A Szentendrei Kamarazenekar…
35 éven keresztül szereztek örömet a
zenekedvelő közönségnek: több mint húsz éve minden év augusztus 20-án
ünnepi hangversenyt adtak a református templom kertjében, rendszeresen
felléptek virágvasárnapkor a református templomban, adventkor a Péter-Pál
templomban, újévi koncertek alkalmával a Városházán és sorolhatnánk. Fenyő
Gáborral, a zenekar karnagyával az 1978-tól 2013-ig tartó időszakot
tekintettük át.
…régen
Fenyő Gábor zenekari ütőhangszeres művész,
karmester. 1975-ben költözött családjával Szentendrére. 1973-tól a MÁV
Szimfonikus Zenekar tagja, 1989-től a zenekari vezetés tagja, majd kilenc
éven át igazgatója. 1978-ban alapította meg a Szentendrei Kamarazenekart,
melynek 35 éven keresztül a karnagya. 1997-ben Pro Urbe Emlékérem kitüntetésben
részesült. Fia, Fenyő László világhírű gordonkaművész.
A kezdetek
1975-ben költöztünk újszülött kisfiúnkkal
Szentendrére. Feleségem, Mezey Erika rövidesen dolgozni kezdett a városi
zeneiskolában, mint gordonkatanár. Megismertük a muzsikus kollégákat és a város
kulturális életét. Úgy láttuk, elkelne egy városi zenekar, én magam titokban
karmesteri ambíciókat ápoltam, így aztán egybegyűltünk a zeneiskola
tanáraival, volt növendékeivel, néhány, a városban élő, hangszeren játszó
„civillel”, és elkezdtünk a magunk örömére zenélni. Ez 1978 őszén történt.
Decemberben már játszottunk egy műsorszámot a város Bartók-emlékestjén,
1979 februárjában pedig a Városházán megtartottuk első önálló
hangversenyünket. Voltak, akik kételkedtek, főleg abban, hogy a város
lakosai között elegendő tagot találunk. Ebben igazuk volt, kezdettől
a mai napig vannak a zenekarnak nem Szentendrén élő tagjai, de ők
teljesen egybeforrtak a helybeliekkel, és a munka, amit közösen végeztünk,
teljes mértékben a várost szolgálta. A város vezetői, mindenekelőtt
Marosvölgyi Lajos tanácselnök, erősen mellettünk álltak. Használhattuk a Városháza
dísztermét, hébe-hóba vásároltak nekünk hangszereket, de a legfontosabb az
volt, hogy igényelték részvételünket a város ünnepi eseményein, és egyre jobban
megismert, megszeretett bennünket a város közönsége is.
A tagság
A zenekar magja, gerince a vonóskar. Ennek létszáma
mindig 15-20 körül volt, de ha a műsor úgy kívánta, fúvósokkal kiegészítve
elértük a 30 főt is. Az augusztus 20-i ünnepi hangversenyeken néha szinte
szimfonikus méretet értünk el, és ennek megfelelő műveket is
játszottunk. És milyen szólistákkal! Voltak Kossuth díjas partnereink: Kincses
Veronika, Molnár András, nemzetközi hírű szólisták: Kertesi Ingrid, Németh
Judit, Wiedemann Bernadett, később világhírűvé vált fiatalok: Bretz Gábor, Kelemen Barnabás. De gyakran szerepeltettünk
szólistaként a városból származó fiatal muzsikusokat is, és ez az ő
pályájukon hatalmas lendületet adott.
A zenekar tagsága fokozatosan újult meg. Néha egy-két régi tag kimaradt
(elköltöztek, gyermeket szültek), de mindig jöttek újak, akik fokozatosan
átvették a zenekar hangzási, játékmódbeli
hagyományait. A mostani tagság kb. 15-20 éve nagyrészt változatlan
összetételben van együtt.
A sikerek
1980-81-ben a kamarazenekarra alapozva országos Zenei-Képzőművészeti Tábort szerveztünk, híres,
kiváló szentendrei festők, szobrászok, keramikusok részvételével – ilyet
sehol az országban nem tudtak volna összehozni! Nagyon szerettünk közösen
fellépni a helyi kórussal, kezdetben Városi Kórus, később Musica Beata Kórus néven.
Vivaldi: Gloria, Liszt Ferenc Krisztus oratóriumának,
Bach nagy passióinak és a Karácsonyi oratóriumnak részletei, Mozart Requiemje – felejthetetlen előadások. Zenekarunk
1988-ban és 1996-ban Pro Urbe Emlékérem kitüntetésben részesült.
A befejezés
Én magam elmúltam 71 éves, úgy hozta az élet, hogy 2003-ban
elköltöztem Szentendréről, így aztán meg-meglegyintett a visszavonulás
gondolata, de nem volt szívem hozzá, annyira szerettem, és szinte családiasan
baráti közösséggé váltunk. A megoldás kívülről jött: a Kulturális Központ
Nonprofit Kft. elhatározta a fiatalítást, létrehívta az Új Szentendrei
Kamarazenekart, és felkért annak vezetésére. Ez önérzetemnek nagyon jól esett,
de végül is úgy döntöttem, ebben a korban teljesen új csapattal kezdeni már nem
lenne helyes. És azért sem, mert – ahogy az előbb mondtam – annyira
összenőttem a régi zenekarral, hogy ha ők mennek, megyek én is. Nem
akartunk azonban csak úgy „elpárologni” Szentendréről ennyi szép és
eredményes év után, ezért szerveztük meg a 2014. március 1-jei
búcsúhangversenyt. A lehetőségért nagyon hálásak vagyunk dr. Dietz Ferenc polgármesternek.
A jövő
Megbeszéltük a régi tagokkal, hogy ha lehetőség
adódik, azért dolgozzunk tovább, és hogy ez szabályos formáció keretében történjék,
keressünk új nevet. Így találtunk rá a 20. század kiváló magyar
zeneszerzőjére, Farkas Ferencre.
Hiányozni fog Szentendre, de mindig öröm lesz
visszaemlékezni az ott eltöltött 35 év sok-sok szép emlékére.
Négyessy Katalin gordonkaművészt, a zenekar tagját a
kamarazenekar újjáalakulásának körülményeiről, a tervekről kérdeztük.
…és ma
Tagja vagyok a Művészeti Tanácsnak, és ezen
keresztül kaptam visszajelzést a korábbi koncertekről. Ezek alapján úgy
gondoltuk, hogy szükség van a változásra, ezért 2013 tavaszán leültünk
Fenyő Gáborral, Zakar Katalinnal, a zeneiskola igazgatójával és Juhász
Károllyal, a Kulturális Kft. művészeti vezetőjével. Szerettünk volna
együttműködni Gáborral, hiszen maximálisan elismerjük az eredményeit, a
kvalitását, a kapcsolatait. Gábornak 20-30 évre visszanyúló baráti társasága
volt, akiknek egy része műkedvelő muzsikus, s akiknek – mivel nem
profi zenészek – több próbára van szükségük, melynek a pénzügyi fedezete sajnos
nem volt meg. A zenekart viszont szerettük volna megújítani, jobbítani, mert
úgy gondoljuk, a szentendrei lakosok joggal várják el, hogy minőségi, szép
koncertet kapjanak. Sajnáljuk, hogy Gábor végül nem vállalta a zenekar
vezetését, bár emberileg megértjük, hogy ragaszkodik a régi együtteshez, hiszen
35 évig együtt zenéltek.
Régi-új tagok
Az új zenekar tagjai többségében a Vujicsics
Tihamér Zeneiskola művész-tanárai. A régi zenekarból átjött a fúvósok egy
része, illetve a vonósok között is vannak olyanok, akik korábban játszottak a
zenekarban. Bár továbbra is kevés pénzből gazdálkodik az együttes, a
legfontosabb számukra, hogy a hagyományos négy koncertet – újévi,
virágvasárnapi, augusztus 20-i és adventi – a lehető legjobb színvonalon
adjuk elő.
Az első koncertet az új felállásban 2013. augusztus 20-án adtuk,
Fenyő Gábor vezetésével. Szeptembertől maradtunk vezető nélkül,
ekkor barátnőmmel és kolléganőmmel, Gyermán
Júliával vállaltuk, hogy gazdái leszünk a zenekarnak. A szervezésben Schuszter
Andrea, a Monarchia Zenekar koncertmestere segít nekünk. Állandó karnagyban nem
gondolkodunk, a fellépéseinkre mindig felkérünk egy kiváló karmestert.
Tervek
Várjuk azok jelentkezését, akik szívesen segítenének a
zenekar menedzselésében, a marketingmunkában, a közönségszervezésben, a
zenebarátokkal való folyamatos kapcsolatépítésben, ápolásban. Örülnénk, ha
valaki megtalálná ennek a formáját, és vezetné a zenekart. Szükségünk lenne
támogatókra, szponzorokra, mert még sok kiaknázatlan lehetőség van a
zenekarban: felléphetnénk duóban vagy trióban, tarthatnánk irodalmi esteket,
kamaraprodukciókat. Mindezzel öregbítenénk a város hírnevét, erősítenénk a
kulturális életet, és bizonyítanánk, hogy nemcsak a festők városa vagyunk.
Forrás:
