Énekeljünk újra együtt!

Az Aki dudás akar lenni csapata népzenészekből, néptáncosokból létrejött társulat. Művészeti vezetője Kisgyőri Krisztián, ének-zene, népzene szakos tanár.

Az ének-zene oktatás lehetőségei és nehézségei

Egy olyan különleges kiadványsorozatot és erre épülő módszert mutatok be, mely hosszú éveken keresztül meghatározó lehet a hazai, és határon túli ének-zene oktatásban. Fő célom, hogy kollégáimmal közösen a gyermekeinket visszavezessük a Kodály Zoltán által kitaposott, majd Bárdos Lajos által tovább épített útra, az örömteli együtt éneklés világába, és nem utolsó sorban az, hogy nemzeti értékeinket, hagyományainkat szórakoztató formában, szinte észrevétlenül juttathassuk el a magyar ajkú családok mindennapjaiba.

Munkánk kezdetei már a Nyíregyházán töltött főiskolai évekre visszanyúlnak, ahol Ördög Mária – főiskolai docens, Nyíregyházi Népzenész Kórus karnagya – munkássága, elméleti és gyakorlati órái vezettek minket a tanárrá válás rögös útján. Később az Aki dudás akar lenni lemezeit is ő lektorálta. Már ekkor, a tanítási gyakorlatokon is szembesültem azzal, amit később a több éves énektanári munkában még markánsabban megtapasztaltam: a gyerekek nem énekelnek. Hogy ennek mi az oka? Nem MERNEK énekelni, nem SZERETNEK énekelni, nem TUDNAK énekelni? Talán kicsit mindhárom.

Az ének-zene oktatás ma Magyarországon igen nagy nehézségekkel küzd.

Egy nem tagozatos iskolában heti egy énekóra van osztályonként. Tehát két óra között legkevesebb egy hét telik el, de az iskolai rendezvények, versenyek, tanítási szünetek miatt sokszor inkább kettő. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy a gyerekek nem emlékeznek az előző órán megtanult dalra vagy dalokra. Újra és újra meg kell tanítani a dallamokat. Így a tankönyvekben szereplő dalanyagnak csak egy részét tudjuk feldolgozni egy tanévben, többel egyáltalán nem tudunk foglalkozni, és amire idő jut, az sem rögzül. Ezt a hiányosságot érzik a gyerekek, s ebben a teljesítményközpontú rendszerben nagyon is él az „inkább nem csinálom, minthogy rosszul csináljam” elv. Tehát a gyerekek nem mernek énekelni, nem szeretnek énekelni, éppen ezért nem is tudnak énekelni. Mi azonban hisszük, hogy megfelelő módszerrel és segédlettel igenis minden gyermek fog tudni!

Miért is fontos az ének-zene tantárgy? A zenei nevelés során sok olyan képesség fejlődik, amik a tanulási képességek alapját képezik. Ilyen például a helyes légzéstechnika, a pontos artikuláció, a beszédhanghallás, egyes szociális képességek, a figyelem, az emlékezet, az összefüggések felismerése, ritmusérzék stb. Ezen képességek elengedhetetlenek az írás, olvasás, számolás tanulásához, de a későbbi önálló, egész életen át tartó tanuláshoz is.

Az ének-zene oktatás zenei anyagának nagy része magyar népdalkincsünkre épül. Arra tehát már régen rájöttek az e kérdéssel foglalkozók, hogy a magyar népdalok alkalmasak arra, hogy az oktató-nevelő munka szerves részét képezzék. Miért is? Egyrészt azért, mert őseink hagyományainak ápolása is a közoktatás egyik feladata. Ahogyan a magyar történelem, a magyar irodalom, úgy a magyar zene és tánc is fontos a személyiség- és képességfejlesztésben. A magyarságtudaton túl olyan értékrendet képviselnek népdalaink, melyek sajnos kihalóban vannak gyermekeink nevelésében. Ilyen a hazaszeretet, a család központi szerepe, az igaz és hűséges szerelem, a becsületes munka.

A képességfejlesztő hatásról már szóltunk. Ha ezeket a dolgokat belátjuk, akkor egyértelművé válik, hogy a magyar népdalok tanítását élvezetessé, hitelessé és mindennapossá kell tennünk gyermekeink életében. De hogyan tegyük mindennapossá, élvezetessé és hitelessé? Erre kerestük a választ, amikor megszületett az Aki dudás akar lenni gondolata.

A lemez és a módszer bemutatása

Mi is ez? Osztályfokonként közel 50 magyar népdalt gyűjtöttünk össze. Ezek tartalmazzák a Nemzeti Alaptanterv által előírt kötelező népdalokat, illetve ezen felül a forgalomban lévő tankönyvek választott dalainak agyrészét. A gyűjtés helye, valamint a táncnemek szerinti autentikus kísérettel láttuk el ezeket. Majd a tájegységnek és tananyagnak megfelelő hangszereket összegyűjtve egész zenekarral megszólaltattuk. Az eddig elkészült három lemezen összesen több mint 10 népi hangszer szólal meg. (hegedű, brácsa, bőgő, cimbalom, klarinét, tárogató, citera, duda, tekerő, koboz, ütőgardon) Minden népdal kétszer szerepel egy-egy lemezen. Először zenekarral együtt népdalénekes mutatja be az adott dallamot, majd ezt követően ének nélkül, csak a hangszerek szólalnak meg, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek zenekari kísérettel énekelhessenek. Tapasztalataim szerint így sokkal bátrabbak, szívesebben énekelnek akár kisebb csoportban vagy egyedül is, mert „elbújhatnak” a zenekar mögé. Ugyanakkor a hangszerek vezetik a gyermekek fülét és hangját, könnyebben elsajátítják a dallamokat. Az eddigi „ciki” éneklést már az első próbálkozásaink alatt is felváltotta a csoportos együtt éneklés öröme, s azóta a diákok már követelik az órákon, hogy a lemez segítségével énekelhessenek.

Hogyan is zajlik egy dal betanítása az Aki dudás akar lenni cd-vel?

A pedagógus bemutatja az adott népdalt a lemez segítségével annak eredeti környezetében. Ezután a szövegértelmezés segít a gyermekek szókincsbővítésében, az elvont gondolkodásuk fejlesztésében, a szövegértés javításában, a költői képek mögöttes jelentésének feltárásában. Majd a pedagógus a visszhangozás technikájával dallamsoronként megtanítja a dalt. Ezután a lemezen szereplő énekes nélküli változattal énekelhetnek a gyerekek. Ilyenkor először a zenekartól meghallgatjuk a népdalt és csak a másodszori ismétlésnél kezdjük az éneket. Ennek köszönhetően a gyerekek érzékelik a hangnemet (a megfelelő tonalitásra rátalál a fülük), a tempót. Az éneklés során mindvégig segíti őket a zenekar. Ez a módszer a dalok ismétlésénél is nagyon sokat segít, hiszen azzal, hogy egyszer a zenekar előjátssza a népdalt, a dallamot felidézik a gyerekek, így mire nekik be kell kapcsolódniuk az énekkel, már a fülükben benne van a dallam, az agyuk már előhívta az erre vonatkozó emlékeket.

Módszerünk alapvető elképzelése az, hogy ezek a lemezek a tankönyvek részét képezhetik, vagy a tankönyvvel együtt az énekórai felszerelés szerves részévé válhatnak. A gyerekek nem csak tanórákon használják, hanem az otthoni felkészülésben is. Ez azt jelenti, hogy a tankönyv adott dallamához a pedagógus hozzárendeli a megfelelő számokat a lemezről, a gyerekek pedig otthon a cd-vel készülnek fel a következő órára. Így nem felejtik el a megtanult dallamot egy vagy két hét elteltével sem. Ezen kívül vannak olyan gyerekek, akiknek az auditív emlékezet sokkal hatékonyabb, mint a vizuális, így ők könnyebben tanulják a népdalok szövegeit, ha azt nem olvasás, hanem hallás után sajátítják el. Ha pedig nem kell minden órát azzal kezdeni, hogy az előző alkalommal tanult dalt újra megtanítsuk, akkor sokkal több idő és energia marad a különböző gyakorlatokra, zenei- és tanulási képességek fejlesztésére, a tehetséggondozásra vagy épp a felzárkóztatásra.

Ebben az elképzelésben az egyik tankönyvkiadó már látott fantáziát. Az ötödik és hatodik osztályos tankönyveikben mellékletként szerepelnek az Aki dudás akar lenni lemezek. Ez egy nagy előrelépés a módszer terjesztésében, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a lemezek nem kizárólag ehhez a tankönyvhöz készültek! A lehető legszélesebb körű felhasználásukra van lehetőség, hiszen osztályfokonként közel 50 népdalt tartalmaznak. Bármely tankönyvből tanít egy pedagógus, használni tudja a lemezeket. A tankönyvpiac változásai miatt a mai napon még bizonytalan, hogy lehetőség nyílik-e a sorozat folytatására. A hetedikes tananyaghoz már elkészült a lemez. Jelenleg arra várunk, hogy engedélyezik-e a forgalomba helyezését.

Széleskörű felhasználás

A tanítási órákon túl is fontos szerepük lehet az Aki dudás akar lenni lemezeknek az iskolai életben. Kiválóan alkalmazhatóak ezek a dalok az énekkari munkában, a színjátszó szakkörök előadásain vagy iskolai rendezvényeken betétdalként vagy aláfestő zeneként. Hiszen az énekkönyvek tematikája követi hagyományos ünnepeinket: karácsony, Újév, farsang, húsvét, anyák napja, március 15. stb. Továbbá a népdalénekléssel versenyzői szinten foglalkozó tanulók felkészítésében is egy új színfolt lehet.

Nem titkolt célunk továbbá, hogy a gyerekeken keresztül a magyar családokba is bekerüljenek ezek a dallamok, ez a zenei környezet, ez a lelkület. Hiszen gyermekeink énekkönyveinek népdalait mi magunk is ismerjük, valaha tanultuk, talán még szerettük is. Az iskolai együtténeklés mellett az otthoni, családi éneklés is kialakulhatna.

További célkitűzésünk az, hogy a külhoni magyar iskolákhoz is eljussanak a lemezek, mert ezeken a területeken ugyanolyan fontos a magyar nyelv, a magyar zene, a magyar tánc ápolása, mint az országhatáron belül.

Interaktív előadások

A lemezek zenei anyagára építve kidolgoztunk több interaktív előadást. Ezeknek lényege, hogy a zene, a tánc, a színház egyszerre jelenik meg a színpadon. A könnyed szórakoztatáson túl pedig valamiféle közismereti tartalmat is közvetít. Zenei anyag az Aki dudás akar lenni lemezekre, tehát az általános iskolai ének-zene tananyagára épül. Az előadás után, amikor a tanteremben előkerülnek ezek a dalok, egészen más érzelmekkel, sokkal tágabb környezetben tudjuk értelmezni. A gyerekek felidézik a látott hangszereket, táncokat, a dallam előhozza az előadás hangulatát, történetét. Valamint ilyenkor utalhatunk azokra a lexikai tartalmakra, melyek szerepelnek az előadásban.

Műsoraink az általános iskolás korosztályt célozzák, de már több alkalommal voltak óvodások is a közönség soraiban. Előnyük, hogy időtartamuk kb. 45-50 perc, tehát rendhagyó tanítási óraként felfogható. Mivel mi utazunk az adott helyszínekre, az intézményeknek valóban egy óra „feláldozását” jelenti az előadás.

Lemezeinkről, előadásainkról és munkánkról bővebben is olvashatnak a www.akidudasakarlenni.hu internetes oldalunkon.

Jánosi Ágnes és Kisgyőri Krisztián