Varsányi Lászlóné (Anni)

2014. július 2-án a Pest megyei zeneiskolák volt vezetői klubjának tagjai (igazgatók, szakszervezeti tisztségviselők, szaktanácsadók) találkozót tartottunk Budapesten. Együtt ünnepeltük és köszöntöttük Varsányiné Annit, aki kerek és nagyon tiszteletreméltó életkort töltött be.

A „stáb”- ahogyan a Pest Megyei Tanács Művelődési Osztályán nevezték a mi közösségünket – minden tagja nagyon örült a szervezők meghívásának. Élményt jelentett mindannyiunknak a zeneiskolák munkájának, és az ehhez kapcsolódó emlékeknek a felidézése. Mai érzéseinkkel értékelve: egy jóban-rosszban összetartó, a zenét, a zenére nevelést hívatásának tekintő, egymást tiszteletben és szeretetben részesítő kollegiális légkörben dolgozó pedagógusok voltunk, akik munkájukban kiteljesedhettek. Ehhez a szakmai irányítástól minden segítséget megkaptunk. Hogy ki volt az irányító? Varsányi Lászlóné, a fent említett szervezet zeneiskolákkal foglalkozó munkatársa.

Anni nagyszerű ember. Különös adottsággal rendelkezik: olyan lelki intelligenciával, mely keveseknek adatott meg. Mindig megtalálta azokat az emberi kapcsolatokat, melyek feltárták munkatársai szakmai és személyiségi adottságait, melyekre építeni lehetett. Kiváló vezető volt: rendkívüli érzékkel tudta a konfliktusokat megelőzni, elkerülni és a közösséget építeni. Figyelemmel kísérte kollégái fejlődését. Egy-egy szóval, jelzéssel értékelte és éreztette nem csak a saját! – hanem a SZAKMA és az emberi ÉRTÉK elvárásait – s ezek mindig helyesnek bizonyultak. Mindez egy szeretet-teljes légkörben történt. Minden kollégája, volt munkatársa tisztelettel és nagy megbecsüléssel gondol a közös évekre.

Varsányiné Anni zenei tanulmányait Debrecenben végezte, a Zeneművészeti Szakiskola Szaktanárképző Tagozatán zongora- és szolfézs szakon.

Zenetanári munkáját Cegléden kezdte 1957. szeptember 1-vel az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Ekkor került Béres Károly is Ceglédre, a már harmadik évfolyammal működő Táncsics Mihály Általános Iskola zenei tagozatához. Mindketten Gulyás György tanítványai voltak. A közös zenei neveltetés segítette, sikeressé tette a két intézmény közötti együttműködést. Továbbra is remekül dolgoztak együtt, mikor Béres Károly a ceglédi zeneiskola igazgatója lett. A kiváló pedagógiai munka eredményeként sok növendék került zenei pályára, erősítve az iskola szakmai tekintélyét.

Anni mellékfoglalkozásban zongora tanítást is vállalt, az akkor kibontakozó Abonyi Bihari János Zeneiskola Törteli Tagozatán. Az itt szerzett tapasztalatait ragyogóan tudta hasznosítani később, mint a Pest megyei zeneiskolák főelőadója.

A Cegléden eltöltött 10 év a magánéletében is jelentős változást hozott, itt ismerkedett meg későbbi férjével, Varsányi László zongoraművésszel.

1967-ben megbízást kapott a Váci Járási Körzeti Állami Zeneiskola létrehozására és igazgatására.

Az iskola néhány év után Dunakeszi Körzeti Állami Zeneiskola-ként működött tovább, nagyon szép szakmai sikerekkel (pl. az első országos gitárversenyt rendezték meg…). Fejlődése lehetővé tette a zenetanítás bevezetését „kihelyezett tagozat”- ként a környező településeken, sőt a dabasi járásban is. A későbbiekben ezekből alakult a gödöllői és a dabasi zeneiskola.

Annit a tantestület nagyon szerette. Nehezen vették tudomásul távozását, amikor az 1970-es élvek elején felkérték a Pest Megyei Tanács zeneiskolai főelőadójának. Az ott eltöltött évek alatt nagyon jó „gazdája” volt a zeneiskoláknak. El tudta érni, hogy a megye fontosnak tartsa és értékelje ezen intézmények munkáját, sőt tervszerű fejlesztéssel erősítse működésüket és bővítse számukat. A korszerű pedagógiai és oktatómunka érdekében kialakította a „szaktanácsadói hálózatot”, valamint a rendszeres pedagógus továbbképzést.

A megyei és országos rendezvények en egymás után születtek a nagyszerű eredmények: értékes helyezéseket értek el a zeneiskolák tanulói, tanárai. Az ország sok szempontból mintaképnek tekinthette a Pest megyei iskolák szervezettségét és szakmai eredményességét.

Az irányító munka mellett a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetében is jelentős munkát végzett. Segítette a zenepedagógus szakosztály megalakítását és tevékenyen részt vett annak programjában.

A szakszervezet érdekérvényesítő szerepét fontosnak tartotta, részese volt a munkakörülmények, óraszámok kedvező változtatásának előkészítésében.

Mint az Elnökség tagja, legutóbb a ZETA újjászervezésében segített.

Ünnepi összejövetelünkön Váci Mihály idézettel köszöntöttük Varsányiné Annit. Ez az idézet kifejezi életútját és egész egyéniségét: a tanítás, a gyermekek és a zene szeretetét, a harcot az emberi értékekért.

„…osztani magad:- hogy így sokasodjál;

kicsikhez hajolni:- hogy magasodjál;

hallgatni őket, hogy tudd a világot;

róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.

Széjjel szóródni - eső a homokra -

sivatagnyi reménytelen dologra

s ha nyár se lesz tőled - s a táj se zöldebb:

- kutakká gyűjt a mély: - soká isznak belőled!”

(Váci Mihály (1924-1970): Eső homokra – részlet)

Kedves Anni! Büszkék vagyunk arra, hogy Veled dolgozhattunk! További sok szép, örömteli, tartalmas évet kívánunk erőben, egészségben!

A Pest megyei Vezetői Klub