknek szeretete, ragaszkodása nem csak az egyetemi évekre volt
jellemző, de hosszan tartó betegségében is mellette álltak és rendszeresen
látogatták Éva nénit.
Mi, akik nem az
ő növendékei voltunk, ugyanúgy részesülhettünk támogató szavaiból mind
szakmailag, mind emberileg.
A tanítás iránti
elkötelezettsége is példaértékű volt, számtalan tehetséges énekes énekel
ma is esténként a színpadokon, akik Tőle kapták az ehhez szükséges
útravalót. Sírva ült egy-egy volt növendéke premier előadásán, így személyesen
is átélve munkájának beérett gyümölcsét.
Most, hogy örökre
eltávozott közülünk hatalmas űrt hagyva sokunk lelkében, kötelességünknek
érezzük, hogy emlékét megőrizve végezzük tovább mindennapi
tevékenységeinket. Halálával a család mellett mi is vesztesek vagyunk, de vesztesek azok is akiknek már nem adhatja át különleges
tudását.
Sugárzó tekintete,
mosolya, segítőkészsége hiányozni fog mindannyiunknak.
Nyugodjon békében,
drága Éva néni!
Meláth Andrea
a LFZE Ének
Tanszékének vezetője, egyetemi docens
(Forrás: Zeneakadémia.hu)