BESSENYEI FERENC MŰVÉSZETI DÍJAT KAPOTT STEINER BÉLA ZENESZERZŐ, KARNAGY, ZENEPEDAGÓGUS

2014. január 22-én,a Magyar Kultúra Napja alkalmából a ünnepi díszközgyűlés keretében adják át a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat.

 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban BESSENYEI FERENC MŰVÉSZETI DÍJAT alapított, melyet 2014-ben Steiner Béla

Széles Anna és Steiner Béla (Forrás: Vásárhelyi Hírek)

zeneszerző, karnagy, zenepedagógus és Széles Anna színművésznő kapta. A  kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művészről, Hódmezővásárhely szülöttéről és díszpolgáráról elnevezett elismerést minden évben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül személy, és csoport kapja meg. Steiner Béla történelmi jelentőségű munkájával alapjaitól építette fel Hódmezővásárhely, Makó, Csongrád, és Szentes hangszeres és ének-zenei oktatását, tanárként több generációt, diákok ezreit vezetett be a zene világába. Karnagyként és kórusszervezőként több évtizede a térség kóruséletének legmeghatározóbb alakja, zeneszerzőként több száz gyermek-, női és vegyeskari mű, zenés irodalmi színmű, népi játék, műdal és opera megalkotója.

A 2014. január 22-én a Városháza dísztermében megtartott díszközgyűlés keretében Steiner Bélának és Széles Annának Almási István polgármester és B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye nyújtotta át a díjat. Az eseményen közreműködött a Városi Vegyeskar, Búza András vezényletével, a Fandante Kamarakórus, vezényelt Melegh Tamás, a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola Kamarakórusa Berényiné Ale Krisztina vezényletével. Zongorán közreműködött Borsos Annamária.

Steiner Béla zeneszerző, karnagy, zenepedagógus 1927. január 13-án született Érsekújváron. 1947 szeptemberében felvételt nyert Budapesten a Tanárképző Főiskola zenetanár-karnagy tanszakára. 1950-ben Pitvaroson kapott óraadói állást az általános iskolában. 195l-ben egyik alapítója a magyar-szlovák Pitvarosi Népi Együttesnek. Pitvarosi éveiben születtek színpadi táncjátékai: Szlovák lakodalmas, Tollfosztóka, Csallóközi batyubál. E műveket Budapesten is bemutatták, Kodály Zoltán jelenlétében.

1955 januárjától Hódmezővásárhelyen a megye művészeti szakelőadója. Ebben az évben egyik alapítója a Vásárhelyi Ének-Zene és Táncegyüttesnek. 1956 és 1960 között – Nemesszeghyné Szentkirályi Márta és Kodály Zoltán támogatásával – Galli Jánossal megszervezik Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Makón az ének-zenei általános iskolákat, Makón, Szentesen és Csongrádon a hangszeres zenei képzést.

1959-től 1964-ig több zeneiskola igazgatója. 1973-tól dr. Grezsa Ferenc igazgató felkérésére a Bethlen Gábor Gimnázium tanára és karnagya. Két női kar, egy vegyeskar karnagya, több száz tanuló énekel az általa vezényelt kórusokban.

1976-ban alapította meg Hódmezővásárhelyen a Városi Vegyeskart. 1980-ban Kodály: Pünkösdölő című kórusművével a Bethlen Gábor Gimnázium női kara elnyeri az „Év Kórusa" kitüntető címet.

(Forrás: Vásárhelyi Hírek)