"A
Baróti-iskola az életről szólt"
(1940. október 24. – 2014. június 23.)
A magyar muzsikus társadalom egyik legkiválóbb
művész-pedagógusára Baróti István orgonaművészre Vigh Andrea és Pálúr János emlékezik
Az Esztergomi Bazilika orgonájánál, 2013.
Dr. Pálúr János orgonaművész, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem tanárának gondolatai egykori mesteréről:
A magyar muzsikus társadalom az egyik legnagyobb
pedagógusát veszítette el Baróti István orgonaművész, az Esztergomi
Főszékesegyház orgonistája személyében, akinek sokak köszönhetik, hogy
kivételes és közvetlen személyisége révén megtalálhatták hivatásukat. Hiteles
életútja szavakkal és anélkül is, zenével és
meggyőző kisugárzással mindazok boldogulását szolgálta önzetlenül és
fáradhatatlanul, akik csak közelébe kerültek. Koncertjei ünnepnek számítottak a
70-es, 80-as években, melyre tanítványai mindig nagyon vártak, majd éppen csak
az orgonapadon hagytak neki helyet a zsúfolt orgonakarzaton. Nem lehetett
őt keretek közé zárni. Orgonaóráinak, mindenki felé nyitott szeretetének,
áldozatkészségének csak június 23-án, hétfőn reggel lett vége. A
Baróti-iskola az életről szólt, arra készített fel, nála csak megszeretni
lehetett a zenész életpályát. Növendékeinek igazi barátja volt, a mester és
tanítványa kapcsolat nála észrevétlenül ért el egy hihetetlenül inspiráló, nagy
elhatározásokat és gyönyörű eredményeket hozó szintet. A Kárpáti és Baróti
nevével fémjelzett II. kerületi zeneiskolai orgona tanszak az ő
működése alatt fogalommá vált, ahol minden orgonálni vágyó fiatal megtalálta számítását. Csak kevesen tudták igazán, hogy a
történelmileg meghurcolt magyar orgonaépítészetben tudásával mekkora hiányokat
pótolt, hány helyen volt szellemi motorja orgonák újjászületésének.
Kimeríthetetlen aktivitásával soha nem az elismerésért munkálkodott. Életének
gyümölcsei elévülhetetlenül közöttünk maradnak: felnevelt művész-, tanár-,
egyházzenész- és papi generációk, a nyolc éve elkészült MűPa
orgonája és a 34 éve befejezésre váró esztergomi bazilika hangszere.
Dr. Vigh
Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az orgonista szavait
idézve búcsúzik:
Egy áldozás alatti orgonazenét hallgatva olyan
nyugalom és fenséges tisztaság van a levegőben, hogy az ember úgy érzi:
itt nem is kell szellőztetni. Maga a Tisztaság van jelen. "Baróti
István orgonaművész, karnagy szavai ezek. Baróti Istváné, a magyar
orgonisták egy nagy generációjának tagjáé, aki most itt hagyott bennünket.
Halála pótolhatatlan űrt hagyott maga után minden területen, ahol
munkálkodott. Mint előadóművész, mint kóruskarnagy, mint egyházzenész,
mint tanítómester, mint orgonaépítő, mint tudományos kutató végezte
felbecsülhetetlen értékű munkáját. Mindvégig tehetséggel, tisztességgel,
emberséggel és vallásos elhivatottsággal. Barátai, kollégái, növendékei
szerették kedves humorát, odafigyeltek dicsérve szigorú, de mindig igazságos
véleményeire és tanultak bőséggel felhalmozott műveltségének
forrásából. A Liszt Ferenc Zeneművészet Egyetem együtt gyászol a magyar
zenei élettel és a templomok istenfélő népével.
(Forrás: Fidelio)
Baróti István életpályája
Orgonaművész-tanári oklevelét 1967-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén, majd Gergely Ferenc növendékeként.
A budapesti II. kerületi Járdányi Pál zeneiskolában kifejtett négy évtizedes pedagógiai munkássága során fiatal orgonisták nemzedékeit indította el útján. Tanítványai közül számosan nyertek felvételt közvetlenül az alapfokú zeneoktatásból a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, és szerepeltek eredményesen hazai és külföldi nemzetközi zenei versenyeken.
1980-tól az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, 1992-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán is tanít.
1975 óta az esztergomi Főszékesegyház orgonistája és karnagya, a Főszékesegyház újjáépülő orgonájának tervezője.
A Főszékesegyház felszentelésének kerek évfordulóin a bazilika Strigonium énekarának karnagyaként vezényelte Liszt Esztergomi Miséjét, melyet a Magyar Rádió 1986-ban egyenes adásban közvetített. Kórusával rendszeresen megszólaltatja Liszt többi miséjét és számos motettát is.
Liszt Ferenc vallási témájú műveinek egyik legkiemelkedőbb magyarországi tolmácsolója. Repertoárján szerepel Liszt összes orgonaműve, és orgonaátiratot készített a Funérailles című zongoraművéből. Hazai hangversenyei mellett több európai országban (Németország, Franciaország, Románia, Csehország, Olaszország, Ausztria) vendégszerepelt.
Orgonaszakértőként részt vett Magyarország orgonáinak teljes felmérésében (1985–88) és számos orgona tervezésében. Az esztergomi bazilika orgonájának folyamatban lévő felújítása mellett a Nemzeti Hangversenyterem orgonája hangképének, diszpozíciójának tervezője, építésének művészeti szakértője volt.
(Forrás: Wikipédia)