DR. ANTal-lundström ilona*
A
korai évek zenei-esztétikai tevékenységeinek
jelentősége
A magyar oktatási szakemberek és pedagógusok számára
fontos, hogy megismerjék a a
zenei-pedagógiai-pszichológiai kutatások meglepő eredményeit, amelyek igazolják
a 3-8 éves korú gyermekekben a zenei-esztétikai aktivitások hatására kialakuló
pozitív változásokat. Ezeknek ismeretében ugyanis másként gondolnának a
kisgyermekekkel való foglalkozások megszervezésére és több felelősséget is
éreznének az óvodai esztétikai nevelés tudatosabb tervezésére és folytatására A
helyzet megváltoztatása a gyermekeknek és az oktatásnak is hasznára válna, de
főként a magyar jövendő emberi értékeinek minőségi formálásában, a tehetségek
felfedezésében jelentene nagy előnyt.
Az egyéni fejlődés feltételeit pedagógiai-tudományközi
kutatásokkal vizsgálva ma már tudjuk, hogy a korai évek játékos
esztétikai-zenei aktivitásainak rendszeressége a gyermek egész életére
meghatározza a tanulási- és kommunikációs képesség minőségét, mert ekkor van az
agyi és hallási fejlesztés optimális ideje. E tény társadalmi hasznossága egyre
nagyobb érdeklődést kap a kutatásokban és a fejlesztő pedagógiai területeken,
ugyanis itt rejlik az „emberi tőke minőségi javításának” konkrét megoldása.
Ezért sok országban folytak vizsgálatok a zenei- esztétikai aktivitások
hatásairól.
Francis Rauscher amerikai kutató behatárolta azt a kort, amely optimális
a zenei aktivitásoknak az agy fejlődésére gyakorolt hatékonyságára. 400
hátrányos helyzetű óvodással több éven keresztül végzett kutatásai a Head-Start
programbanbizonyították, hogy az alkalmazott kodály-módszerrel végzett 5-7 éves
kor közötti zenei fejlesztés segített az esélyegyenlőség kialakításában. A veszélyeztetett
csoportok behozták a tanulási képességek terén mutatott lemaradásukat
(1997-2003). A kutatás vizsgálataiból nyert eredmények igazolják azt a
feltevést, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a többi
tárgy területén is érezteti hatását, valamint az is bizonyosnak tűnik, hogy a tér-időérzékelés
képessége összefügg a zenei tevékenységek gyakoriságával. Az írás-olvasás terén
ebben a kísérletben nem történt javulás.
Mindamellett az is kitűnik az elemzésből, hogy a pedagógiai
vonatkozások, körülmények sem voltak mindig tisztázottak. Rauscher szerint a további,
hosszú távú kutatásokban figyelni kellene a didaktikai szempontokra is,
valamint hangsúlyozza a tudatosan tervezett, fejlesztő zenei pedagógiai program
fontosságát a spontán, időleges, „jippo-jellegű” , rövidtávú és felszínes hatásokkal
szemben, mely oly sok projektre jellemző. (Rauscher, 2003)
Ilyen előzmények után vált fontossá, hogy Svédországban
a Mälardalen Egyetemen elindítsunk egy kutatást hasonló pedagógiai
szemlélettel, a fokozatos, hosszútávú gyakorlás eredményét vizsgálva a hang-jel
kapcsolatok terén, amely főként a kommunikatív és a kognitív fejlesztést
célozta. A kutatás alapvető gondolata az volt, hogy a nyelvi és a zenei
kommunikáció közös építőköve a hang. Az agy hallási centruma 3 éves korra
kifejlett. Azok az idegsejtek, amelyeket nem használunk ezeken a területeken,
egy idő után fokozatosan elsatnyulnak. A kutatásban alkalmazott Látható hangok
- program központjában a hang-jel kapcsolat, az írás-olvasás alapjának
kiépítése, valamint a hallási kultúra és a kifejezési formák sokirányú
fejlesztése áll. A programban a hangok felfogása, a hang tulajdonságainak
összehasonlítása, egyre fínomabb megkülönböztetése és elemzése után a fokozatos
jelképzés, valamint a grafikus, ikonikus jelekből életre keltett hangok
játékosan vezetnek a zenei írás-olvasáshoz. Egy olyan pályát építenek ki az
agyban, amin később a betűk, számok írása gyorsan, automatizáltan futhat. A
diszlexiás gyerekeknél sokszor ezen alapképességek gyakorlása hiányzik.
Az évekkel ezelőtt indított svéd-magyar kutatás
mottója: Vitalizing Science Through
Aesthetic vagyis VISTA-projekt, aminek magyar jelentése: „Az esztétika
életre kelti a tudományt”. A közel 1000
gyermek részvételévelvégzett VISTA projekt arra enged következtetni, hogy a
kodályi elvek alapján álló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program
hatására nőtt az 5-8 éves korú gyerekek kifejezési és tanulási képessége,
harmonikussá váltak szociális kapcsolataik és mind a nyelvi, mind a zenei
területen javult az írási-olvasási szintjük. (Antal- Lundström, 2006).
A
projektben egy hosszútávú fejlesztés indult négy svéd és négy magyar
csoporttal. Az óvoda adja az alapokat
a személyiség későbbi sikeres életviteléhez. A modell pedagógiai eszköze az
érzékszervek és kifejezésformák sokoldalú gyakorlása az óvoda korai szakaszától
az esztétikai aktivitások játékos alkalmazásával a Látható hangok fejlesztő
program használatával (Antal- Lundström,1992, 2006, 2009). A programhoz tartozó
Kalandozások a hangok birodalmában konkrét anyagával egy hidat épít az óvoda és
az iskola között, amely tudatosan alakítja az írás-olvasás feltételeit és a
szimbólikus gondolkodást. Az iskolák ezután saját elképzelésük és a helyi
lehetőségek, szükségletek szerint formálják profiljukat, vagyis azt, ahogyan a
zenei- esztétikai aktivításokat a gyermekek identitásának és tanulási
képességeinek fejlesztésében használni akarják. A VISTA -projekt első
jelentésében a kísérletben résztvevő csoportok eredményei jelentős pozitív
eltérést mutatnak a kontroll csoportokéval összehasonlítva.
A korábbi amerikai óvodai csoportokkal végzett
kísérletektől eltérően itt a követő vizsgálatokban a matematikai-logikai
eredményeken kívül a kommunikációs képességek fejlődése is szembetűnő. Nemcsak
a nyelvi kifejezés és írás-olvasás, de a zenei írás-olvasás minősége is sokat
javult a programot alkalmazó iskolákban. Ennek magyarázata az, hogy a komplex
esztétikai aktivítások, mint a hangelemzési gyakorlatok, játékdalok
dramatizálása és ikonikus írás, kialakította a gyermekek hangfelismerési
tudatosságát valamint a hangok átalakítását mozgássá és vizuális reprezentációs
formává. Ezek a hang-jel-hang kapcsolatot építő elemek hiányoztak az amerikai
kísérletben, ezért ott a változás nem is történhetett meg az írás-olvasás
javulásában, a mi kísérletünkben a gyengék fejlesztésében éppen ez adott sok
segítséget. Itt is kitűnik a zenei elemeknek a fontossága a teljes esztétikai
munkában. Ez a program megoldást adhat a hátrányos helyzetű gyermekek
felzárkóztatására. Ezek a fejlesztések a gyermekek szenzitív periódusainak
ismeretében főként a 3-8 éves korban hatékonyak, az esélyegyenlőség javítása is
ekkor szükséges és lehetséges. (Antal- Lundström, 2006. 2008).
Úgy gondoljuk, érdemes lenne tovább vizsgálni a
zenei aktivítások hatását az emberi belső tartalékok mozgósításában
interdiszciplináris kutatások végzésével.
A legújabb pszichológiai és zenepedagógiai
kutatások fényében bizonyítottnak tűnik az a feltevés, miszerint a korai évek
komplex játékos esztétikai aktivitásainak a kultúrális kódok alkalmazásával
jelentős szerepe van az agy kapacitásának, a gondolkodás rugalmasságának
kialakításában. Amerikában Howard Gardner agykutató és felesége, Ellen Winner
pszichológus 40 éven át dolgozott e területen, felfedezve a különböző tehetség
/intelligencia- profilokat és a kifejezésbeli sokoldalúság jelentőségét az
oktatásban. A tudatosan tervezett zenei oktatás hatását követő viszgálatokat N.
M. Weinberger így foglalja össze: A zenéhez, az agyhoz és a viselkedéshez való
komplex közeledésünket és megértésünket szélesítenünk kell, különösen a
gondolkodási, az érzelemi és a cselekvési készségeket alapvetően meghatározó
rendszer tekintetében (Weinberger, 2000). Ez megerősíti D. Hodger agykutató
következtetését, aki azt írja, hogy a zene korábban ismeretlen, komplex módon
szervezi az agy működését. Olyan modulokat aktivizál, amelyek mindkét agyi
féltekén használatosak, ami azt igazolja, hogy a zenei gyakorlat fontos a
tanulási képességek serkentésében és az agy biológiai alakításában is.
Francis
Rauscher amerikai kutató vizsgálataival behatárolta azt a kort, amely optimális
a zenei aktivitásoknak az agy fejlődésére gyakorolt hatékonyságára. 400
hátrányos helyzetű óvodással több éven keresztül végzett kutatásai
bizonyították, hogy az 5-7 éves kor közötti zenei fejlesztés segített az
esélyegyenlőség kialakításában, a veszélyeztetett csoportok behozták a tanulási
képességek terén mutatott lemaradásukat, sőt a matematikában jobbak lettek
azoknál. (1997-2003).
A 3-8 év közötti gyermekek részvételével végzett
magyar-svéd VISTA projekt is arra enged következtetni, hogy a kodályi elvek
alapján álló személyiségfejlesztő zenei-esztétikai program, a Látható hangok
hatására nőtt a gyerekek kifejezési és tanulási képessége, harmonikussá váltak
szociális kapcsolataik és mind a nyelvi, mind a zenei területen javult az
írási-olvasási szintjük. A kutatás vizsgálataiból nyert eredmények igazolják
azt a feltevést, hogy a zene a kognitív képességek katalizátoraként működik, a
többi tárgy területén is érezteti hatását. (Antal- Lundström, 2003- 2006).
Egyetérthetünk ezek után azokkal, akik azt
állítják, hogy a demokratikus esztétikai nevelés hatásai határtalanok, túlnőnek
a művészeti tevékenységek praktikus gyakorlásán, elsajátításán. Lehetővé
tesznek egy humánus, esztétikus megnyilvánulást a mindennapi élet tág
területén. A jövő állampolgárai, a mai fiatalok mindenütt a világban belső,
lelki nyugalomra, harmóniára vágynak. Az életöröm és az jövő reményteli
lehetőségei miatt is szükséges, hogy értelmes aktivításokkal foglalkozva
egyensúlyt találjanak önmagukban. Ezen az alapon a rejtett tartalékok is
felszínre kerülhetnek és személyiségük kiteljesítheti képességeit a legmagasabb
szinten, ilymódon a társadalom hasznos tagjává válhatnak.
Az írás
egy kiemelés az Új Pedagógiai Szemle 2008 11-12 számában megjelent: Antal-
Lundström Ilona: A kiválóság titka- Az esztétikai alapú pedagógia című
cikkből. (67-92. oldal). Egy másik
ide vonatkozó írás címe: Kodály pedagógiai elvei a modern
esztétikai filozófia tükrében az
Új Pedagógiai Szemle 2009/7 (18-35 oldal) olvasható
Felhívom
a figyelmet a Váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola
2007 novemberében a Művészetek szerepe a
személyiségfejlesztésben címmel Vácon tartott nemzetközi konferencián, ahol
dr. Antal-Lundström Ilona két előadással is közreműködött:
A plenáris ülésen 2007. november 22-én: A
zenei aktivítások szerepe a cselekvési képességek fejlődésében címmel
tartott előadással, valamint november 23-án, a Zenei nevelés szekció-ülésen
ismertetett: A „Látható hangok” oktatócsomag bemutatása. Esztétikai foglalkozások a 3-8 éves gyermekek
kommunikációs fejlesztéséhez című
előadással. (2008-ban könyv
formájában is megjelentetett cikk-gyűjtemény címe: Művészetek szerepe a személyiségfejlesztésben, -Nemzetközi művészeti
nevelési konferencia, Vác.
„A zene ajándéka” című könyv 1996-ban
Uppsalában, 2001-ben Koppenhágában jelent meg, magyar kiadása 1994 óta „folyamatban
van”.
Bővebben a Látható hangok programról és képzéséről:
www.lathatohangok.hu honlapon.
Kiegészítésként
szeretném bemutatni korábbi munkásságom érlelődő eredményét: 2005. március 9-11-ig meghívottként jelen voltam az EU Science
in Society Fórum rendezvényén, ahol az európai tudomány minőségi javítása, versenyképessége volt a téma.
Szakemberek és politikai, társadalmi vezetők vitatkoztak a lehetőségekről,
szükséges intézkedésekről. A záró plénumon hozzászólásomban hangsúlyoztam a tudományos gondolkodás, az emberi kapacitás
határait növelő, energiát és kreativ alkotóképességet, intuíciót adó esztétikai tevékenységek szükségességét,
főleg a gyermekkorban kifejtett hatékonyságát, tudományos, gazdasági előnyeit.
Javaslatomban kértem ennek a területnek fontosságát megillető kezelését, mint
az emberi tartalékok kibontakoztatásának feltételét. Javaslatomat azonnal elfogadta a
Jan Figel által vezetett Fórum, mely azóta hosszú utat, sokak kiegészítését
magában foglalva 2009 március 24-én az Európai Parlament állásfoglalásaként az esztétikai-művészeti oktatás
ügyében az Európai Unióban. Az ajánlás néhány pontját idézem itt:
•
Művészeti tanulmányok az Európai Unióban
Az Európai Parlament
állásfoglalása 2009. március 24-én
•
Felszólítja a
tagállamokat, hogy határozzák meg a művészeti oktatásnak, mint jelentős
pedagógiai eszköznek a szerepét a
szellemi kapacitás és a kreativitás terén a globalizált és multikultúrális
világban.
•
Hozzanak különleges
intézkedéseket a művészeti oktatás előmozdítására a versenyképesség
érdekében.
•
Javasolja a
művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tantervébe az európai
kultúrális modell fejlesztése és támogatása céljából az óvodától minden
szinten.
•
Készítsenek tanulmányokat
a művészeti és kultúrális oktatás hatásáról a tanulók tudás- és
készségszintjében.
•
A szakma
teremtsen egyensúlyt az elmélet és gyakorlat között, mivel az iskoláknak
a kultúrához való hozzáférés demokratizálásának fő helyévé kell válnia.
E
területen kialakíthatnánk egy modell-értékű esztétikai pedagógiai rendszert a
Magyaroszágon kialakított pedagógiai elvek modern változatával, kutatással és a
tanárképzésbe történő beépítésével. Ehhez a munkához felajánlom
tapasztalataimat.
Budapest,
2010. május 19-én