Madarász Iván az Artisjus élén

Madarász Iván személyében 15 év után ismét olyan komponistát választott elnökének a zeneszerzők, szövegírók és írók jogdíjait kezelő Artisjus egyesület, aki a komolyzene területéről érkezett.

(Fotó: fidelio)

A több mint 12 ezer magyar zeneszerzőt, szövegírót, írót és zeneműkiadót képviselő szervezet ezzel a lépéssel a műfaji sokszínűséget és a különböző alkotók egységét kívánja szimbolizálni - olvasható az Artisjus hétfői közleményében.

Madarász Iván a 2012 elején megválasztott Victor Mátét váltotta. Az elnök ugyan nem rendelkezik kiemelt döntési jogkörökkel, de informális szerepe jelentős: a szerzők és a külvilág felé képviseli az egyesületet. „Az elmúlt két év talán a legnehezebb volt az egyesület 18 éves történetében, hiszen úgy kellett megőrizni az alkotói közösség egységét, hogy közben több jelentős változás zajlott. Az elnöknek komoly szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek a jogkezelők kulturális támogatását a Nemzeti Kulturális Alaphoz irányító, megütközést és aggodalmat kiváltó törvénymódosítások miatt voltak szükségesek" - fogalmaznak.

Az 1949-es születésű Madarász Iván az alkotómunka mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára, oktatási területe a zeneelmélet, a szolfézs és az analízis. Kórusművek, kamarazenei, oratórikus, versenyművek és szimfonikus zenekari darabok mellett négy opera és négy musical szerzője. A Magyar Zeneszerzők Egyesületének alapítója és elnökségi tagja, 1990-től az Artisjus vezetőségi tagja, 19901 óta vesz részt a PARLANDO Szerkesztő Bizottságának munkájában is. 1992-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal, 2005-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület korábbi elnöke Petrovics Emil (1991-1999), Bródy János (1999-2012) és Victor Máté (2012-2014) volt.

(Forrás: MTI/fidelio)

Madarász Iván 1949. február 10-én született Budapesten. Zeneszerzést előbb Szelényi Istvánnál tanult a Budapest Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés szakát végezte el Szervánszky Endre osztályában. 1972-ben kapta meg kitüntetéses diplomáját. Diplomamunkájaként egyfelvonásos operát írt a Magyar Televízió felkérésére.

1973-80-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán tanított. 1980-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. 2000-ben szerzett habilitált mesteri (magist. habilit.) fokozatot, 2002-ben nyert egyetemi tanári (prof.) kinevezést.

A Magyar Zeneszerző Egyesület alapító, és elnökségi tagja. 1990-től a magyar Szerzői Jogvédő Iroda (Artisjus) Vezetőségének a tagja, 1998-2002 között és jelenleg is kurátora a Nemzeti Kulturális Alapprogram Zenei Kollégiumának.

Kompozíciói rendszeresen szólalnak meg hazai és külföldi koncerttermekben. Négy önálló szerzői lemeze jelent meg, számos művéről felvétel készült a Magyar Rádióban. Kórusműveivel több pályázaton nyert díjat. Meghívást kapott a ISCM Yokohama-i Világzenei fesztiváljára.

Zeneszerzői díjak: Monreux-i Filmfesztivál különdíja, az OIRT dalpályázat díja (két ízben) és Budapest Főváros kóruspályázatának díja. Munkássága elismeréseként 1992-ben Erkel Ferenc díjat, 1998-ban Bartók-Pásztory-díjat kapott. 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.

A zenei műfajok széles skálája jelenik meg kompozícióiban. A recenziók zenéjének drámaiságát, valamint az énektechnika, az emberi hang használatának újszerű módját emelik ki. Hangszeres zenéjére, különösen fuvolaműveire a hangszeres technika újabb módozatainak keresése jellemző. Kamaraműveiben sajátos módszert alakított ki bonyolultabb, ún. „nem-ekvivalens” arányú ritmusok megvalósítására.

Válogatás Madarász Ivánnak a HUNGAROTONNÁL megjelent cd-iből