Köszöntő Béres Károlynak
„Emlékezvén ős időkről”
(Fotó:
Ceglédi Erkel Ferenc AMI honlapja)
Kedves
Karcsi!
Igen, ős időkről kell most emlékeztetnünk egymásat.
Tudod, arra az időre, amikor mindketten elindultunk világmegváltó gondolatainkkal az „ÉLETBE”, a pályánkra, hogy felépítsük magunkat, és örömöt, szeretetet, valamint a jó zene kulcsát vigyük el és adjuk tovább gyermekeknek, felnőtteknek, mindazoknak, akik akkor körülvettek bennünket.
Mindketten Cegléden kaptunk állást, Te az ének-zene tagozatos általános iskolában, én a Zeneiskolában. Te magaddal hoztad Mezősas tisztaságát, Békéstarhos szellemiségét, és a felnőtté válás igényességét már Szegedről.
Béres Károly fiatal
ceglédi általános iskolai ének-zene tanárként az 1960-as évek elején
Mayer Péterné
tanítónő és Mohos Imre igazgató mellett..
(Forrás:
Ceglédi Panoráma-Születésnapi megemlékezés, Banai
Valéria összeállítása)
Az ének-zene tagozatos általános iskolában tanítottál, ahol mindig népdaloktól zengett a környék, és megismerted a várost, ami azt jellemzi. Mint idegen, kicsit távolabbról is tudtad nézni. Megismerted és megszeretted. Tudtad, hogy mivel tudsz ott segíteni, mit kell adnod, hogy „ceglédi” légy, hogy mindenben a segítségükre légy. És mindez sikerült! „Ceglédibb” lettél a ceglédieknél”
Kedves feleségeddel, Halmos Anikóval szép házasságot kötöttél két szép tehetséges lányoddal és az unokáddal teljes lett a család.
Aztán váltottál! Az ének-zene tagozatos általános iskola után az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatója lettél! Nagyon jó váltás volt! Örültünk Neked, mert itt is pontosan tudtad, hogy mi a dolgod, és mit kell tenned. Nagy fába vágtad a fejszédet, amikor egy zeneiskola építésébe kezdtél. Nagyszerű „csapat” vett körül, nagyszerű szakemberek, akik között apósod, Halmos Béla tervező-mérnök sok jó és praktikus tanácsot adott! A tervek megvalósultak és egy új, igazi otthona lett a zeneoktatásnak. Nagyon jó és praktikus az épület, mindennek meg van a helye, sőt bővíthető! Szakmai szempontból is nagy előrelépést jelentett az új Zeneiskola. Cegléd lett dél-Pest megye bázis zeneiskolája, sok szép verseny, rendezvény színhelye.
A megyei részvétel mellett, megtaláltak az országos kérdésekben való együttgondolkodású, az együttes munkához szükséges feladatok is, és hamarosan „intézmény” lettél, akihez fordulhatunk, és fordulhatnak mindazok, akiknek a zeneoktatáshoz, vagy az abban való részvételben gondjai vannak. Így tisztel és szeret a szakma, a volt kollégáid, mindenki, akinek városi, megyei és országos szinten tapasztalt kollégára, vagy segítőkész barátra van szüksége. Naprakész vagy, mindig számítani lehet Rád!
Mindent felsorolni nem lehet, de egy „alapításod” nem maradhat ki. Nagyon sajnálom, hogy akkor már nem laktam Cegléden, amikor a Pedagógus Kórust megalapítottad. Szívesen énekeltem volna benne.
Így végiggondolva az életünket, úgy érzem, szép utat jártunk be. Minden dicsekvés nélkül elmondhatjuk, hogy helytálltunk, és azt, hogy megérte, hogy ezt az utat választottuk.
Mindig tudtam, hogy igen udvarias ember vagy, és erről 2014. június 27-én újra meggyőződhettem. Te „előreengedtél” engem azon a felejthetetlen összejövetelen, ahol ismét találkoztunk nagyszerű egykori „utastársainkkal”, a Pest megyei zeneiskolák vezetői Klubjának tagjaival, hogy a köszöntés mellett a múltról, a jelenről és legalább az elhatározás szintjén, a jövőről is beszélgessünk.
Akkor Te köszöntöttél engem, most én viszonozom a gratulációt!
ISTEN ÉLTESSEN KEDVES KARCSI!
Boldog születésnapot kívánok Neked, minden széppel, jóval, jó egészséggel és sok örömmel! Légy boldog kedves családoddal, légy mindig egészséges, legyen sok munkád, és sok örömöd! Ne felejtkezzél el a nagyobb, a „szakmai családodról” sem, hiszen aki Téged ismer, az szeret, tisztel és elismer!
Szívből kívánom, hogy éld meg sokáig ezeket az érzéseket, maradj közöttünk mindaddig, amíg nem teher az élet, és amíg örülni tudunk egymásnak!
Még egyszer is minden jót kívánva, szeretettel köszöntelek:
Budapest, 2014. szeptember 23.
Anni
Varsányi Lászlóné Ecsedy Annamária